Hajdú-Bihar vármegyére vonatkozóan példaként kiemelte a Berettyó-Sebes-Körös területén elvégzett csaknem 14 beavatkozást, köztük a Sebes-Körös holtágainak feltöltését, a tápcsatornák mederkotrását, vagy a gátépítéseket.

Hubai Imre hangsúlyozta, a leginkább aszályos területek vízpótlása országszerte megtörtént, az Aszályvédelmi Operatív Törzs október 31-ével erre az évre befejezi a munkáját. Hozzátette, a jövőben is várják a területi felajánlásokat a gazdáktól, és keresik azokat az egykori öntözőcsatornákat, melyeket közcélúvá lehet tenni.

A kormány 4,7 milliárd forint forrást különített el az Aszályvédelmi akcióterv végrehajtására, tározók, holtágak és csatornák feltöltésére, víztározási képességük helyreállítására, és több száz beavatkozási ponton végeztek vízpótlást. Idén is ingyenes lett az állami művekből vételezett víz díja, ami további segítség a gazdáknak.

Az Agrárminisztérium eddig 365 fenntartható vízgazdálkodási közösséget ismert el, amelyek összes öntözött területe több mint 112 000 hektár, ebből az újonnan öntözni kívánt terület több mint 97 000 hektár - tette hozzá.

A termés és termelésbiztonság, a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében szemléletváltásra van szükség. A gazdálkodói igények felmérése alapján már tervezés alatt áll a támogatási konstrukciók kidolgozása - jegyezte meg az államtitkár .

Élénken foglalkoznak a vállalatok a témával

Az eredmények szerint a nagyvállalatok 75 százaléka rendelkezik környezetirányítási rendszerrel, 62 százalékuknál pedig fenntarthatósági stratégia is működik. A válaszadók több mint fele a területért kijelölt felelőst foglalkoztat.
A vállalatok többsége az energiafogyasztást (92 %), a keletkező hulladékot (77 %) és a vízhasználatot (72 %) méri, de a közvetett kibocsátások – például szállítás, utazás – nyomon követése jóval ritkább (42, illetve 37%).

Lépések a karbonsemlegesség felé

A kibocsátások csökkentésében vegyes a kép: 42 százalék konkrét szén-dioxid-csökkentési célt tűzött ki, 15 százalék már karbonsemlegességi tervvel is rendelkezik, ugyanakkor a vállalatok több mint egyharmadának nincs semmilyen célja.

A körforgásos gazdaság elvei széles körben jelen vannak: a válaszadók 82 százaléka foglalkozik újrahasznosítással és hulladékcsökkentéssel, míg 62 százalék beszerzéseinél is figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat.
A társadalmi területen is van előrelépés: a cégek kétharmada méri a munkavállalói elégedettséget, 70 százalékuk tartott már fenntarthatósági képzést, és 85 százaléknál működik panaszkezelési rendszer.

A mikro- és kisvállalkozások szakmai támogatásra szorulnak

Az irányítási szempontok tekintetében azonban hiányosságok mutatkoznak: mindössze a cégek 32 százaléka vizsgálja alvállalkozói fenntarthatóságát, és kevesebb mint felük rendelkezik olyan kockázatkezelési rendszerrel, amely a fenntarthatósági kockázatokat is figyelembe veszi.

A piaci tapasztalat az, hogy mikro- és kisvállalkozói körben a fenntarthatósági kérdésekben komoly elmaradások vannak a nagyvállalatokhoz képest. A nagyobb piaci szereplők tudásának, gyakorlatának megosztására is szükség van. A legnagyobb kihívásokat a kapacitáshiány, az adminisztratív terhek, a magas költségek és az adatgyűjtés nehézségei jelentik.

A fenntarthatóság építőipari szerepéről és a friss felmérés eredményeiről az ÉVOSZ podcastjében, a Spakli’21 legújabb adásában is szó esett, ahol Bene János beszélgetett Kálmán Péterrel, az ÉVOSZ Fenntarthatósági Tagozatának elnökével, az Óbuda Group vezérigazgatójával. 

A jegybank elemzése szerint a lakáspiaci túlfűtöttség növekedésének irányába mutatott, hogy a lakásárak a bérleti díjaknál, a jövedelmeknél és az építési költségeknél is gyorsabban emelkedtek 2024-ben. Mindez szerintük azt jelzi, hogy a lakáspiaci kereslet aktuális szintje hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi körülmények között. Megjegyezték ugyanakkor, kedvező jel lehet a lakáspiaci túlértékeltség szempontjából, hogy az adatok alapján az idei első negyedévben is folytatódott a bérleti díjak emelkedési ütemének lassulása.

A lakásbérbeadási hozam 2025 márciusában a vidéki városok átlagában az előző év azonos időszaki 7,3 százalékról, 6,9 százalékra, Budapesten pedig 5,2-ről, 4,7 százalékra csökkent.

A hipa-bevallás a NAV-hoz elektronikusan benyújtható, azt a hivatal automatikusan továbbítja az illetékes önkormányzatnak. Eddig 375 ezer hipa-bevallás érkezett. A tájékoztatás szerint ez az első év, amikor az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló bevallást is a NAV-hoz kell benyújtani. Ezt az ELMDIJ-űrlapon, legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet megtenni, amelyből csaknem 19 ezer már beérkezett. A bevallás benyújtását támogató technikai segédlet az ELMDIJ - Nemzeti Adó- és Vámhivatal oldalon elérhető. 

Az a cég, amelyik késve nyújtja be bevallását, annak a NAV akár egymillió forintos mulasztási bírságot is kiszabhat. Az a cég pedig, amelyik a beszámoló közzétételét "felejti el", még többet kockáztat: első körben 200 ezer forint mulasztási bírságot, ha viszont a közzétételről a második felszólításra sem gondoskodik, a NAV törli az adószámát - figyelmeztet az adóhatóság. 

A NAV segít abban is, hogy cégek idén elkerüljék a súlyos szankciókat. A hivatal ugyanis 65 ezer olyan vállalkozás figyelmét hívta fel a határidő fontosságára, amelyek tavaly a határidőt túllépve, késve nyújtották be társaságiadó-bevallásukat. Az érintettek a héten már mind megkapták az erről szóló elektronikus levelet - áll a közleményben.

A koncepció centrumában az okosvárosok álltak, de szó sem volt futurisztikus ideák hajkurászásáról, helyettük a kurrens példákon és gyakorlatokon volt a hangsúly – még azt is megcsodálhatta a közönség, hogy mi történik, ha egyszerre négy nagy nyelvi modell futtatja le ugyanazt a deep research feladatot.

JOMO és agilitás

A rendezvényt a tavalyi eseményhez hasonlóan Kalmár Zoltán, a Proptech konferenciasorozat megálmodója nyitotta meg - emlékeztet a tájékoztató. „Hiszem, hogy az agilis módszertan használata, a szervezeti kultúra fejlesztése az egyik legfontosabb teendő az ingatlanpiacon, amely alapja lehet a sikeres ingatlanpiaci transzformációnak, digitalizációnak. Nem az a lényeg, hogy tökéleteset alkossunk elsőre, az a fontos, hogy azt érezze a közönség, hogy folyamatosan fejlődik a konferencia. Ettől, az értékes előadásoktól és a tartalmas beszélgetésektől lesz értékteremtő.” - vezette fel az eseményt a főszervező, majd felhívta a hallgatóság figyelmét a FOMO mintájára alkotott Joy of Missing Out fogalomra is.

Már most is átveszik és átalakítják a robotok a munkát

 „Gondoljatok bele egy olyan globális kapitalizmusba, ahol elképesztően kevés cég kezében vannak azok a nagy modellek, amikkel mindenki dolgozni fog az egész világgazdaságban” – adta meg az alaphangot Pogátsa Zoltán közgazdász, aki nyitóelőadásában a big tech uralta AI piac alakulásáról, jövőjéről, és társadalmi vonatkozásáról beszélt. Pogátsa bevallása szerint sem property tech szakértő, nem az építőipar a kenyere, de a világgazdasági trendek tükrében érdekes revelációkkal szolgált, még a láthatóan felkészült közönségnek is. Kitért rá, hogy noha régen is voltak gigászi vállalatok, amik uralták a gazdaságot (például bankok és iparmágnások), most minden egyetlen ágazat, a technológiai szektor irányába megy – Pogátsa Zoltán ehhez az Nvidia tőzsdei kilövését hozza fel, ami egy ponton több pénzt foglalt magába, mint az egész német tőzsde. Könnyű lenne lufit kiáltani, főleg, hogy az árfolyamok meglehetősen hullámzók, de vannak olyan változások is, amik már nem visszafordíthatók. „Gyakran vitáznak arról, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia el fogja-e venni a munkát” – mondta.

 „Mindig csodálkozom, amikor jövő időben játsszák ezt a vitát, miközben ez jelen időben zajlik. Már Magyarországon is tudok mondani számos olyan céget, ahol emberi munkát tömegesen kiváltott a robot és az MI. Ez nem történni fog. Ez már részben megtörtént és folyamatban van.” 

– mutatott rá többek között.

Gyorsabb adaptációt!

Habár messze Pogátsa Zoltán előadása volt a legszerteágazóbb és legkomorabb, a kimondottan építőipari szakembereket is kerülte a hurráoptimizmus. Andrew Gamblen, a Dalux építéstechnikai szoftverek fejlesztésével foglalkozó cég AEC (Architecture, Engineering, Construction) vezetője a digitalizáció hatékonyságnövelési értékéről beszélt, illetve arról, hogy az építőipar nagyon lassan adaptálódik az új technológiákhoz. Habár Gamblen szerint pánikra nincs ok, általános szemléletváltásra van szükség. Fontos az iparág munkatársainak szellemi és lelki egészsége, ideértve a korábbinál kidolgozottabb, rugalmasabb dolgozói folyamatokat, és az ezeket lehetővé tevő tréningeket. Ezen felül ugyanis minden rendelkezésre áll – Andrew Gamblen a 360 fokos kamerákat hozta fel példaként, amiket sokan a nyaralásaik dokumentálására használnak, pedig tulajdonképpen kis BIM eszközökként is felfoghatók, akárcsak az okostelefonok, amik minden néző zsebében ott lapultak. Sőt a QR-kódok is ide sorolhatók, a szakember érvelése szerint ugyanis megszoktuk, hogy mindent online intézünk.

 „Ha új házat szeretnél sem feltétlenül fordulsz ingatlanoshoz többé, hanem felmész egy weboldalra, kinézel egy környéket, és lecsapsz egy házra, mielőtt más csapna le rá” 

– szemléltette hétköznapi példával.

Na és mi lesz itthon?

A szemléletformálás fontossága a Magyarországgal foglalkozó paneleken is visszatérő téma volt. A hazai okosvárosokat taglaló kerekasztal-beszélgetésen többek közt Erő Zoltán, Budapest főépítésze beszélt arról, hogy nem igazán az „okosság” technikai háttere számít, hanem hogy mit tapasztalnak ebből a városlakók. „Rengeteg feladatunk van az okos döntéshozatalban, az okos felhasználásban, és az egész városi kultúra megfelelő működtetésében” – fogalmazott. Utóbbi első számú eszköze pedig nem az innováció, hanem a kommunikáció – Erő Zoltán felidézte a hivatalos dokumentumokban métereket vándorló Déli Pályaudvar történetét, ami bár idővel fizikailag tényleg odébb került, de ez még most sem minden dokumentum szerint van így. Ennek oka, hogy a felelős szervezetek eddig még nem állapodtak meg arról, hogy mindent a valóságnak megfelelően frissítsenek – a városi problémák tehát nem elsősorban digitalizációs akadályok, hanem bürokráciaiak. „Érdemes együttműködéseket összehozni, és nem piramisban gondolkodni” – mondta el többek között.

Persze azért nem árt, ha amennyire lehet, digitális a városunk, mert az adatokból akár jövőbeli trendeket is ki lehet olvasni. Erre adott kiváló példát Balogh László, az Ingatlan.com vezető elemzőjének előadása, aki arról beszélt, hogy a cirka 500 terrabájt adatukkal egy évvel hamarabb észlelték a főváros ingatlanárainak változási trendjeit, mint azt az MNB vagy a KSH publikálta volna.

BIM-bamm

Az biztos, hogy adatokban és AI megoldásokban nem lesz hiány a magyar építőiparban sem. A Proptech Hungary konferencián is számos cég állította ki saját okos megoldásait, legyen szó fénytechnikáról, parkolásról, energetikáról, vagy akár az egykor még nagyberuházásoknál használt BIM-ről, ami immár egészen kis lépték mellett is hasznos – csak egy példa, de a Brick+Data standjánál a látogatók a saját szemükkel győződhettek meg róla, hogy egy Meta Quest 3-ban milyen jól fest a LiDARral pontfelhőbe szkennelt könyvtárterem digitális ikermodellje. A demonstráció során elhangzik egy példa is: valaki egyszer spéci ajtókat szeretett volna beépíttetni az otthonába, amiknek pontos beméréséhez a kivitelező már inkább egy 3D-s modellt vett igénybe, mert abban minden ott van, ahol lennie kell.

Integrátorokra van szükség

De persze azért még messze a digitális Kánaán – Livják Csaba, a Buildext Kft. alapítója és ügyvezetője idén is sziporkázó előadást tartott arról, hogy mi akadályozza a hazai digitális innovációt. Röviden: a régimódi szemlélet, ami a folyamat összes tagjában megvan, azaz hiába szeretne valaki innoválni, ha folyton falakba ütközik. Pedig Livják Csaba szerint a fejlődés nem áll meg, sőt úgy látja, hogy a jövőben ki fog alakulni egy integrátor szerepkör, ami a régi iskola szakembereit köti majd össze az új megoldásokat használó aktorokkal, illetve a sokszor csillogó szemmel érkező megrendelőkkel.

„Nekem az a tapasztalatom, hogy ez a nagy cégeknél, amik sokszázezer négyzetméteren, sokszáz telephelyen vannak, ez házon belül fel van építve. De a magyar piacon szerintem nincs annyi ingatlanmennyiség, vagy nem akkora a piac, hogy ezt egy-egy szereplő fel tudja építeni, ezért úgy gondolom, hogy ezt szolgáltatásként fogják igénybe venni azok, akik azt szeretnék, hogy működő BIM-modelljük legyen”.

A magyarepitok.hu a Proptech Hungary 2025 szakmai támogatójaként is számol be az eseményről.

Továbi részletek a város honlapján.

A magyar tulajdonú cég elektrotechnikai termékeket gyárt

Fazekas László, a cég ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a fejlesztés súlypontja a kábelkonfekcionálási tevékenységük bővítése, kiterjesztése volt. Ezt a célt sikerült is elérni, hiszen új csarnokkal bővültek, új technológiát tudtak bevezetni a gépbeszerzésekkel. Megjegyezte, hogy a digitalizáció területén is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre.  
Az 1995-ben alakult magyar tulajdonú vállalkozás elsősorban német és osztrák vevőknek gyárt bérmunkában elektrotechnikai termékeket, így kábelkonfekciókat, transzformátorokat, fojtókat, kapcsolókat, mágnestekercseket, érintkezőelemeket, építőegységeket.

a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztések országszerte 18 szakképző centrum 31 intézményének 34 helyszínét érintik csaknem 96 milliárd forint értékben az 53 milliárd forintos építési beruházáson túl.

A magyar szakképzés fejlesztését folytatni kell - emelte ki Hankó Balázs, hozzáfűzve, hogy ennek egyik pillére a digitális fejlesztés. A másik pillérként a bérfejlesztést említette, a harmadik pillérként pedig a 21. századi szakképző intézményeket fejlesztő programot jelölte meg.

A programban Szolnokon 6 milliárd forintból újulhat meg két szakképző intézmény.

Csontos Dávid, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal általános és projektirányítási elnökhelyettese az eseményen kifejtette:

a fejlesztéseknél 7 helyszínen új építés, 8 helyen bővítés és felújítás, 19-en pedig felújítás valósul meg. A 95,8 milliárd forintból a teljes projektben 110 ezer négyzetméter iskolai tér újul meg, ebből csak Szolnokon 7300 négyzetméter.

Zöld fejlesztések jönnek

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára elmondta:

a szakképző intézmények a benyújtott pályázatok alapján várhatóan 55 százalék feletti energiamegtakarítást érnek el. Az infrastrukturális és építési beruházások célja a megújuló energiaforrások használatát biztosító rendszerek kiépítése mellett a tanműhelyek fejlesztése, oktatási terek átalakítása is

- ismertette, megjegyezve, hogy a fejlesztések lehetőséget adnak a modern oktatási eszközök alkalmazására.

Előre meg kell tervezni a beruházásokat

Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházásoknál fontos az alapos tervezés, előkészítés, a műszaki ellenőrzés. Úgy fogalmazott, a jövőben csak olyan beruházásokat szeretnének Magyarországon, ahol a funkcionális, gazdaságossági, üzemeltethetőségi, fenntarthatósági, esztétikai szempontok minden eleme "a helyén van".

Az új eljárás kiszűrheti az összes ismert mézhamisítási eljárást

A szakemberek célja az volt, hogy az új analitikai módszerekkel valamennyi, a méz manipulálására használt eljárást nagyobb pontossággal mutassák ki, és így igazolható legyen a botanikai vagy földrajzi eredet, a hamisítás vagy a túlmelegítés ténye.
A többszáz literes hordókban tárolt mézet a könnyebb kiadagolás érdekében hevítik. Ez akkor okozhat problémát, ha a hevített méz maghőmérséklete a Magyar Élelmiszerkönyvben előírt 40 Celsius-fok fölé emelkedik. 50-60 Celsius-fokon ugyanis már roncsolódik a mézek alapösszetétele, íze, színe, sérülnek a hőérzékeny vitaminok, antioxidáns összetétele megváltozik, valamint nemkívánatos anyagok is keletkeznek, mint például a hidroximetil-furfurol (HMF).

Kombinált módszerek hoztak eredményt

A kutatók két analitikai módszert, az elektronikus nyelvet (elnevezése az emberi ízlelés szimulálásából adódik) és a közeli infravörös spektroszkópiát (NIRS) alkalmazták a túlmelegítés kiszűrésére. Három mézfajtát melegítettek eltérő hőmérsékletekre és ideig, majd a kapott adatokat összegezték.
 A beszámoló szerint a két módszer önmagában alkalmazva képes volt két fajta esetén a hevített és referenciamézet elkülöníteni egymástól, de kombinálásuk még hatékonyabbnak bizonyult. Így 98 százalék feletti pontossággal azonosította be a hevített mintákat, a kontrollt (melegítetlen minta) pedig 100 százalékkal.
 

A cukorszirupos trükk a legelterjedtebb

A méz az egyik leggyakrabban hamisított élelmiszer a világon. A visszaélés legtöbbször cukorsziruppal történik, amit közvetlenül a mézbe kevernek vagy a méheket etetik vele a gyűjtési időszakban.

Mint írták, a két módszer a cukorsziruppal kevert mézek pontosabb azonosítására is alkalmas. A direkt cukorszirupos hamisítás kimutatására a kutatók eltérő fajtájú és koncentrációjú cukorszirup-oldatokat kevertek többféle mézbe, majd a mintákat mindkét módszerrel megvizsgálták.

Több hamis mézet szűrhetnek ki

"Az elektronikus nyelv már 10 százalékos cukorszirup-koncentrációt is könnyen kimutatott, az infravörös spektroszkópiával pedig 5-10 százalék hozzáadott cukorszirup esetén már el tudtuk különíteni a hamisított mézet a nem hamistól" - magyarázta Benedek Csilla, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense, a tanulmány utolsó szerzője.
A közlemény szerint a gyakorlatban alkalmazott módszerekkel szemben a kutatás során vizsgáltak kevesebb előkészítést és vegyszert igényelnek, és gyorsabbak. További előnyük, hogy a kapott adatokat a rendszernek megtanítva idővel az képes lesz beazonosítani az egyes paraméterekhez tartozó értékeket, így később könnyebben elkülöníti az egyes méztípusokat.

A legnagyobb a költözési hajlandóság a dél-nyugati vármegyékben, a mobilitási index Baranyában 61 százalék, míg Somogyban 60 százalék. Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegyében egyaránt 55 százalék a mutató.

A költözés mellett döntők 89 százaléka a jobb megélhetés miatt váltana, de 53 százalékban jelölték meg indokként erre a stabilabb jövőt, 43 százalékban a több munkalehetőséget.

A felmérés szerint komoly változás, hogy megnőtt a külföldre távozni készülők aránya: míg tavaly a munkával kapcsolatos költözést tervezők 66 százaléka még az országhatárokon belüli célpontot jelölt meg, idén ez az arány 52 százalékra csökkent, ez az összes megkérdezett 24 százalékát teszi ki - írták.

A tavalyi felméréshez hasonlóan, az országon belül költözők legmagasabb arányban Pest megyét, Budapestet, illetve Győr-Moson-Sopron megyét jelölték meg kívánt célként.

Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója szerint jelentős kockázatokat jelent a regionális munkaerőpiacokra, hogy a költözést tervező munkavállalók 31 százaléka ezt a lépését két éven belül kívánja megtenni.

Jövőre még több helyszínen kezdődnek meg beruházások, új alállomás létesül a teljesség igénye nélkül Debrecenben, Füzesabonyban, Gödön, Jászfényszaruban, Lepsénynél, Nyíregyházán, Pécelen, Sajókeresztúron, Soltvadkerten, Szombathelyen, Várpalotán és Zalaszentgróton. A 2024-re ütemezett alállomási korszerűsítések is hosszan sorolhatók Albertfalvától Békéscsabán, Győrön, Hévízen, Kisvárdán, Vecsésen és Zircen át Zuglóig - jegyezte meg az EM.

A következő esztendőben jelentősen megélénkülnek a távvezetéki fejlesztések. Összesen több száz kilométeren újulnak meg egyebek mellett a Cegléd-Szolnok, Csongrád-Szentes, Jászberény-Nagykáta-Lőrinci-Nagybátony, Sajóivánka-Borsodnádasd, Sándorfalva-Kistelek-Kiskunfélegyháza-Kecskemét és Szabadszállás-Dunaújváros áramhálózati összeköttetések - ismertették.

A MAVIR a nagy forgalmú autópályák feletti távvezetéki keresztezések átépítésére is készül az ellátásbiztonság növelése érdekében. Szintén az átviteli rendszerirányító létesít 20 megawattos energiatárolót Szolnok térségében a környéken jelentkező naperőművi csatlakozási igények kielégítése céljából. Az elosztók több százezer okosmérő telepítésével segítik elő a tudatos, takarékos és környezetkímélő energiafelhasználást.

Az idei beruházások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 2023-ban rekordmennyiségű, a tavalyi csúcsot több mint másfelszeresen felülmúló napenergia kapacitás létesült Magyarországon. E fejlesztéseknek is köszönhető a háztartási napelemek átmeneti betáplálási korlátozásának feloldása január elsejével a hálózat 93 százalékán. A következő időszakra tervezett korszerűsítések a már ismert csatlakozási igényekhez igazodva további több ezer megawattnyi zöldenergia-termelő teljesítmény biztonságos befogadását alapozzák meg - ismertették.

A kormány a nemzeti helyreállítási terv forrásait a hazai költségvetés terhére megelőlegezve több mint 160 milliárd forinttal támogatja az áramhálózati beruházásokat. A közelmúltban uniós jóváhagyást nyert REPowerEU-fejezetből további jelentős tételek hasznosulnak majd a magyar villamos energia rendszer bővítésében, megújításában, rugalmasságának

A már zajló és előkészületben lévő fejlesztések nélkülözhetetlenek a növekvő lakossági és ipari energiaigények kiszolgálásához, a nagyarányú elektrifikációhoz való alkalmazkodáshoz. Az iparági beruházások előmozdítják a hazai zöldenergia-termelés és -tárolás gazdasági-versenyképességi szempontból is szükségszerű térnyerését Magyarországon - áll a közleményben.

A legnépszerűbb szálláshelyek ezúttal is a hotelek, amelyekben 2022-höz képest mintegy 10 százalékkal nőtt az előfoglalások száma. A szilvesztert utazással összekötni vágyók körében a 2 éjszakás, 2 fős előfoglalások a legjellemzőbbek

- írták.

Az NTAK adataiból az is kitűnik, hogy a külföldről érkezők 72 százaléka Budapesten kikapcsolódva lép át az újévbe. Legtöbben várhatóan Olaszországból, Spanyolországból és Németországból érkeznek, de Franciaországból és az Egyesült Királyságból is számos turista ünnepli majd a szilvesztert a magyar fővárosban - ismertették.

A fővároson kívüli szálláshelyek összességében 12 százalékkal magasabb hazai szálláshelyi forgalomra számíthatnak 2022 azonos időszakához képest. A nemzetközi vendégek foglalásai pedig még ennél is nagyobb mértékben, 13 százalékkal emelkedtek. A vidéken előjegyzett vendégéjszakák 77 százalékát, összesen 160 ezer éjszakát a hazai utazók foglalták le, a külföldi vendégekhez pedig 47 ezer vendégéjszaka köthető - írta az MTÜ.

Megjegyezték azt is, a vidéki desztinációk közül - ahogy tavaly - az óév utolsó hosszú hétvégéjén is a Balaton és a Mátra-Bükk szálláshelyei örülhetnek a legtöbb vendégnek. Idén a dobogóra került Bük-Sárvár, amely jelentős vendégforgalomra számíthat az előfoglalások alapján. A legnagyobb bővülést Mátra-Bükk könyvelheti el, ahová az ünnepi hétvégére közel 4 ezer vendégéjszakával több foglalás érkezett, mint az előző évben.

A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, 2022-ben mintegy 100 ezer vállalkozás működött ezen a területen, amelyekben több mint 400 ezer munkavállaló dolgozott. Tavaly 14 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken, az ágazat a GDP mintegy 12 százalékát állította elő. A turizmus versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség, a turisztikai ágazat kormányzati szervezete. Feladata a turizmusfejlesztés irányítása, stratégiájának meghatározása, a hazai és a küldőországokban folyó szakmai munka koordinációja, az országmárka fejlesztése, belföldi és nemzetközi kommunikációs és értékesítési kampányok lebonyolítása. Az MTÜ a hazai szakmai szervezetekkel együttműködve végzi feladatát, növeli Magyarország turisztikai versenyképességét, és aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai cél, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.

A legjobb akácmézet Ballér Róbert készítette Somogyjádon; a legjobb repcemézet pedig a pécsváradi Tojzán Zoltán. Fajtaméz kategóriában a kaposmérői Hanzel Róbert hársméze diadalmaskodott 2022 után idén is; az egyéb fajtaméz kategóriában a szolnoki Gujka László ámor méze kapta az első helyezett díját - ismertette a versenyigazgató.

A napraforgóméz kategória első helyezettje Ludman Anita lett, aki Nádudvaron méhészkedik. A különleges méz kategória első helyezettje a kiskőrösi Szomor Balázs propoliszos krémméze lett - tette hozzá.

Idén kiosztottak egy innovatív különdíjat is, amit Farkas Róbert nyert el Harkányból. A termék egy méz alapból készített pillecukor, amivel még a zsűri tagjai sem találkoztak soha - mondta.

Tájékoztatása szerint a versenyfelhívásra 398 mintát küldtek be idén a méhészek az ország egész területéről. Az első körös zsűrizésből 48 minta jutott tovább a laboratóriumi vizsgálati részre, ahol a termékek víz-, pollen-, glükóz- és fruktóz-, valamint az úgynevezett HMF-tartalmát elemezték. Utóbbi arra utal, hogy a mézet melegítették-e vagy főzték-e, vagy sem.

Ezt követően öt szakemberből álló zsűri második körben is értékelte a mézeket; itt olyan értékelési szempontokat figyeltek, mint a tisztaság, a víztartalom, a jellemző szín, a méz fajta szerinti illat jellege, az íz tisztasága, a csomagolás, valamint a harmónia, az összbenyomás, így alakult ki a végső sorrend - mondta Árgyelán János.

Az ipari megrendelések jobban megtérülnek, mint a lakásépítés

A nettó árbevételek alakulásával kapcsolatban, 2022-re vonatkozóan még a válaszadók kétharmada számolt be növekedésről, 2023-ban viszont már csak a fele, a csökkenő tendenciát pedig az inflációs környezet negatív hatásai tovább rontják. A 2023-ra növekedéssel elsősorban a magánmegrendelésben megvalósuló ipari épületek és raktárak, valamint komplex ipari létesítményeket kivitelező cégek számolnak. Az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében is elsősorban ezek a cégek járnak elöl, náluk 10% feletti ez az érték, míg lakóépületek kivitelezésével foglalkozó vállalkozásoknál 0-3% között mozog (a lakossági megrendelők egyelőre kivárnak).

Kettészakadt a piac

A válaszadók negyede lát előre javulást árbevétel-arányos jövedelmezősége szempontjából 2023-ban. Munkaerőpiaci szempontból azok a vállalkozások látnak pozitív trendet, melyek exporttevékenységet is folytatnak, rendelésállományuk akár meg is haladja a kapacitást. Ezzel szinkronban mozog a munkaerőállomány várható változása: azok a vállalatok gondolkodnak leépítésekben amelyek alacsony kihasználtságot jeleztek (ld. fenti grafikon).

Több megrendelést vár az építőipar

A vállalkozások üzleti tevékenységét a megrendelések hiánya, a magas infláció és a vele együtt konvergáló magas kamatkörnyezet akadályozza leginkább, valamint – ahogy jónéhány éve rendszeresen – kiemelt helyet kapott a jól képzett szakemberek hiánya is. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a szűkülő piacban felerősödött verseny ugyanúgy nehezíti a vállalkozások mindennapjait, mint a magas adminisztrációs terhek.

Az építőanyagok, építési termékek hiánya nem okozott gondot az elmúlt fél évben, a cégek ilyen problémát nem tapasztaltak; az áremelkedés azonban a magasépítést sem kímélte. Egyes építőanyagok árának emelkedése az év hátralevő részében a várakozások szerint mérséklődhet, legalábbis infláció alatti mértékkel növekedhet. Ez azoban a megrendelői oldalt is kivárásra késztetheti, ami a megrendelések további elodázását hozhatja.

A munkaerőmegtartás ára a megnövekedett kivitelezési költség

A magasépítés színvonalának védelméhez elengedhetetlen a szakosodott munkaerő megtartása, aminek legfontosabb eszköze a bérek emelése, de az emelést a cégek jellemzően nem tudják inflációkövető módon megvalósítani: 2023-ban átlagosan csak 11%-kal növekednek.

A kivitelezések költségét a munkabérek emelkedése mellett a várakozások szerint az energiaárak változása és az építési törmelék elszállítása, lerakása fogja még feltornázni. Az árváltozásokat a megrendelő felé a kivitelezők nem tudják érdemben érvényesíteni, ami jelentősen rontja a jövedelmezőséget – ez pedig komoly feszültségeket generál a piacon.

Kormányzati segítségben bíznak

Továbbra is jellemző a vállalkozások finanszírozására, hogy elsősorban lízingkonstrukciók, belső források, vissza nem térítendő támogatások és banki hitelek segítségével támogatják működésüket, pénzügyi stabilitásukat. A magas kamatszint miatti kevesebb hitelfelvétel, a rendelkezésre álló pénzeszközök csökkenése begyűrűzött az ágazatba, a partnerek fizetési fegyelme a válaszok szerint jelentősen romlott. Mindezek tükrében a magasépítési vállalkozások bíznak abban, hogy a kormányzat a mostani mélyponton keresletkiegyenlítő megoldások kidolgozásával átlendíti a gazdaságot és segít az iparágnak.

A nagyszabású projekt a kerület infrastruktúráját is pozitív irányba mozdítja el: fejlesztik az úthálózatot, a közművet, kerékpárutat építenek, rendezik a Rákos-patak környezetét. A beruházással egy új, a mai környezettudatos és fenntartható igényeknek megfelelő élettér létesül Zugló frekventált részén.

Cikkünkben sorra vesszük azokat a főbb szempontokat, amelyek egyedivé teszik az épülő városnegyedet.

Megújuló energiaforrást használnak a fenntarthatóság érdekében

A gazdasági változások új megoldásokat követeltek, a körültekintő tervezés pedig egy hosszútávon fenntartható, zöld komplexumot eredményezett.

A projekt energiagazdálkodás szempontjából is a jövőt képviseli. Az épületeket geotermikus energia felhasználásával fűtik majd, korszerű hőszivattyús rendszerrel. A lakások és irodák ezáltal alacsonyabb rezsiköltséggel működnek majd, mint a mostanában átadott épületek, így a bérlők vagy tulajdonosok számára is olcsóbb, versenyképesebb alternatívát nyújtanak a többi irodával szemben.

A beruházó számára a fenntarthatósági koncepciója egyik fontos szempont volt az is, hogy a területen zöld környezetet alakítsanak ki.

Ezért az egyes épületek között olyan fákkal, bokrokkal beültetett közösségi terek létesülnek, ahol a környéken lakók és az itt dolgozók is feltöltődhetnek. A gyerekek számára pedig játszótereket hoznak létre.

A nagyszabású fejlesztéshez egy átfogó vízgazdálkodási stratégia készült, amelynek környezettudatos elemei tompítják a klímaváltozás hatásait. Ilyen például, hogy az esővizet összegyűjtik és felhasználják a zöldfelületek öntözésére, törekednek a csapadékvíz helyben tartására.

Nagy hangsúlyt fektetnek a környezetterhelés csökkentésére

A Bayer Construct cégcsoport számára kiemelt szempont volt, hogy a kivitelezés során olyan technológiákat alkalmazzanak, amelyekkel csökkentik a környezet terhelését.

Ilyen például a területen felépített ideiglenes betonüzem, amellyel helyben készül a kivitelezéshez szükséges alapanyag. Így a környék, az úthálózat jelentős teherforgalomtól és a levegőszennyezéstől mentesül, hiszen a betont csak az építési területen belül kell szállítani.

A nagyszabású beruházásban a vállalat ezen kívül több saját technológiát is integrál. Az épületekben például olyan előregyártott betonelemeket használnak, amelyeket a biharkeresztesi Viastein Kft. előregyártó üzemében készítenek (erről korábban részletes cikkben számoltunk be). Ezáltal gyorsul a kivitelezés, a rövidebb építkezés során jelentősen csökken a munkálatokkal járó zaj és por terhelés.

A kivitelezés már elkezdődött

A nyolc ingatlanból egy lakóépületként funkcionál, a többi pedig irodaház lesz. Az R1 elnevezésű lakóépületet 2022 tavaszán kezdték el építeni. A gyorsított kivitelezésnek köszönhetően a tervek szerint 21 hónap alatt beköltözhetővé válik a 168 lakást magában foglaló ház, amelyben a -1. szinten mélygarázst alakítanak ki, a földszinten pedig étterem, valamint különböző szolgáltatások lesznek elérhetők.

Az első irodaházon 2022 nyara óta dolgoznak. Itt három szintes mélygarázs létesül, figyelembe véve a vásárlók és az irodák igényeit. A -1. szinten szupermarket kap helyet, a földszinten pedig nyitott bevásárlóutca, külön-külön megközelíthető üzletekkel. A többi szinten tágas, világos irodák várják bérlőiket.

A Bayer a hosszútávú gondoskodás híve

A vállalat hitvallása szerint az ügyfelek és megrendelők minőségi kiszolgálása nem ér véget az ingatlan értékesítésével, hiszen egy épület folyamatos utómenedzselést igényel. Az elkészült épületek teljeskörű ingatlanüzemeltetését majd a Bayer Mester Kft. végzi, amely folyamatos felügyeletet és karbantartást biztosít.

Fejlesztik az infrastruktúrát – járdákat, bicikliutakat kap a környék  

A nagyszabású fejlesztéssel gyakorlatilag az egész Bosnyák tér környezete megújul, több mint 11 milliárd forint ráfordítással. Az ehhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés tervezésekor részletes közlekedési hatástanulmány készült. A cél, hogy a városnegyed generálta forgalom ne járjon plusz torlódással a kerületben. A vállalás keretében átalakul a Bosnyák utca, Bosnyák köz, a Rákospatak utca és nem utolsó sorban a Csömöri út teljes szélességben, új buszmegállókat építenek, valamint kerékpárutakat alakítanak ki. Mindezeken túl közműfejlesztést is végeznek, valamint több mint 700 fa ültetésével jelentősen javul a zöld területek mennyisége és minősége is.

A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 59,9 százalékkal emelkedett. A szálláshelyekre érkezett 580 ezer vendég összesen 1,573 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban. A vendégéjszakák 63 százalékát szállodákban töltötték, ahol 66,5 százalékkal nőtt a forgalom. A legnépszerűbb turisztikai régió a Budapest-Közép-Duna-vidék volt, ahol a külföldivendég-éjszakák 46 százalékát regisztrálták.

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 16,2 százalékkal nőtt a tavaly augusztusihoz képest és 63,276 milliárd forintot ért el. Ebből a szállásdíj-bevétel 21,0 százalékos növekedéssel 46,936 milliárd forintot tett ki, amiből a tavalyinál 4,6 százalékkal kevesebbet, 25,586 milliárd forintot a belföldi vendégek fizettek, míg a külföldiek szállásdíja 78,3 százalékkal 21,350 milliárd forintra nőtt. A vendéglátásból eredő bevételek 13,3 százalékkal 12,842 milliárd forintra emelkedtek.

A küldő országok között Magyarország vendégszámban és vendégéjszakában egyaránt a hetedik legjelentősebb a horvát piacon.

A magyar turisták száma a kiemelkedő 2019. évinél 29 százalékkal volt eddig kevesebb, a vendégéjszakákban pedig 23 százalékos a csökkenés - tette hozzá a horvát turisztikai vezető.

Kitért arra is, hogy a magyarok körében a Kvarner-öböl térsége a legnépszerűbb, majd az Isztria, Split-Dalmát megye, Zadar és Sibenik térsége következik. A települések között Crikvenicát látogatta meg a legtöbb magyar, de körükben Vir szigetén regisztrálták a legtöbb vendégéjszakát.

A képzés a felvételi meghallgatások lezárása után 18 diákkal rajtolt el kedden. Lapunk úgy értesült, hogy a nagyszámú és komoly rátermettséget mutató jelentkezők miatt a tervezett létszámot felülírva két fővel többet vettek fel a programba, amelyben a hallgatókat a Duna Group a befektetett idejükért és energiájukért cserébe ösztöndíjjal is támogatja.

A munkába állás első napjától értékteremtő munkát tudnak végezni

A képzés ünnepélyes megnyitóján a tehetséggondozó program megalkotója és irányítója, a Magyar Építők kiadójának (Regon Média Zrt) projektmenedzsere, Kincses Péter üdvözölte a résztvevőket. Az ÉVOSZ médiatagozatának az elnöke az egész hazai ágazati ismerete alapján kijelentette, hogy eddig ilyen tevékenységet egyik szereplő sem végzett a magyar építőiparban.

A résztvevők számára azt emelte ki, hogy ezzel a képzéssel olyan komplex mérnökökké tudnak válni, akik az egyetem után valós tudással kerülnek ki a munkaerőpiacra: „Vagyis már a munkába állás első napján hatékony értékteremtő munkát tudnak végezni.” A képzésnek és az annak otthont adó vállalatnak a jelentőségét így érzékeltette: „Ha most itt körbe néztek, akkor jó eséllyel azokat látjátok, akik az elkövetkező 40 évben a legtöbb utat fogják építeni a Kárpát medencében.”

Arra is kitért, hogy a vállalatcsoport tehetséggondozó programját a 2020-ban lezajlott, rendkívül sikeres Duna Group Szabadegyetem tapasztalatából kiindulva segítették életre.

Történelmi folyamatba léphetnek be a fiatalok

A folytatásban Oltyán József, a Magyar Építők építőipari újság alapító-tulajdonosa az útépítő ágazat szerepét és jelentőségét vázolta fel a hallgatók számára. Úgy fogalmazott, az útfejlesztésekbe bekerülő fiatal mérnökök joggal lehetnek büszkék az általuk betöltött szerepre, hiszen egy óriási organizációs folyamat részévé válnak, amely hazánk épített örökségét alakítja. Hozzátette, mindezt egy olyan területen tehetik meg, amit joggal neveznek az építőipar nehéziparának. „Ráadásul egy olyan vállalatnál, amelyben a tisztességes és minőségi munka nagyon komoly támogatást kap, és ahol mindezt egy jó légkör segíti Ugyanakkor nincs ingyen ebéd, ezért a megbecsült szerepért olykor nagyon kemény teljesítményt kell letenni az asztalra.”

Hasonló üzenete volt Kincses Péter ezt követő előadásának, amely számokkal támasztotta alá, hogy az útépítő szakma jelenleg történelmi időket él. Az összegzésből kiderült, 1990-ben 340 kilométernyi gyorsforgalmi út működött hazánkban, aztán 1999-ben 579 kilométer, majd 2010-ben 1219 kilométer. Utóbbi hálózat az elmúlt évtizedben egy óriási lépéssel mára 2253 kilométernyire bővült. Kincses Péter arra is utalt, hogy a magyar úthálózat fejlődése a hazai mellett európai érdek is, miután a középponti helyzetünknek köszönhetően Magyarországon négy európai közlekedési folyosó is áthalad.

A Duna Csoportnál már a jövőt élik

A délelőtt zárásaként Tóth László, a Duna Aszfalt Zrt. Igazgatóságának elnöke tartott előadást a 2002 óta a magyar építőiparban 317 kilométernyi utat, 411 hidat és 83 csomópontot fejlesztő vállalatcsoport történetéről, értékeiről és felépítéséről. Beszédéből kiderült, az 1996-ban létrehozott társaság rengeteg befektetett munka eredményeként válhatott az önkormányzati utakon dolgozó kisvállalkozásból az egyik legmaghatározóbb magyar építőipari céggé, páratlanul nagy utat bejárva.

A jelent elemezve egyúttal a jövőről is beszélt, hiszen elmondása szerint az innovatív megoldásoknak köszönhetően a Duna Csoport cégei már most a jövőt élik. „Egy-egy projekt előkészítésénél, a VR-szemüvegeket felvéve, gyakorlatilag részletről részletre látjuk magunk előtt a teljes építkezést, akárcsak az abban részt vevő gépeket.” Kifejtette, ennek az alapját a BIM-nek az útépítésben történt sikeres alkalmazása teszi lehetővé, melyen a vállalat erre létrehozott részlege több évig dolgozott, és amelyről lapunk is részletesen beszámolt. Úgy fogalmazott, ismereteik szerint a BIM alkalmazásában az ágazatban ezidáig nekik sikerült a legmesszebb eljutni.

A keddi napon délután már magának a héthónapos képzésnek a programja is elindult. Bécsi Gergely, vállalkozási igazgató és Kiss Krisztian, vállalkozási főmérnök a vállalkozási osztályt, valamint a közbeszerzési feladatokat mutatta be. Nyíry Péter, a cégcsoport finanszírozási vezetője pedig a projektek pénzügyi feltételeinek megteremtését ismertette.

Ezért a tárca 3 milliárd forint keretösszeggel vissza nem térítendő támogatást biztosít a távhőszolgáltatásban érintett lakásszövetkezeti- és társasházi lakások fűtéskorszerűsítésére - jelentette be Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint.

Érdemes mielőbb pályázni

A szabályozható fűtéssel ma még nem rendelkező 170 ezer lakás modernizálását célzó kiírásra társasházak és lakásszövetkezetek nyújthatnak be pályázatot, kizárólag a távfűtéssel ellátott lakóingatlanok energiahatékonyságának növelését, szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését eredményező beruházások támogatására. Ennek mértéke az elszámolható bruttó költségek legfeljebb 50 százaléka lehet, a támogatás összege minimum 150 ezer forint, maximum 75 millió forint, az egy lakásra eső támogatási összeg azonban nem haladhatja meg 400 ezer forintot - közölték.

A tájékoztatás szerint pályázni március 16-án tíz órától a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, de legkésőbb 2021. augusztus 31-ig lehet.

Eddig több mint 25 ezer lakást érintett a program

Az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a dokumentumok benyújtásától számított 45 napon belül dönt a pályázatok támogathatóságáról. Amennyiben a pályázat támogatásban részesül, az érintett társasházak képviselője a döntést követő 15 napon belül elektronikus úton kap értesítést az elbírálás eredményéről, valamint a támogatói okirat kiállításának feltételeiről - tették hozzá.

A közleményben emlékeztetnek arra is: a minisztérium a jelenlegi felhívás előzményeként 2019 nyarán hirdette meg az okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztésére és radiátorcserére irányuló pályázati támogatási programot, amelynek köszönhetően 321 társasházban, lakásszövetkezeti épületben összesen 26 300 lakás fűtési rendszerének energetikai korszerűsítése kezdődhetett meg 2,46 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással.

A pályázattal kapcsolatos további információk a tav2020.emi.hu címen érhetők majd el.

A digitális jólét szoftver alapcsomag könnyen telepíthető és használható operációs rendszer és felhasználói szoftverek együttese, amely nyílt forráskódú megoldásokkal helyettesíti a drága operációs rendszereket és irodai programokat. Az alapcsomag böngésző, levelező és multimédia programokkal felszerelve teszi lehetővé a számítógépes munkavégzés, tanulás és szórakozás mellett a hivatali ügyek elektronikus intézését - fejtették ki.

Az alapcsomag felgyorsíthatja a nyílt forráskódú szoftverek elterjesztését, amelynek használói jelentős összeget takaríthatnak meg - idézték a közleményben Schanda Tamást, az ITM parlamenti államtitkárát.

Az államtitkár közölte, a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztése és terjesztése hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen sajátítsák el a legfontosabb digitális készségeket. A polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciafejlesztése nemcsak a magyar gazdaság növekedésének, hanem Magyarország versenyképességének is fontos tényezője - tette hozzá Schanda Tamás.

Az államtitkár kitért arra is, a digitális jólét szoftver alapcsomagba elsősorban magyar kis- és középvállalkozások által fejlesztett vagy testreszabott szoftverek kerültek be.

Az alapcsomag minden programja, a telepítést és a használatot segítő összes útmutató, segédlet és oktatóanyag magyar nyelvű. Az idősebbek testreszabott, felhasználóbarát profilt kérhetnek, a gyermekeknek biztosított fiókokban pedig nem engedik betölteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által veszélyesnek minősített oldalakat.

A digitális jólét szoftver alapcsomag a www.szoftveralapcsomag.hu oldalról tölthető le január 25-étől.

A szakemberek 46 százaléka már kapott megrendelést otthonteremtési támogatás keretében tervezett munkára, 2021-re. A falvakban kötötték le a legtöbb ilyen kapacitást, itt a szakemberek 52 százalékához érkezett támogatással összefüggésbe hozható megrendelés. A városokban a szakemberek 50 százaléka, a megyeszékhelyeken 41 százalék, Budapesten 31 százalék válaszolta, hogy kapott már otthonteremtési programhoz köthető megrendelést 2021-re.

67 százaléknak már van megrendelése 2021-re

A falusi és budapesti adatok közötti 21 százalékpontos különbség tükrözi az ingatlanpiaci trendeket. Egyre többen szeretnének vidéken építkezni, valamint az otthonfelújítási támogatás sokakat ösztönöz régóta halogatott munkálatok elvégzésére

– véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A felmérés adatai szerint még van szabad építőipari kapacitása a szakembereknek 2021-re, azonban a megkérdezett szakemberek 23 százalékának korlátozottan, 2 százalék pedig már egyáltalán nem tud munkát vállalni jövőre. A válaszadók 67 százalékának már van megrendelése 2021-re, de a kapacitásuk nagy része még szabad. A szakemberek 8 százalékának a teljes kapacitása szabad a jövő évre.

Gyorsan betelik a jó szakemberek naptára

Ha most lenne valakinek szüksége szakemberre, könnyen találna. A legkevesebb szabad kapacitása jelenleg a kőműveseknek és generálkivitelezőknek van. Burkolót most könnyebb találni. A válaszadó szakemberek 47 százaléka akár még idén tudna munkát vállalni.

Januárban a válaszadók 19 százaléka tudna kezdeni. 21 százalék február-márciusra tud munkát vállalni, 10 százalék pedig már csak 2021 tavaszának végén tudna munkához látni. A megkérdezett szakemberek két százaléka már csak 2022-ben tudná elkezdeni a munkát.

„Az adatokon érződik az építőipar átmeneti mérséklődése. A második hullám, a mélyépítési és közműépítési munkák mérséklődése, a lakásépítések visszaesése miatt több a szabad építőipari kapacitás. Azonban nem érdemes halogatni a megrendelést, mert a lassulás várhatóan átmeneti, az év elején rohamra lehet számítani a január 1-jén életbe lépő, új otthonteremtési támogatások miatt. Érdemes időben lépni, mert könnyen betelik a jó szakemberek naptára”

– tanácsolja Markovich Béla.

A felmérés módszertana

A felmérés önkitöltős, online kérdőívvel készült. A felmérésben 540 fő építőipari szakembert kérdeztek, akik a Magyar Építőipari Szakember Közösség tagjai. Az adatfelvétel 2020. novemberében zajlott. A felmérés nem reprezentatív.

Az életvitelünk változását a boraink kiszerelésének is követnie kell. Bár az üvegpalackos kiszerelés várhatóan meghatározó lesz a jövőben is, de látni kell, hogy amíg például jó tíz éve még idegenkedve fogadták a borászatok a Bag in Box-os kiszerelést, addig mára szinte nincs olyan érdemi borászat, aki ne rendelkezne ilyen kiszerelésű termékekkel.

A FONT SECCO is egy ilyen formabontó kiszerelés, de látni kell, hogy sok borfogyasztó szívesen betesz a táskájába pár ilyen dobozt, szinte bármilyen alkalomból pár doboz sör helyett. Arról nem is beszélve, hogy a nyári megjelenés óta máris látszik, hogy a fiatalok számára egy rendkívül divatos termékkel sikerült előállnunk. Bízunk benne, hogy a termékfejlesztéseink között a FONT SECCO is egy sikertörténetté válik.

Nekünk még a nevünkben is Fontos, hogy megtaláljuk az utat a fogyasztók változó szokásaihoz.

Minden szüret után a legfontosabb kérdés, hogy milyen lesz az idei évjárat?

2020-as év vége felé közeledve, talán nem túlzás kijelenteni, hogy az idei év rendkívüli kihívások elé állítottak mindenkit. A szőlőt is, a borászokat is és a borkereskedelmet is.

 Az idei évben ugyan nem volt olyan egybefüggő nyári kánikula, mint korábban, amikor a nyári éjszakákon permetezőből locsoltuk a szőlőültetvényeket, viszont a késői tavaszi fagyok, vagy a kora nyári aszály, vagy az augusztusi özönvíz mind-mind hihetetlenül megterhelték az ültetvényeket. Sajnos az idei szőlőmennyiség várhatóan a harmadával marad el a 2019-es mennyiségekhez képest. Szerencsére a minőségben semmilyen kompromisszumot nem kell a fogyasztóknak megkötniük.

Ha kevesebb a szőlő, drágább lesz a bor?

Ebben a kérdésben a kereskedők a kompetensek!

Mennyi szőlőt dolgoztak fel a Font Pincészetnél?

Közel tízezer mázsa szőlő került az idén feldolgozásra. Ez a mennyiség többnyire a saját ültetvényeinkről, illetve attól a több mint ötven, lassan évtizedek óta a pincészetünkkel szerződésben álló termelőtől származik, akikkel megbízhatóan együtt dolgozunk sok-sok éve. Közel négyezer mázsa Cserszegi Fűszerest, két-kétezer mázsa Irsai Olivért és Kékfrankos szőlőt dolgoztunk fel. Továbbá kétezer mázsányi Generosa, Kövidinka, Cabernet, Olaszrizling, és Ezerjó került a hordókba a szüret során. Szükség is volt rájuk, mert a 2019-es tételeink szinte teljes mértékben elfogytak.

A 2001-es Vadkerti Szüreti Fesztiválon a kifinomult ízlésű vadkertieknek kínált Irsai Olivér reduktív borújdonság sikere azóta is töretlen, értehető, hogy nagyon sok borász látva az illatos bor sikerét felvette a fajtát a repertoárjába. Az idei Irsai Olivér már palackban van, mit tud mondani róla?

Az Irsai Olivér, ha tetszik, az egyik legfelkapottabb borunk a Cserszegi Fűszeres és a Kékfrankos rozé mellett. Örülök neki, hogy mára sokan készítenek remek borokat a kényes Irsai Olivér szőlőből. Ez a felkapottság nagyon jót tesz a fajtaismertségnek is. Minden szüretet az Irsaival kezdünk, mint az idén is. Így rendre felidézzük azt a 2001-es Vadkerti szüreti fesztivált is, ahol még főiskolásként az első Irsai borommal kínálhattam a vendégeket, akiknek annyira tetszett, hogy még a megyei sajtó is megemlítette a beszámolójában. Máig ösztönöz, hogy 2002-ben Aranyérmet kaptam érte.

Mint minden borunk az Írsai Olivér is magán kell, hogy hordozza a kor változásait, ha teszik az idei Irsai trendet. Az elfogult véleményem az, hogy szenzációs lett az idei tétel, bízom benne, hogy a fogyasztók is így értékelik majd.

Bár mintha a borreklámokat elvitte volna a cica az idén, hogy látja a fiatalok nyitottak a borfogyasztás felé?

A tapasztalatom alapján ki tudom jelenteni, hogy igen. A főiskolán még azt tanultuk 2000’ előtt, hogy hazánkban az átlag borfogyasztás mértéke évi 30 liter bor/ fő. Sajnos ez a szám 2020-ban 22 liter /év / fő mértékre csökkent. Ez a rossz trend nagyon nyugtalanító és engem az sem vigasztal, hogy a sörfogyasztásban is hasonló a csökkenés. Szerencsére a Font Pincészet, ha tetszik trendi minden korosztály körében, de az egész hazai szőlészet-borászatnak a kornak megfelelő erős bormarketingre lenne szüksége. Hiszen rengeteg ember működik közre az ágazatban, akiknek az egzisztenciája függ tőle, hogy mennyire sikeres az ágazat.

Megszokhattuk a korábbi években, hogy a Font Pincészetnél évről-évre jelentős fejlesztéseket hajtanak végre. Látva, hogy 2019-ben 10 %-kal növekedett a pincészet bevétele 2018-hoz képest, most be tud-e számolni fejlesztésekről?

A pincészetünk hatékonyságának a növelése mindennapos feladat, így folyamatosan átgondoljuk a rövid-közép és hosszú távú fejlesztéseket, amelyek a szőlőtőkétől a fogyasztónál megjelenő termékeinkig tart.

Az elmúlt időben ennek érdekében 1,5 hektáron fajtaváltást kezdtünk. Pinot noir-t és Rajnai Rizlinget ültetünk, ami egyértelműen egy hosszútávú beruházás. A mindennapjainkat teszi könnyebbé és a feldolgozást gördülékenyebbé a pincészet új prés berendezése, ami a szüretre készült el. Illetve azok a jelentős napelem fejlesztések is a borászatunk zöld filozófiáját mutatják, amelyek jelentős anyagi ráfordítás következtében valósult meg. A termékeink tekintetében pedig az alumínium dobozos Font Secco-t a fogyasztóink szeretettel fogadták.

Tehát, ha tetszik az idén is fejlesztettünk az ültetvényeken, a pincén és a termékeinknél is nyitottunk új és új fogyasztók és piacok felé. Igazán megtisztelő azt látni, hogy a rengeteg pozitív visszajelzést kapunk a marketing szempontból Z generációnak mondott korosztályból, akik egyetemi fröccsteraszon, a Szelidi tónál nyaranta és a hétköznapok során is rendszeresen ragaszkodnak a pincészetünk alkotásaihoz. Úgy látom, hogy az igazi célcsoportunk a fiatalok lettek, aminek azért örülök, mert ha nem okozunk csalódást, akkor hosszú évtizedekig biztosított lehet a piacunk! Nos, rajtunk nem fog múlni...

Bár nagyon szerény ismeretekkel rendelkezünk a Covid-19-es vírusról, Ön mire számít a pincészet szempontjából?

A tavaszi első hullám során szerencsére a fogyasztóink nekünk is megmaradtak és ennek köszönhetően a szüretet szinte üres hordókkal/ raktárokkal vártuk. Nem tudom, hogy mit fog hozni a második hullám, vagy egy harmadik, de abban bízom, hogy a fogyasztóink a jövőben is kitartanak a boraink mellett.

Miközben folyamatosan figyelemmel követjük, hogy milyen csatornán szerzik be a vásárlóink a borainkat és ennek megfelelően, ha kell erősítünk, vagy kivonunk egy-egy kereskedelmi csatornát, én mégis azt kívánom minden fogyasztóinknak, hogy ha kell akkor az elérhető áron megvásárolható finom boraink mellett őrizzék meg egészségüket és vigyázzanak magunkra!

Bácsmegye.hu

A közleményben ismertetik: az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, a műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, a turizmus állnak.

Palkovics László kifejtette: az északkeleti zónában országos viszonylatban is kiemelkedően teljesít a feldolgozóipar, itt a legmagasabb a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke a többi között a villamos gépek, berendezések, a vegyi anyagok és termékek, a gyógyszerek és orvosi eszközök gyártásában. Az ipari alkalmazások mellett egyre erőteljesebb a high-tech technológiák használata az agrárszektorban is. A tudásgazdaság megerősítése a széles képzési választékot felvonultató egyetemek és a helyi vállalatok közötti együttműködések fokozásával még vonzóbb üzleti és kutatási környezetet teremt - hangsúlyozta a miniszter.

Varga Judit igazságügyi miniszter beszédében elmondta: "alma materem, a Miskolci Egyetem Kuratóriumának elnökeként elmondhatom, hogy a jövő megszületett, az álmok kézzelfoghatóvá váltak. A Selmeci Akadémia évszázadokon átívelő hagyománya és szellemisége él, és folytonos megújulásra készteti utódintézményét. 2020-ban minden eddiginél jobban érvényesül, hogy másképp kell gondolkodnunk, hogy újra kell gondolnunk a kereteket, kreativitásra és együttműködésre van szükségünk. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna ennek a "másképp gondolkodásnak" a példája.

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna a stratégiai jövőkép szerint a jármű- és gépipar, vegyipar és más tradicionális ágazatok által hajtva dinamikus, fenntartható fejlődési pályán halad. Innovációs ökoszisztémája és megfelelő infrastruktúrahálózata versenyképes kínálatot biztosít a magas hozzáadott értéket teremtő befektetők számára a gazdasági és társadalmi felzárkózás jegyében - ismerteti az ITM közleménye.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházása a Duna Aszfalt Kft., a Hódút Kft. és az A-Híd Zrt. kivitelezésében valósult meg.

A projektben a mérnöki feladatokat a Főber Zrt., a Viköti Kft., az Oviber Kft. és az Eurout Kft. látta el; a tervezést a Tura-Terv Kft. és az Utiber Kft. végezte el. A 29,5 kilométeres szakaszon kétszer két forgalmi sávos autópálya épült leállósávval, középső elválasztó sávval és 26,6 méteres koronaszélességgel.

A beruházásban egyúttal a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelő is létrejött. 

A Nagykereki-Bors autópálya-határátkelőhely túloldalán a magyarországi M4-es folytatásaként az észak-erdélyi A3-as autópályának egy ötkilométeres szakasza épült ki. Román oldalon a pálya a Nagyvárad-Szatmárnémeti országútba csatlakozik be Bihar település mellett, mely két kilométerre északra fekszik Nagyváradtól.

Ahogy azt korábban jeleztük,

az unió kohéziós alapjából 265 millió eurót (jelen értékén mintegy 95 milliárd forint) fordíthatott Magyarország az M4-esnek az országhatárig vezető szakaszára.

A 29,5 kilométeres szakasz két ütemben, összesen nettó 98,2 milliárd forintos szerződéses értéken jött létre. A Berettyóújfalu és a 47-es főút közötti 2,95 kilométeres szakaszt tartalmazó első ütem átadásáról ebben a cikkben írtunk.

A második ütemben a 47-es főút és az országhatár közötti, 26,5 kilométeres szakaszon többek közt:

• egy autópálya-rendőrség,
• egy autópálya-mérnökség,
• a Berettyó-folyó és a Dusnok-patak feletti hidak valamint 18 további híd,
• egy egyszerű pihenő Körtvélyesnél,
• egy tengelysúly mérő állomás Kengyelésnél.,
• Gáborjánnál és Nagykerekinél egy-egy csomópont,
• egy komplex pihenővé alakítható határátkelőhely,
• valamint 2,5 kilométer madárvédő fal és 540 méter zajvédő fal kivitelezését is magába foglalta.

Felére csökken a 47-es főút terhelése

A szakasz jelentőségét nem csupán az adja, hogy az M4-es később kiépülő szakaszaival teljessé válik a gyorsforgalmi út a román határig. Emellett ugyanis az M35-ös autópálya korábban átadott szakaszaival együtt gyorsforgalmi kapcsolat létesült az M3-as és a román határ között.

Így a beruházásnak köszönhetően végig gyorsforgalmi úton lehet eljutni Budapesttől Debrecenen át Nagyvárad térségéig az M3-as, M35-ös, az M4-es és az A3-as használatával.

A helyszínen kiosztott sajtóanyag szerint a 47-es főúton Berettyóújfalu és a határ között naponta 8000 jármű közlekedik. A gyorsforgalmi út átadásával ez várhatóan a felére csökken.

Négy év múlva nyílhat meg a harmadik autópálya-átkelő

Az átadón a külgazdasági és külügyminiszter is részt vett. Szijjártó Péter elmondta, az új összeköttetés a két ország között közös siker, jó alap arra, hogy bizalmat és kölcsönös tiszteletet építsen a két ország között. "Erre a bizalomra és kölcsönös tiszteletre alapozva még a nehéz kérdések is megoldhatók és lezárhatók lesznek" - jelentette ki a tárcavezető.

A tárcavezető megemlítette: a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. Hozzátette: a tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is Csenger és Szatmárnémeti között.

Lucian Bode Románia közlekedésért, infrastruktúráért és kommunikációért felelős minisztere kijelentette: a román kormány kiemelt feladatként kezeli az infrastruktúra fejlesztését. Augusztus 24-én fogadta el a kabinet azt a memorandumot, amely lehetővé teszi a kormányközi megegyezést a Szatmárnémeti - Csenger gyorsforgalmi út megépítéséhez. A román tárcavezető is 2024-re ígérte a két ország közötti harmadik autópálya-határátkelő megnyitását.

Szombaton egy kiadós reggeli után az első két napon remekül összekovácsolódott csapat az M44-es csomópont tiszaugi hídja felé vette az irányt, ahol a Duna Aszfalt szakemberei tartottak előadást a hallgatóknak részletesen kitérve milyen kritériumoknak kell megfelelni egy hídépítés során, és hogyan épülnek fel a munkafolyamatok a kezdéstől egészen az átadásig.

A prezentációt követően az elhangzottakat a diákok testközelből is megtekinthették ugyanis ellátogathattak a Tisza-híd építési területére is, ahol minden további kérdésükre választ kaptak. A hallgatók lendülete az utolsó napra sem hagyott alább, Pál József projektvezető keresztkérdésekkel tesztelte mennyit jegyeztek meg az előadásból a leendő szakemberek. Mondanunk sem kell, a diákok átmentek a „vizsgán”.

Kiderült a tökéletes aszfalt receptje

A második állomás a Hódút Kft. keverőtelepe és laboratóriuma volt, ahol Győri László a Hódút Kft. keverőtelepének vezetője és munkatársa vezette körbe a hallgatókat, részletesen ismertetve a munkafolyamatokat.

Az előadók igyekeztek a diákokat minél részletesebben beavatni a munkálatokba, elárulták mennyi folyamaton kell végigmenni a tökéletes aszfaltig, és a labor feladataiba is betekintést nyújtottak: „Létesítményünkben az útépítésben felhasználásra kerülő anyagok vizsgálatait végezzük el és keverékeket tervezünk belőle” – mondta Győri László. „A labor feladata elsődlegesen a minőségbiztosítás, a mi felelősségünk is, hogy mindig a megfelelő anyagok kerüljenek bedolgozásra”- tette hozzá.

Biztos kezekben az ágazat jövője

Kincses Péter főszervező elmondta, hogy a zárónap szakmai programjainak fő célja az volt, hogy a hallgatók testközelből is felmérhessék mivel fognak találkozni később a terepen.

„Őszintén szólva úgy értékelem, hogyha ezeknek a fiataloknak sikerül elhelyezkedni, a szakma jövője biztos kezekben lesz” – nyilatkozta lapunknak a főszervező. „Ezek a diákok nemcsak szakmailag vannak felkészülve, de megvan bennük a nyitottság és az érdeklődés is az ágazat minden területe felé. Ha most jól dolgoztunk, 20 év múlva ezek az emberek fogják többek között az országunk útjait építeni” – emelte ki Kincses Péter.

A hallgatók kisebb-nagyobb csoportokban beszélték meg az elmúlt napok élményeit egyetértve abban, hogy sokat köszönhetnek a szabadegyetemnek, és semmiképp nem hagynák ki jövőre sem.

„Nagyon sok új barátot szereztem és szerintem külön előny, hogy különböző egyetemek hallgatóival ismerkedhettünk meg, hiszen a közeljövőben együtt fogunk dolgozni”

– fejtette ki véleményét Szekeres Alexandra az Óbudai Egyetem hallgatója. „Ha jövőre is megrendezik, biztosan jelentkezek és ajánlom majd a csoporttársaimnak is.”

Karacs Réka is az elhangzottakat támasztotta alá: „Bár én a vírus miatt szkeptikusan álltam a rendezvényhez, de nagyon bántam volna, ha kihagyom. Örülök, hogy nem csak a csoporttársaim vettek részt, és nagyon köszönöm, hogy itt lehettem!”

Nemcsak az útépítők gazdagodtak hasznos ismeretekkel

Győri Dávid, aki az egyetlen építészmérnök tanuló volt kiemelte, hogy bár nem kifejezetten az ő szakirányának szóltak az előadások, így is nagyon sok számára hasznos dologgal ismerkedhetett meg.

„Én már több nyári egyetemen vettem részt és bár a Duna Group Szabadegyeteme először volt megtartva nagyon jól szervezett és összeszedett volt. Mivel én építészmérnök leszek az előadások nem kifejezetten nekem szóltak, de az építkezésekre való kilátogatás nekem is nagyon hasznos volt” - mondta Győri Dávid.

"Rengeteg olyan dolgot láttunk, amit máshogy nem láthattunk volna, ráadásul egy nagyon jó társaságban, ami az egyik legfontosabb.

Ezek az ismeretségek és kialakult barátságok még hasznosak lehetnek” - tette hozzá.

A szakmai előadások után az utolsó állomás a Kecskeméti Sörmanufaktúra volt, ahol Gönczi Imre tulajdonos vezette be a diákokat a sörfőzés rejtelmeibe.

Amellett, hogy kiderült milyen fajta sörök vannak részletesen elmondta, hogy is készül a sör, ezalatt pedig 7 fajta sörkülönlegességet fogyaszthattak el a résztvevők.

Kincses Péter záró beszéde után a hallgatók okleveleikkel, új barátságokkal, valamint tartalmas napokkal a hátuk mögött vidáman kezdték meg a záróestét. 

Optimizmusra ad okot, hogy a felmérés szerint a kismamák meglepően sok időt töltenek önképzéssel. A dolgozni vágyó nők 60 százaléka aktívan foglalkozik önképzéssel. Legtöbbet, napi 1,8, illetve 1,7 órát azok, akik szakmunkásként, vagy 8 általánost végeztek, némileg kevesebbet, 1,5, illetve 1,4 órát az érettségizettek, illetve a főiskolát/egyetemet végzettek. Hozzátették, ezek az arányok leképezik a piaci elvárásokat, különösen azt, ami a távmunkában történő foglalkoztathatóságot illeti - írták.

A közlemény szerint ugyanakkor a dolgozni vágyó több mint 100 ezer kismamánál nagyobb munkaerőpiaci tartalékot feltételezni ebben a csoportban túlzás lenne. A felmérésből - amely nem reprezentatív - ugyanis az is kiderül, hogy a nem dolgozó kismamák több mint fele nem is szándékozik munkát vállalni.

A felmérés szerint a legfeljebb 5 éves gyereket nevelő kismamák 21 százaléka dolgozott a járvány vége felé: 13 százalékuk bejárt dolgozni, 8 százalékuk pedig távmunkában végezte el a munkahelyi feladatait.

A Babadirect Kft. 2019 végén jött létre, a vállalkozás online platformot működtet a kismamák oktatására, segítésére, támogatására.

Az MKIK adóügyi eljárások egyszerűsítésével vonatkozó javaslatai lényegében egybeesnek az eddigi és a tervezett kormányzati intézkedésekkel – emelte ki Varga Mihály hozzátéve, hogy a vállalkozások már rövidtávon számolhatnak adóügyi könnyítésekkel. A pénzügyminiszter példaként említette a nemrég bevezetett, de máris igen népszerű Online Számlázó applikációt, illetve a feltöltési kötelezettség megszüntetését, ami jelenleg a vállalkozók számára az egyik legbonyolultabb adminisztrációs teher.

A könnyítést szolgálja, hogy 2021-től a NAV készítheti a vállalkozások áfa-bevallását is, illetve a foglalkoztatáshoz köthető adminisztráció csökkentése lehet a következő állomás.

A cél itt is az, hogy minél kevesebb adatot kérjünk a vállalkozásoktól – hozta alá a tárcavezető. A tárcavezető bejelentette, hogy egyszerűsítik az adóbevallási, adatszolgáltatási nyomtatványokat, ezzel párhuzamosan bevezetik az online kitöltést a lehető legtöbb nyomtatvány esetében. Folytatódnak a gazdaságösztönző adóegyszerűsítések is, július 1-jétől egy teherré olvadt össze a nyugdíj-, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási, valamint a munkaerőpiaci járulék. A kormány célja továbbra is az adóegyszerűsítés: 2022-ig harmadával csökkenhet az adók száma, 2010-hez képest eltűnhet nagyjából húsz közteher.

A járvány hatásai által leginkább érintett turizmus védelmére összességében mintegy 600 milliárdot biztosít a kormány – szögezte le a miniszter. Példaként említette a Magyar Turisztikai Ügynökség egymilliárd forintos vis maior keretét, amely az ágazat nehéz helyzetbe került vállalkozásainak megsegítését szolgálja, valamint a szektort érintő adóintézkedéseket. Varga Mihály bejelentette: a Törzs az ágazati felvetéseket elfogadva javaslatot fog tenni a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére vonatkozó szabályok egyszerűsítésre, illetve a Széchenyi Pihenő Kártya esetében a szálláshely alszámla felhasználási körének bővítésére.

Huncut történet...

Persze sem a sajtóbeszámolók, sem a civil felszólalók nem tesznek említést arról, hogy miután eladásra került az obszervatórium előtti partszakasz, az obszervatóriumnak mára valójában nincs önálló Balatonpartja. Természetesen az, hogy a mérőállomásnak van-e hozzá tartozó partszakasza vagy sem, a méréseket egyáltalán nem befolyásolják, hiszen jogi értelemben ma sincs már önálló partszakasza.

A hisztérikussá váló, egyértelműen generált közhangulat számára azt sem tárták fel a beszámolók készítői, hogy az új telektulajdonos mielőtt megvásárolta a telket, a létező összes egyeztetést lefolytatta, mind az OMSZ munkatársaival, mind Siófok várossal, mind pedig a másodfokon eljáró építéshatosággal a megyei kormányhivatallal.

Hiszen miért is vett volna meg egy több százmillió forint értékű telket, ha arra nem építhet...

Itt meg kell állapítani, hogy a döntően kritikus orgánumok beszámolói, talán annak érdekében, hogy felhergeljék a közhangulatot kikutatták, hogy az új telektulajdonos az a Molnár György, aki a legnagyobb hazai tulajdonú betongyártó Molnár Beton Kft. tulajdonosa egyben.

Azt persze senki nem említette, hogy a Molnár Beton Kft. jó húsz éve dolgozik együtt a Markettel.

... és máris kész az összeesküvés elmélet, és így mára igazi országos botrányként lehetett például a 168ora.hu portálon azzal a címmel egy írást közzétenni, miszerint: „Orbán kötélbarátjához köthető cég építene ötemeletes házat a siófoki obszervatórium mellé, akár gajra is mehet a balatoni viharjelzés”

Molnár úrnak természetesen a betongyártás mellett további vállalkozásai is vannak. Így az ingatlanfejlesztési üzletágát koordináló unit, ami az elmúlt években rendre több száz lakást  épített az ország különböző pontjain. Azt sem említik a beszámolók, hogy az ingatlanfejlesztések során eddig egyetlen alkalommal sem kerültek jogi eljárás alá.

Kolaris Gergely az ingatlanfejlesztő ingatlanfejlesztési üzletág társtulajdonosa lapunknak elmondta, hogy azért nem kerültek peres eljárásba, mert minden esetben alaposan előkészülnek egy beruházáshoz, mindenkivel egyeztetnek és csak akkor építkeznek, ha minden érdekelt fél szempontjait figyelembe vették.

Zsarolás vagy kompromisszum?

A beszámolók azt sem tárták fel, hogy Agrár Minisztériumhoz (AM) tartozó OMSZ számára az előzetes egyeztetések során az új tulajdonos a Molnár Beton Kft. tulajdonában álló Azúr Szórakoztató Központ Kft., mint az éptési engedély megszerzője, és a tualjdonos magánszemélyek a megvásárolt rendkívül értékes telek hetedét, mintegy 77 négyzetméteres részt ingyenesen átadott az FM számára, a mérési tevékenység kiterjesztésére annak reményében, hogy „szomszéd” a további szempontok figyelembevételével az építési beruházást végtére is támogatja. (A telek mára a AM tulajdonába is került.)

Lapunk értesülése alapján a beruházó ennek megfelelően egyrészt úgy alakította az épület terveit, hogy az az obszervatóriumtól távolodva lépcsőzetesen növekedjen. Jegyzőkönyvben nyilatkozott arról, hogy az építendő ház tetején az OMSZ számára örökös szolgalmi jogot biztosít.

Tehát, ha oda az obszervatórium bármilyen mérőeszközt fel kíván tenni a jövőben, abban semmi sem akadályozhatja.

A társasházat úgy tervezte meg, hogy annak a működése teljes mértékben ugynevezett null emissziós legyen, tehát az épület működéséből eredő szennyezőanyag semmilyen módon nem befolyásolhatja az obszervatórium mérőműszereit. Végül, a jegyzőkönyvben rögzítetten, felajánlott 20 millió forint értékű eszközberuházási támogatást is az OMSZ számára.

A szakhatóságok vizsgálati eredménye a következő

A beruházás lebonyolítására a szakhatóságok a több évig tartó nagyon alapos eljárásokat követően az engedélyeket egybehangzóan kiadták. Az eljárásban közreműködött:

• a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
• a Baranya Megyei Kormányhivatal, Műszaki Engedélyezési, Mérésügyi és Fogyasztóvédelmi, Mérésügyi és Műszaki Biztonysági Osztály,
• Budapesti Fővárosi Kormányhivatal Országos Közúti és Hajózási Főosztály Kikötői Osztálya,
• valamint Siófok Város Polgármestere.

Valóban veszélyezteti a beépítés a méréseket?

Dr. Gyuró György Ph.D. ✟ okleveles meteorológus felkérésre 2014-ben szakvéleményt készített a felmerült kifogások kapcsán.

A 16 pontos szakvéleményben Dr. Gyuró leírja például, hogy „A fák növekedése az Obszervatórium területén erősen megkérdőjelezi az adatsor homogenitását.” ... „A WMO – az éghajlatváltozás monitorozása céljából – olyan állomások megjelölését kérte a tagállamoktól, amelyek a légkör éghajlati értékeinek megfigyelése szempontjából is fontosak lehetnek (Regional Basic Climatological Network, RBCN) A 2014. január 1-jei állapotot tükröző nyilvántartás (WMO-No. 9) 2095 állomást tartalmaz. A siófoki állomás ebben a felsorolásban nem szerepel.” ... „Az Obszervatórium területe az 1955-ös építkezések kezdete óta körbeépített. A jelen építkezés ezen – meteorológiai szempontból – nem változtat.” ... „ A helyszín szemrevételezése után, az ingatlan környezetének előzményeit is ismerve megállapítható, hogy az Obszervatórium az új építmény létrejötte után is alkalmas lesz eddigi feladatainak ellátására.”

...végkifejlet?

„2020. 06. 11-én a Somogy Megyei Kormányhivatal helyszíni szemlét tartott a szomszédos ingatlanok képviselőinek a részvételével, ahol megállapításra került, hogy az építési munkálatok nem kezdődtek meg.” - Ez a megállapítás, aki már akár egy hátsóépületet is épített tudja, hogy mit jelent!

Az építkezés megkezdése előtt semmilyen jogi akadály nincs.

Kérdésünkre, miszerint mégis hol napozzanak a siófoki obszervatórium/üdülő vendégei a jövőben, Kolarics Gergely elmondta, hogy ők arra is ígéretet tettek, hogy a telekhez tartozó partszakaszon hozzájárulnak az obszervatórium vendégei számára, a partszakaszuk használatához...

(Ha viszont csak arról van szó, hogy a jövőben nincs hol napozzanak és fürödjenek az obszervatórium vendégei, azért miért kell azzal ráhozni a frászt az egész országra, hogy veszélyben a balatoni időjárás előrejelzés? – szerk.)

Gyöngyösi Klaudia

Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.

Tehát nem karrier.

Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.

Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?

Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.

Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?

Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.

Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet.  Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.

Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat összeállítani a pályázati dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.

A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt a lehetőséget.

A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.

Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?

Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.

Jó időszak a mostani a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.

Keszthelyen már befejeződtek az előkészítési munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.

Itt egy mintegy 200 szobás, négycsillagos hotelről van szó, a tervek finomhangolása nagyon fontos. Hosszú távon pedig van okom bízni benne, hogy együtt fogom kezelni a többivel, egy üzletágként, ami több mint 600 szobás szállodaportfóliót jelent. Ez a magyar piacon egyáltalán nem elhanyagolható.

Az Energinet dán áramszolgáltató csütörtökön azt közölte, hogy a teljes dán áramfogyasztás 47 százalékát szélenergiából fedezték a 2018. évi 41 százalék után. A szélenergia felhasználásának előző rekordja 2017-ben volt 43 százalékkal.

A célok betartását független szerv ellenőrzi

December elején a kisebbségben kormányzó dán kormánypárt és hét másik parlamenti párt nagyratörő klímacélokban állapodtak meg. 

Az országnak 2030-ra az 1990-es év szintjének 30 százalékára kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ezenkívül Dániának 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet.

A megalkotandó törvény minden jövőbeni kormányt kötelezni fog a megállapodás szerint. A parlament februárban szavaz róla. Betartását egy független intézmény, a Klímatanács fogja ellenőrizni, de a környezetvédelmi miniszter munkáját a parlament külön is évente felülvizsgálja majd.

Varga Mihály tájékoztatott arról is, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Az erről szóló javaslatot a miniszter már 2018. májusi kormányalakításkor megtette a miniszterelnöknek, aki a felvetést támogatta.

Jelenleg a Sebestyén körúti körforgalomban végéhez közelednek a közműkiváltások, a Bimbó utca és rendőrség közötti szakaszon az aszfalt kötőréteg terítése zajlik. A Besenyszögi körforgalomig az új út aszfalt kötőréteget kapott. – tette hozzá Baranyiné Sárközi Erika, a polgármesteri hivatal fejlesztési igazgatója, hozzátéve, hogy idén december 20-ig zajlanak a munkálatok, majd ezt követően januárban folytatódnak, nyárra pedig a komplett beruházás megvalósul.

A tervezett útszakasz kiváló közlekedési kapcsolatokat jelent a rendezési terv szerint beépítendő volt orosz katonai laktanya érintett területének, illetve nagyobb távlatban a tervezett útszakasz északi oldalán létesítendő lakóterületek, és a Mester út menti külső vegyes beépítésű övezet számára. Körforgalmi csomópont létesül a dr. Sebestény út és a Városmajor út kereszteződésében. – ismertette Szalay Ferenc polgármester.

A fejlesztéssel érintett helyszíneken a meglévő buszmegállókat felújítják, illetve a tömegközlekedés számára az új útvonalon a szükséges helyeken buszmegállókat létesítenek. A Zagyva-híd és a Városmajor út között meglévő buszmegálló pár már megújult, de a társasházak közelsége miatt új buszmegálló kialakítása is indokolt. A forgalom csillapítását, biztonságosabbá tételét jelenti a gyalog- és kerékpárút, körforgalmak fejlesztése, kialakítása is. A környéken élők kérésére 3,5 tonnánál nehezebb járművek – az autóbuszok kivételével – a területre nem hajthatnak majd be.

A projekt során a Várkonyi István tér–Városmajor út között burkolatfelújítás történik. A Városmajor úttól a Mester útig új gyűjtőút szakasz mellett a közlekedésbiztonság érdekében kiépítik a közvilágítási hálózatot. A tervezett kijelölt gyalogátkelőhelyek kiemelt megvilágítása biztosított lesz.

A Városmajor út tervezett körforgalmú csomópontja és a Mester út között - mintegy 1550 m hosszan - gyalogos- és kerékpárút létesül.  A kerékpárút csatlakozni fog a Millér-főcsatorna felé tervezett kerékpárúthoz.

Évek óta jellemző, hogy a magyarok és a külföldiek is szállodában töltik a karácsonyt, ez lett az egyik legkeresettebb időszak főleg vidéken. A szállodákban karácsonyi dekoráció mellett karácsonyi programokkal és menüsorral készülnek a vendégeknek - mondta.

Budapesten a hotelek nagy része az ünnepre 3-4 napos csomagokat kínál, általában reggelivel. Ezt karácsonykor ünnepi vacsora, szilveszterkor vacsora és műsor egészíti ki. Megjegyezte: a fővárosba érkező vendégek nagy része a városban keres szórakozási és programlehetőséget. A vidéki wellness szállodákban jellemzően félpanziós csomagot kínálnak. Ebben karácsonykor ugyancsak karácsonyi vacsorát kínálnak.

A napraforgó piaci ára az egy évvel ezelőtti szinthez képest - a világpiaci tendenciáknak megfelelően - körülbelül 10 százalékkal magasabb. Az áremelkedésnek és a történelmi rekordhozamoknak köszönhetően a napraforgó hektáronkénti árbevétele jelentősen javult a korábbi évekhez képest, így a termelők többsége sikeresen zárhatja az idei évet.

A 73 gyár összesen hétezer látogatót fogad, de a helyek fele már az első héten elfogyott - jegyezte meg.

Elmondta: a rendezvény célja, hogy ismertessék meg a nagyvállalatok által használt technológiákat a magyar kis- és közepes vállalkozásokkal (kkv-k), dolgozóikkal és a fiatal, szakmát tanuló magyarokkal. A program által a vállalkozások tudatosíthatják saját értékeiket és megmutathatják magukat azoknak a potenciális munkavállalóknak, akikre a gazdaság növekedésével különösen nagy igényük van - fűzte hozzá.

Hangsúlyozta, a Modern gyárak éjszakájának a szemléletformálás is célja, az, hogy az emberek megértsék, hogy a mesterséges intelligencia nem kiváltja az embert, hanem segít pontosabban és gyorsabban végezni a munkát. A magyar gazdaság gyors növekedése szempontjából nagyon fontos, hogy a munkavállalók tudatosítsák, hogy az új technológiákhoz új képességekre is szükségük van - magyarázta György László.

2019. október 31-én a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból a régi - 2018 előtt kibocsátott - 500 forintos bankjegyeket. A megújított 500 forintosok a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban, 2019. október közepéig az 500 forintos bankjegyek több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának részletes információk érhetők el - közölte a jegybank.

Az iparban is használt tervezőszoftverek segítik a helyszíni munkát

A rendezvényhez kapcsolódóan – országosan is egyedülállóan – sor került az IPAR 4.0 stratégiába illeszkedő, WHB-HILD duális képző tanterem átadására, mely az épületinformatikai modellezés (BIM) oktatását szolgálja. Az új tanteremben a WHB-nak köszönhetően a legfrissebb operációs rendszerrel és az építőiparban használatos szoftverek legújabb verziójával ellátott számítógépeken dolgozhatnak a diákok.

A támogatási csomagban 18 db, háromdimenziós tervezésre alkalmas, 27 colos, 4K felbontású monitort és nagyteljesítményű számítógépet magába foglaló munkaállomást kapott az iskola.

Ezt egészíti ki egy olyan, a Virtuális Valóság (VR) és Kiterjesztett Valóság (AR) alkalmazások bemutatását segítő nagyteljesítményű laptop, amelyet az iskolai oktatásban, az építési helyszíneken történő feladatellátásban, illetve a pályaorientáció keretében tudnak alkalmazni a jövőben.

Ma már nem különleges a vezető nélküli földmunkagép

A számítógépeket és a modern oktatási helyiséget Peterka Attila, a West Hungária Bau Kft. stratégiai igazgatója, az ÉVOSZ alelnöke és az ÉVOSZ magasépítési tagozatának elnöke adta át. Az iskola egykori tanulója a megnyitón tartott beszédében hangsúlyozta, régi diáktársaival olyan tudással indulhattak el a HILD-ből, ami megalapozta a pályafutásukat. "Azóta sokat változott a világ, ma már nem számít különlegesnek Európában, hogy földmunkagépek dolgoznak vezető nélkül az építkezésen. Emiatt fontos számunkra, hogy a legkorszerűbb technológiákkal ismerkedjenek meg a diákok."

Az új gépekről Józsa Tamás, a HILD igazgatója ejtett szót. „A számítógépek specifikációjánál figyelembe vettük, hogy olyan gépeket válasszunk, amelyek alkalmasak lesznek a HILD képzéseiben előforduló feladatokra" - árulta el. "Ennek megfelelően várhatóan a BIM tervezést is jól fogják szolgálni."

Jó példa a cégek és az iskolák közötti együttműködésre

Hartyándiné Frey Aranka, a Győri Szakképzési Centrum főigazgatója köszöntőjében utalt rá, hogy az átadóhoz kapcsolódó rendezvény elsősorban a pályaválasztást szolgálja, jó példát adva a cégek és az iskolák közötti együttműködésre.

Simon Róbert országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy az építőipar egy hosszú szünet után szárnyal, és egyre nagyobb a szerepe a gazdaságban. "Ebből az is következik, hogy szakemberekre is szükség van. Nagyon jó azt látni, hogy ezen az eseményen egyszerre vannak jelen a diákok, a képzést irányító tanárok és az építőipar képviseletében a West Hungárai Bau Kft."

Győr megyei jogú városának nevében Rózsavölgyi László önkormányzati képviselő reményét fejezte ki, hogy a HILD-ben tanuló diákok a jövőben Győrben találják meg számításaikat az olyan lehetőségeknek köszönhetően, mint a most átadott épületinformatikai tanterem.  

Az ünnepélyes emléktábla-avatás után a tanulók oktatóik segítségével ismerkedtek meg az új munkaállomásokkal.

Az építőipari karrierlehetőségekről is tájékozódtak a diákok

Az ünnepélyes átadót az országos Építsd a jövőd! eseménysorozat egyik elemeként tartották meg. Az építőipari szakmai találkozó és állásbörze keretén belül a WHB több alkalmazottja is szakmai előadást tartott az iskola Dísztermében.

A diákok többek között Mészáros Györgytől, a WHB projektigazgatójától az épülő Bozsik Stadionról, Kassainé Kirchner Gabriellától, a WHB projektigazgatójától a győri Insula Lutherana projektről tudhattak meg többet. Az építőipar karrierlehetőségekről és életpályamodellről pedig Kiss Zsófiától, a WHB HR Generalistájától hallhattak előadást.

A WHB számos kulcsembere volt a HILD diákja

A mintegy ötmillió forintos szponzoráció nem az első alkalom, a West Hungária Bau Kft. az oktatási intézménnyel folytatott évtizedes jó kapcsolat eredményeként korábban a HILD-Nap főtámogatója volt. Emellett a cég többször nyújtott támogatást az iskola által működtetett Hild Alapítványnak. "A tehetséggondozó, oktató-, nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztésére, az igényesebb tanulói és tanári tevékenységek ösztönzésére, valamint a tanulók anyagi terheinek csökkentésére szánt összeg az elmúlt években többszázezer forintra tehető" - derült ki a cég közleményéből.

A WHB életében kiemelten fontos szerepet játszik az intézmény, a cég tulajdonosa, ügyvezető igazgatója, Paár Attila, valamint a cég számos vezetőségi tagjának alma matere a HILD volt.

Az érme külső megjelenése és legfontosabb paraméterei, például az átmérő és a vastagság nem változik, de acél helyett réz-nikkel-cink ötvözet lesz az alapanyaguk.

A korszerűbb alapanyag az automaták stabilabb működése és az ellátásbiztonság szempontjából is kedvezőbb helyzetet teremt az MNB szerint.

Megjegyzik azt is, hogy a 100 forintosok jelenleg használt, bevonattal ellátott acél alapanyaga már 20 éve forgalomban van, az érmegyártásban már csak elvétve alkalmazzák.

Az új alapanyagú érme október 1-től törvényes fizetőeszközzé válik, a jegybank azonban féléves felkészülési időt és technológiai támogatást biztosít a készpénzellátási lánc szereplőinek, így különösen az automaták üzemeltetőinek; a készpénzforgalomban majd csak ezt követően, legkorábban 2020 májusában jelenhetnek meg a korszerűbb 100 forintosok. A forint érmékkel és bankjegyekkel kapcsolatos változásokról az MNB honlapján érhetők el információk. (https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme).

A 21 új motorvonat gyártása 100,75 milliárd forintból valósulhat meg uniós és hazai költségvetési támogatással. A szerződés aláírása szeptember első felében várható, majd a forrás biztosítása után indulhat a gyártás. A tervek szerint 2021 tavaszától havi egy új, 600 férőhelyes emeletes KISS állhat forgalomba az újszászi, a székesfehérvári és a győri vonalakon.

A közlemény szerint az első 19 vonat gyártása a tervezett ütemben halad, 2020 februárjától 11, 2020 végétől pedig további 8 KISS szállítja majd az utasokat a legforgalmasabb Budapest-Vác-Szob és Budapest-Cegléd-Szolnok elővárosi vasútvonalakon.

A kétszintes motorvonatok 600 férőhelyesek, korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált, tágas utastérrel, WIFI-vel, mobiltelefonok és laptopok töltésére alkalmas hálózati csatlakozókkal, valamint korszerű kamerarendszerrel rendelkeznek majd.

A közműhálózat fejlesztése egyebek mellett hozzájárul új telephelyek kialakításához és bővülhetnek az ipari parki szolgáltatások is, így a beruházásnak gazdaságélénkítő hatása is van.     Az ipari vízellátást az egykori cukorgyári vízkivételi mű létesítményeinek hasznosításával fejlesztik, a tisztítottszennyvíz-elvezetést pedig a Görbeér-melléki csapadékvíz elvezető csatornán keresztül korszerűsítik - írták.

Az önkormányzati tulajdonú Szolnoki Ipari Park Kft-t 1999-ben hozták létre, a nyilvános cégadatok szerint tavalyi nettó árbevétele 218 millió forint, adózott eredménye csaknem 46 millió forint volt.

Jelenleg körülbelül húszezren tartanak méhet Magyarországon - tette hozzá.

Beszélt arról is, a méhészek már a következő évre készülnek fel: ellenőrzik, hogy megvan-e a méhanya, lesz-e elég helye a fiasításra, elegendő-e a népesség, és védekeznek a külső paraziták ellen.

Kitért arra is, a méhcsaládok egészségügyi állapotának megőrzésére, a méhcsaládonként ötszáz forintos, méhészenként maximum kétmillió forintos kormányzati támogatást augusztus végéig lehet igényelni.

A támogatás alapja az igénylő támogatott tevékenysége keretében foglalkoztatottak száma, amely után alkalmazottanként legfeljebb 200 000 forint támogatás igényelhető. A támogatás alapjául szolgáló állományi létszámot az igénylő a támogatott tevékenységből származó 2018. évi árbevételének és a 2018. évi teljes árbevételének hányadosa és az igénylő által 2018. évben foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszám szorzataként kell meghatározni.

A támogatási kérelem 2019. június 24. és július 5. között nyújtható be a Magyar Államkincstárhoz, a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett nyomtatványon.

A támogatás feltételeit tartalmazó 27/2019. (VI. 14.) AM rendelet ide, az egy és ugyanazon vállalkozás értelmezésével kapcsolatos további információ ide kattintva érhető el.

Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatója elmondta: a felhívásra a FAO 200, FAO 300, FAO 400, valamint a FAO 500 éréscsoportokban 9 fajtatulajdonos jelentkezett összesen 39 hibriddel. A kísérleti anyagokat március végén közjegyző jelenlétében kódolták, majd az egyes helyszíneken elvetették. A kódolt tételek mellett földbe került egy kiértékelésre nem kerülő, bemutató fajtasor is. A száraz koratavaszi időjárás ellenére minden kísérleti helyszínen sikerült elvetni az összes éréscsoport hibridjeit. A vetést követően pedig megérkezett a májusi eső is, így a kísérleti parcellákon már kelnek a kukoricák, tette hozzá Polgár Gábor.

Az őszi betakarítást követően a szakértők értékelik az eredményeket, majd egy összefoglaló kiadványban ismertetik az eredményeket. Az itt kapott információkból áll majd össze az ajánlati fajtalista, amely hasznos útmutatást jelent a gazdálkodók számára.

A kecskeméti Four Points by Sheraton Hotelben tartott rendezvény az esemény fővédnökét, Palkovics László innovációs és technológiai minisztert képviselő Mosóczi László köszöntőjével kezdődött. A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kiemelte, a magyar építőipar 2016 és 2018 között összesen 85 százalékkal bővült, és egyre jelentősebb részaránnyal bír a GDP-n belül. Erre a lendületre az elkövetkező években is lehet számítani, miután a 2018 és 2023 közötti időszakban az ágazat 25 ezer milliárd forintos rendelésállománnyal számolhat.  

Az államtitkár a sajtókapcsolatokat építő rendezvény szerepére is utalt. „Nagyon fontos megosztani az információkat, hogy értesüljünk arról, mi történik a szomszédos vagy akár távolabbi országok építőiparában. A most zajló dinamikus fejlődéshez technológiai fejlesztésekre is szükség van, aminek nagy segítséget adhat a különböző nemzetiségű sajtóorgánumok együttműködése.”

A konferencia a résztvevő szervezetek bemutatkozó prezentációival folytatódott, majd BC résztvevői egy 21 pontos dokumentumot dolgoztak ki a jövőbeni együttműködés alapjaként. A kitűzött célok érdekében egy nonprofit szervezet jött létre, melynek tagsága folyamatosan bővül.

A BC elnökeként Szabó Ákost, a magyarepitok.hu főszerkesztő helyettesét választották meg, míg az elnökhelyettes Reneta Nikolova, a bolgár Vestnik Stroitel főszerkesztője lett.

A Bulding Connections következő konferenciáját Bulgáriában rendezik meg 2020 májusában. 

A Building Connections médiaszövetség megalapításában 

• a magyarepitok.hu és a Regon-csoport, 
• a bolgár Vestnik Stroitel, 
• az osztrák Starmuehler Agentur und Verlag,
• a szlovén Nova24 TV és a szintén szlovéniai Demokracija.si,
• a macedón Alfa TV és az úgyszintén macedón kurir.mk,
• a román Agenda Constructiilor,
• valamint az ukrán Budyvelny Journal képviselői vettek részt.

A konferencia második napján a vendégek Budapesten bejárták a befejezéshez közeledő Puskás Ferenc Stadiont. Az elmúlt évtizedek legnagyobb méretű hazai beruházása kizárólag magyar cégek együttműködésével készül: a 65 ezer férőhelyes arénát a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. generálkivitelezi; a szerkezetépítését a West Hungária Bau Kft. és az Épkar Zrt. oldotta meg; acélszerkezeteit a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. készítette és szerelte; míg a műszaki ellenőri feladatokat az Óbuda Group és a Főber Zrt. látja el.

A Building Connections záróeseménye egy másik sajtóbejárás volt, melyben az 53 hektáron felépülő új városnegyed, a BudaPart projektjét látogatták meg a résztvevők. A Property Market fejlesztésében hat ütemben összesen 600 ezer négyzetméternyi iroda és lakóház épül meg. Az első ütemben a Market Építő Zrt. kivitelezésében jön létre a BudaPart Gate, a 11 emelet magas irodaházat már idén használatba vehetik a bérlők – a létesítmény projektmedezsmentjét a Spányi Partners Zrt. végzi el.

A kormány céljai között szerepel, hogy a még meglévő munkaerő-tartalékból minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, ez a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének érdeke. Ezért a programot fokozatosan, az egész országra ki kívánják terjeszteni jövő év tavaszáig. Az augusztusban indult program célja, hogy a munkaügyi hivatalok a korábbinál hatékonyabb segítséget nyújtsanak a pályakezdőknek, kisgyermekes anyáknak, közfoglalkoztatottaknak, valamint álláskeresőknek. A tárca törekszik a foglalkoztatási hivatalok és a vállalatok közötti kapcsolat erősítésének segítésére, emellett szeretne egy naprakészebb munkaügyi térképpel rendelkezni, jobban ismerni a cégek igényeit, segíteni az üres munkahelyek betöltésében.

Kiemelte, hogy mostanra a foglalkoztatáspolitikának nem a munkanélküliségi ráta jelenti a kihívást, hanem az erős munkaerőkereslet. A kormány erre reagálva, és a növekedés ütemének fenntartása érdekében törekszik az oktatás, szakképzés, duális képzés további elterjesztésére. Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által csütörtökön közzétett legfrissebb foglalkoztatottsági adatokról szólva kiemelte, hogy a 2010 óta eltelt időszakban Magyarország a foglalkoztatás növekedését tekintve régiós összevetésben az első, uniós szinten a harmadik helyen áll.

A miniszter rámutatott, hogy Magyarország a foglalkoztatást tekintve is egyre jobban teljesít, a rendszerváltás óta nem dolgoztak olyan sokan az év ezen időszakában, mint most. A foglalkoztatási ráta 14 százalékponttal nőtt Magyarországon 2010 és 2018 között, eléri a 70 százalékot és kedvezőbb az uniós átlagnál. Pozitívan értékelte, hogy a versenyszférában volt a legmagasabb a munkába lépők számának a növekedése az elmúlt egy évben, 80 ezerrel nőtt a versenyszféra munkavállalóinak a száma. Ez azt mutatja, hogy 2010 óta több mint 800 ezerrel nőtt a munkába állók száma, a versenyszférán belül 670 ezerrel többen tudtak elhelyezkedni. A közfoglalkoztatásban lévők száma jelentősen csökkent, az elmúlt egy évben 39 ezerrel, ami azt jelzi, hogy egyre többen lépnek át az elsődleges munkaerőpiacra.

A munkanélküliek száma 2010 óta harmadára, 168 ezerre csökkent a friss statisztikai adatok szerint. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 3,6 százalékra esett vissza, ami 7,9 százalékpontos csökkenést jelent. Nemzetközi összehasonlításban is jól szerepel Magyarország, az Európai Unió harmadik legalacsonyabb munkanélküliségű országa - tette hozzá a miniszter.

https://www.mvh.allamkincstar.gov.hu/mkr-mezogazdasagi-kockazatkezelesi-rendszer

A bejelentésekkel kapcsolatban tájékoztatás kérhető az 56/516-838, vagy a 30/303-6013 telefonszámokon.

A növény károsodását, annak észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton be kell jelenteni a Magyar Államkincstár www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően. Ha a termelő a kárbejelentést az Egységes kérelem elektronikus felülete nyitva állásának időszakában kívánja benyújtani, akkor az ügyfélazonosítóval rendelkező károsultnak először az Egységes kérelmet kell benyújtania és csak azt követően tehető meg a kárbejelentés. Ebben a falugazdászok is segítséget nyújtanak.

A növény vegetációs időszakában bekövetkezett aszály és a növényben bekövetkezett kár között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal a termelői kárbejelentést követően igazol. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (a https://agro.met.hu) a termelők és a hatóságok számára településekre lebontva közöl információkat egyes, a kárenyhítési rendszer által kezelt kedvezőtlen időjárási jelenségek, köztük az aszály bekövetkezéséről is, amelyek az ellenkező információk bizonyításáig alkalmazandók a kárenyhítési eljárásban.

Ha a termelő által határidőben bejelentett aszálykárokat a területileg illetékes kormányhivatal is visszaigazolja, akkor a 2019. kárenyhítési év végén ezen károk után kárenyhítő juttatás vehető igénybe akkor, ha további támogatási feltételek is teljesülnek. Ezek közül a legfontosabbak:

• a kárenyhítési rendszerben való tagság,
• a károsodott növény 30%-os hozamcsökkenése (terméskiesése) és 15%-os hozamérték-csökkenése (termelésiérték-kiesés),
• a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig történő megfizetése,
• az aszályhelyzetről a miniszter október 31-ig közleményt ad ki az adott térségre vonatkozóan,
• a károsult november 30-ig benyújtja a kárenyhítő juttatás iránti igényét.

A 2019. kárenyhítési évi tagság az április 9-én nyíló Egységes kérelem elektronikus felületen megadott terület- és növényadatok alapján dől el (kötelező tagság), vagy a felületen megtett nyilatkozattal hároméves időtartamra önkéntesen is a rendszer tagjává lehet válni.

Az aszálykár-bejelentéssel leginkább érintett megyék az Alföldön találhatók: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 150 kárbejelentést tettek 9.500 hektár területre, ezt követi Csongrád megye 200 kárbejelentéssel 6.700 hektár területre, majd Békés megye 120 kárbejelentéssel 3.200 hektár területre. A termelői kárbejelentések elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növényeket érintik: a legnagyobb kár az őszi káposztarepcét érte (1.100 kárbejelentés 11.000 hektárra), ezt követi az őszi búza (710 kárbejelentés 7.500 hektárra), majd az őszi árpa (200 kárbejelentés 1.400 hektárra).

Dr. Radics Kornélia, az OMSZ elnöke elmondta, hogy napjainkban már nem elegendő csupán arra a kérdésre választ adnunk, milyen lesz az időjárás, hanem arra is felelnünk kell, hogy milyen hatása lesz a várható időjárásnak. Beszédében kiemelte, hogy a napokban új országos villám lokalizációs rendszert üzemelnek be hazánkban, és folyamatban van az országos, harmadik generációs, automata észlelő hálózat kiépítése, illetve az OMSZ szuperszámítógépének jelentős bővítése és a tároló rendszer folyamatos fejlesztése. Hozzátette: megkezdték a radarhálózat ötödik taggal történő bővítését, valamint automata-szondázó rendszerek beszerzését is. A Meteorológiai Világnap alkalmából megrendezett eseményen állami elismeréseket adott át az OMSZ elnöke és az agrárminiszter.

A fejlesztés eredményeként a korábbinál nagyobb energiahatékonyságú rendszerek fognak működni a kft. szolnoki gyártórészlegében, ez hozzájárul majd  a cég versenyképességének  megőrzéséhez. A jelenlegi kapacitás körülbelül tíz százalékkal nő majd a beruházást követően.     

A  vállalat termékkínálata jellemzően autóipari, gépipari és elektromos ipari alkatrészeket tartalmaz, amelyeket alumíniumból nyomásos öntészeti technológiával gyártanak. A kft. döntően exportra termel, jellemzően Európába, de más kontinensekre is.     

A cég 1971-ben egyéni vállalkozásként alakult, kezdetben autóalkatrészkereskedelemmel foglalkozott, majd 1986-ban bővült a tevékenységi kör autóalkatrész gyártással és megmunkálással. A cég a későbbiekben megcélozta az alumíniumból készült termékek gyártását is. Ennek okán 2000 decemberében megalakult az Ecseri Kft., amelynek fő profilja az alumíniumból készült öntvények nagynyomásos technológiával történő gyártása illetve megmunkálása lett. Az akkori öntöde 2001-ben épült a megmunkáló üzem mellé, 2010-re  megépült az új, több mint 3000 négyzetméteres öntőcsarnok.  A megmunkáló üzemet 2011 februárban telepítették át a régi, felújított öntöde csarnok területére. A cég saját szerszámgyártó és karbantartó műhellyel rendelkezik.     

A cég több mint félezer embert foglalkoztat, ebből mintegy százan dolgoznak a szolnoki gyáregységben.