Komoly károkat okozott a megye számos településén a jégeső

Az év időjárása változatos képet mutat, ezzel nagymértékben befolyásolja a kertészeti termelés sikerét - összegezte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke hétfőn.

Ledó Ferenc példaként említette, hogy a korai tavaszodás miatt az áprilisi fagyok komoly károkat okoztak az ország északkeleti részében és a Nyugat-Dunántúlon egyes ültetvényekben. 
    

A júniusi-júliusi esőmennyiség viszont kedvezett a termelők egy részének, főleg a zöldségtermelőknek. A zivatarok és a viharok ugyanakkor jelentős szélsebességgel és jégesővel párosultak, és országos átlagban mintegy 5-10 százalékos kárt okoztak.
   

Van olyan területe az országnak, ahol a viharok, az esők, a jégverés és a szél nem okozott gondot; ilyen Pest és Békés megye.

Nem így történt Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Júniusban és júliusban több alkalommal is komoly károkat okozott a megye számos településén a jégeső, ami viharral vagy felhőszakadással párosult - tudtuk meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály Földművelésügyi Osztályának vezetőjétől.
    

Lengyel Tamás elmondta: május óta 192 kárbejelentés érkezett a megyei kormányhivatalhoz. Ebből 401 parcellára (3324 hektárra) jégesőkárt, 30 parcellára (285 hektárra) viharkárt, míg 51 parcellára (192 hektárra) felhőszakadáskárt jelentettek be a termelők. A zöldség- (105 hektáron) és gyümölcsterületek (3,05 hektáron) egy része is kárt szenvedett.    

Az ország többi része sem járt jobban

Baranya megyében korábban nem látott károkat okozott a megye napraforgóvetésében az elmúlt hetek viharos-szeles időjárása - mondta el Kalapáti Csaba megyei főfalugazdász. A Villányi borvidék legalább nem szenvedett jégkárt.
   
Veszprém megyei történelmi borvidékein viszont károkat okozott a júliusi jégeső mintegy kétezer termelőt érintve - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei elnöke. Radovits Tibor elmondta, hogy a négy Veszprém megyei borvidék közül a legsúlyosabb károkat a Nagy-Somlói borvidéken okozta a júliusi jégeső, ahol az 500 hektárnyi termés felét elverte.
    

A jégeső a szőlőn kívül főleg azokat a bakonyi településeket érintette érzékenyen, ahol még nem fejeződött be az aratás, ezen kívül kárt tett gyümölcsösökben, szántóföldeken is, ezekről a káreseményekről azonban még nincs pontos felmérés. 
    
Komárom-Esztergom megyében a zöldség- és gyümölcsültetvényekben nem okozott számottevő kárt az elmúlt napok csapadékos időjárása, a megyét a jégeső elkerülte. A sok csapadék miatt a kukorica gyökere kilazult Bokod, Kecskéd és Környe térségében, és a növényeket a szél elfektette - ismertette Németh András, a NAK Komárom-Esztergom megyei igazgatója.