A méhek egyharmada hullott el Jász-Nagykun-Szolnok megyében télen. A túl kevés termelő méh miatt valószínűsíthető, hogy idén kevés repce- és akácméz lesz.
Nem önmagában a nagy hideg okozta a méhelhullást, hanem a tavaly elszaporodott ázsiai varroa atka nevű kártevő, amely nagyon legyengítette a méhek immunrendszerét. A pusztulás oka volt ezek mellett, hogy magas salakanyagtartalmú mézharmatméz került a telelő élelembe.
Az 1156 megyei méhész összesen 55 ezer méhcsaládjának mintegy egyharmada pusztult el télen. A megmaradt állomány 20 százaléka nem termelőképes, ez azt jelenti, hogy körülbelül 27 ezer méhcsalád - az eredeti állomány fele - lesz termelő, a többi esetleg télre felerősödik.
A tavalyi gyenge termés mellett is tovább zuhantak a mézárak. Ennek okaként a hamisított mézek, a kínai dömpingméz európai piacokra történő bejutását nevezte meg. Az akácméz felvásárlási ára tavaly 1200 forinttal zárult, a napraforgó-, vegyes és repcemézé 700 forinttal. A 2015-ös mézmintavétel után kiderült, hogy minden harmadik európai uniós üzletben hamis méz kapható. A kiváló minőségű magyar mézet állományjavítónak használják.
Rádi Tibor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének elnöke elmondta, a méhészek egy része veszteség nélküli jó áttelelésről, mások a méhállomány 50-70 százalékos pusztulásáról számoltak be. Pest megye déli részén nagyobb mértékű volt a pusztulás, míg Örményes és Mezőtúr környékén alig tapasztaltak elhullást. 240 méhcsaládjából több mint 50 pusztult el kora tavasszal.
A várható mézmennyiséget a méhcsaládok számán kívül számos tényező befolyásolja. A repcénél például a szeles, hűvös, csapadékos időjárás okozott gondot.
Molnár György, a jászberényi Szatmári László Jászsági Méhész Egyesület elnöke elmondta: az egyesület mintegy 200 tagjának 11 ezer méhcsaládja van, a méhészek zöme "az akácon van már". Némi problémát okoz majd, hogy a méhészek keresik azokat a területeket, ahol nem fagyott el az akác, így lesznek túlterhelt méhlegelők. A mézelő növények méztermelő-kapacitása adott, ha több méhcsalád jut a területre, akkor az egy családra jutó hozam csökken. Az egy négyzetkilométerre eső átlagos méhcsalád-szám 12-13 a megyében, Európában ez rendkívül nagy méhsűrűségnek számít.
Kisbéren indul el egy fejlesztés mintegy 8 milliárd forint értékben.