A meteorológiai szolgálat ezért csütörtökre Nógrád és Heves vármegye területére másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki, itt többórás ónos eső várható, amelynek mennyisége meghaladhatja az 1 millimétert.

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Bács-Kiskun vármegyékre pedig elsőfokú figyelmeztetést adtak ki gyenge ónos eső veszélye miatt csütörtökre.

Szombaton felhőátvonulások várhatók általában többórás napsütéssel, helyenként előfordul zápor, majd egyre inkább hózápor és egy-egy hózivatar is kialakulhat. Hajnalban délnyugaton ónos szitálás sem kizárt. Az északkeleti szélvédett körzetekben ködfoltok képződhetnek. A nyugati, északnyugati szél sokfelé megerősödik, az Észak-Dunántúlon néhol viharos lökések is lehetnek. A minimum-hőmérséklet mínusz 6 és plusz 2, a maximum 2 és 7 fok között valószínű.

Vasárnap felhőátvonulások várhatók általában többórás napsütéssel, helyenként előfordulhat hózápor, délnyugaton vegyes halmazállapotú csapadék is lehet. Az északnyugati szél többfelé megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 8 és mínusz 1, a legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és plusz 5 fok között alakul.

Az aerobiológiai hálózat mérési eredményei alapján az idei parlagfű-pollenszezon a tavalyinál erősebb. Tüneteket okozó, közepes pollenkoncentrációt először július utolsó hetében, az előző évinél néhány nappal korábban regisztráltak.

Az országos átlag néhány nappal korábban érte el a közepes szintet, valamint a magas és nagyon magas koncentrációjú napok is egy-két nappal korábban jelentkeztek.

Nagyon magas koncentrációt először augusztus elején mértek, míg extrém magas koncentrációt az eddigi adatok alapján 6 állomáson is regisztráltak - Békéscsabán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Tatabányán, valamint Miskolcon - augusztusban.

Az eddig adatok alapján a parlagfű-pollenkoncentráció augusztus 28-án érte el a legmagasabb országos átlagot.

Az allergiás tünetek gyógyszeres kezeléssel csökkenthetők - írták.

Lapunk folyamatosan beszámol a kistelepüléseket támogató program különböző fejlesztéseiről a pályázat 2019-es indulása óta.

Eddig közel 12 ezer nyertes pályázatot hirdettek ki, és a nyertesek mintegy 120 milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutottak.

Fejlődhetnek a kerékpárutak és temetők

Gyopáros Alpár a sajtótájékoztatón elmondta, a kisléptékű helyi fejlesztések támogatása alprogramban idén 22 pályázatot hirdetettek meg. A korábbi 14 mellett most öt pályázat eredményeit hirdetik ki. Ez azt jelenti, hogy több mint 1000 település megközelítőleg 10 milliárd forint támogatást kap.

A falusi kerékpárutak építésére és javítására 120 nyertes pályázó közel 4 milliárd forintot, a temetői infrastruktúra fejlesztésre 332 település mintegy 2 milliárdot kap.

Továbbá az egyházi közösség tulajdonában lévő temetők infrastruktúra-fejlesztésére 147 településen közel 1 milliárd forintos támogatást biztosítanak. A múlt évi és az idei pályázatoknak köszönhetően több mint 1000 helyszínen valósul meg ez a fajta fejlesztés.

Az elhagyott ingatlanokról is gondoskodnak

A falusi kerékpárutak építésére és felújítására első alkalommal írtak ki pályázatot. Ezzel a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének újabb szegmensét fedik le, hiszen forrást biztosítanak állami utak, falusi utcák és járdák, valamint parkolók felújítására.

Gyopáros Alpár elmondta azt is, hogy új pályázatként jelent meg az építési telek kialakítására vonatkozó kiírás. Az elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlására vonatkozó, szintén első alkalommal meghirdetett pályázattal lehetőséget szeretnének kínálni a kistelepüléseknek, hogy a "szégyenfoltokat" felszámolhassák.

Forrást kínálnak arra, hogy az önkormányzatok megvehessék ezeket az ingatlanokat, azzal a feltétellel, hogy azt közcélra használják majd.

Az elhagyott ingatlanok közcélra történő megvásárlása pályázatban 365 nyertes között mintegy 1,5 milliárd forintot osztanak ki. Építési telek kialakítására, közművesítésre pedig 62 település mintegy 700 millió forintos támogatást nyert el.

A tájékoztatás szerint az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozásában megvalósult projekt célja egy több helyszínből álló turisztikai tematikus attrakció kialakítása volt.

A turizmus erősödését várják a fejlesztésektől

A projekt részeként új turisztikai rendezvényközpont épült az Akácliget Fürdő mellett.
Az országos műemlékvédelem alatt álló szélmalom épületében korszerű vízelvezető rendszert építettek ki a szakemberek, itt vízszintes falszigetelés történt.
A Kántor Sándor Fazekasház épületének teljesen megújult hátsó részében kézműves foglalkozásokat terveznek.     

A karcagi önkormányzat célja

a helyi, térségi együttműködés, közös programok szervezése, turisztikai szakemberek részére munkahely biztosítása, a gazdasági potenciál erősítése, a városban a turizmus további fejlesztése.

Továbbá, hogy a Karcag és térsége épített és természeti turisztikai látványosságaihoz érkező turisták részére egyedi, komplex turisztikai szolgáltatást nyújtsanak - áll a közleményben.

A bringaparkok és a futókörök építésére a kormány 400-400 millió forint, a vasalt utak kialakításához pedig 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. Az első két programban az önkormányzatok által elnyerhető támogatás mértéke 50 %, a vasalt utak esetében 100 %.

A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség kezdeményezésére a sziklamászó-útvonalak helyreállítását is támogatják, erre a célra 30 millió forintot különítettek el a vasalt utak programra biztosított pénzből. További 30 millió forintot fordítanak a falmászó termek korszerűsítésére, ebben az esetben a támogatási intenzitás maximum 30 %-os, értéket tekintve 1-2 millió forintnak felel meg.     

A Bakonyban és a Bükkben is indulnak idén fejlesztések

Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos reményét fejezte ki, hogy a bringaparkok, futókörök, via ferráták, sziklamászó helyek fejlesztésével hozzá tudnak járulni, hogy az emberek többet mozogjanak, jobb körülmények között és egészségesebben éljenek.

A vasalt utak programban tavaly 14 helyszín merült fel fejlesztési célpontként, idén Felsőtárkánynál (Bükk), Mór-Csókakőn (Vértes), a Cuha-völgyben (Bakony) és a Bódvarákó-Esztramos-hegyen (Aggteleki Nemzeti Park) kezdődnek el a kivitelezési munkálatok. Az Országos Bringapark Programban négyféle kerékpáros parkot hozhatnak létre a pályázók.

Az ország minden városából várják a pályázatokat a legalább egy kilométer hosszú, több mint egy méter széles futópályák kialakításához.    

A teljes pályázati felhívást ezen a linken elérhető, a hiányszakmákról pedig egy másik lista ad tájékoztatást.

Várhatóan augusztus közepéig kapják meg az új őstermelői igazolványokat a termelők. Az eredeti tervek szerint azok, akik március 21-ig kérvényezték az új igazolványt, július 31-ig kapták volna kézhez a kártyás, okos őstermelői igazolványukat, azonban a közbeszerzés elhúzódása miatt egy-két hét csúszás várható. Emiatt módosítják a jogszabályt és a korábban kapott ideiglenes igazolványok szeptember 30-ig lesznek érvényesek. A jogszabály módosítás által az ideiglenes igazolványokra nyomtatott július 31-i lejárati dátum figyelmen kívül hagyható, helyette automatikusan szeptember 30. napjáig alkalmas az ideiglenes igazolvány őstermelői tevékenység igazolására.

Ugyanakkor a közbeszerezésnek köszönhetően a mintegy 190 ezer kártya elkészítésének összköltsége kevesebb mint a fele lesz a tervezettnek, nem éri el a 90 millió forintot – közölte a NAK elnöke. Várhatóan nyár végére, ősz elejére elérhető lesz az az okostelefonos alkalmazás is, amely az őstermelői igazolvány száma alapján megadja az őstermelő engedélyezett tevékenységeit. Ez a funkció a NAK portálján is elérhető lesz, így a fogyasztó meggyőződhet arról, az őstermelő rendelkezik-e érvényes igazolvánnyal, illetve láthatja, hogy az értékesíteni kívánt terméket ő termelte-e. Mindez a gazdaság fehéredését is elősegíti.

A NAK elnöke arról is tájékoztatott, hogy a megváltozott szja-törvény a korábbiakhoz képest pontosabban fogalmazza meg az őstermelői tevékenység végzéséhez szükséges feltételeket. A saját gazdaság alatt ugyanis nemcsak a saját tulajdonú földterületeket kell érteni, hanem a bérelt földterületeket, eszközöket is. A saját gazdaságnak ugyanakkor minden esetben Magyarország területén kell lennie.

A vízgazdálkodás aktualitásairól

Mint ismeretes, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága múlt héten jelentette be, hogy az öntözött területek növelését célzó beruházások eredményes megvalósítása érdekében módosul a Vidékfejlesztési Programban (VP) a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázat. Ennek kapcsán Győrffy Balázs elmondta, 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák elterjesztését. A hamarosan megjelenő módosítás eredményeként lehetővé válik például a 12 évesnél idősebb gyümölcstermő ültetvények öntözésfejlesztése is.

Az elnök egyúttal felhívta a pályázók figyelmét arra, hogy a pályázatokhoz szükséges vízjogi engedélyezési eljárásoknál a kérelmeiken tüntessék fel, hogy az a VP-hez kapcsolódik, hogy prioritást élvezzen az elbírálás a többi eljárással szemben. (Az ehhez kapcsolódó hatósági tájékoztató ide kattintva érhető el).

Győrffy Balázs arra is emlékeztetett, hogy az uniós Víz Keretirányelvnek eleget téve Magyarországnak ismét be kell vezetnie a vízkészletjárulék fizetési kötelezettséget. Idén még nem kell a díjat megfizetnie a gazdálkodóknak, illetve a díjmentesség bizonyos feltételek mellett a későbbiekben is fennmarad. A kamara jelenleg azon fáradozik, hogy a díjmentésség feletti fizetési kötelezettség a lehető legkisebb legyen mind a vízkészletjárulék, mind a vízszolgáltatási díjak tekintetében.

forrás: nak.hu

A pályázaton az általános iskolás diákok rajzolva, festve vagy akár videón, színdarab keretében mutathatják be, hogy számukra mit jelent a nyári tábor, mitől érzik jól magukat. A felhívás célja az általános iskolai osztályok együttműködése a kreatív gondolkodás érdekében.
A pályázaton négynapos osztálykirándulást nyerhet egy osztály a Mecsekben, az Orfűi-tó partján található Hello Tábor és Erdei Iskolába, ahol szuper élményekben lehet részük. További részletek a www.hellotabor.hu oldalon érhetők el.

Nemzetgazdasági érdek, hogy a vidékfejlesztési beruházások minél hamarabb megvalósuljanak - mondta Kis Miklós Zsolt a huszonöt éve újjáalakult Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület által rendezett konferencián. Az előző uniós költségvetési ciklusban tapasztalt erőteljes forráskoncentráción - a támogatások felét a potenciális pályázók 1 százaléka igényelte - változtatni akart a kormány, a kis- és közepes vállalkozásokat, családi gazdálkodásokat kiemelten kívánja segíteni - tudatta a politikus.

A már lezárult pályázatok alapján a tapasztalat az, hogy a rendelkezésre álló források két-háromszorosára érkezik be igény a beruházási támogatások esetében. Kiemelt cél a munkaerőigényes ágazatok - állattenyésztés, kertészet, erdőgazdálkodás - fejlesztése, valamint a mezőgazdasági termékek feldolgozását segítő beruházások támogatása.
Február 25-től lehet a pályázatokat benyújtani az élelmiszer-feldolgozással kapcsolatos beruházásokra, melyek támogatására 151 milliárd forint áll rendelkezésre. Kertészeti fejlesztésekre - ültetvénytelepítés, üvegházak, fóliák kialakítása, hűtőházak építése, gomba-, gyógy- és fűszernövény termesztés - 75 milliárd forintos keretet különítettek el, 66 milliárdnyi pályázat pedig már megjelent - mondta.

Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára közölte, a Földet a gazdáknak program első ütemében a földhaszonbérleti-pályázatokon összesen 290 ezer hektár állami területet adtak bérbe, ebből 60 ezer fiatal gazdáknak jutott. Az állami földek tavaly ősszel elindult értékesítése során összesen 130 ezer hektárt adtak el, ebből 10 ezer hektár 3 hektár alatti birtoktest. A földeladásból származó bevétel meghaladja 170 milliárd forintot - tudatta a politikus.
Az államtitkár hangsúlyozta, a földértékesítés során összességében találkozott az agrártársadalom igénye és a kormányzati szándék. Az árveréseken 41 hektár körül alakult az átlagméret, a területek 38 százalékát a 40 év alatti gazdák szerezték meg.
A földértékesítés második körében március 1-jétől 142 ezer hektárra licitálhatnak a gazdálkodók.

    Dancsó József elmondta: a MÁK megyei igazgatóságainak közreműködésével országszerte szervezett TOP információs napokat azért indították, hogy a közeljövőben megjelenő pályázati felhívásokat minél szélesebb körben megismerhessék a lehetséges kedvezményezettek.
    Hozzátette: a kincstár célja az, hogy közreműködő szervezetként támogassa a TOP források hatékony és szabályszerű felhasználását, segítse a támogatást igénylőket, hogy a projektötletekből sikeres fejlesztések valósulhassanak meg. Bene Ildikó országgyűlési képviselő, megyei fejlesztési miniszteri biztos a sajtótájékoztatón üdvözölte, hogy a pályázatokra való felkészülés idején, a tervezés során Jász-Nagykun-Szolnok megyében kiváló együttműködés jött létre a kormányhivatal, a kincstár, a megyei és települési önkormányzatok, valamint Szolnok között.
    Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: a TOP keretén belül ipari park fejlesztésére, energiahatékonysági, szociális valamint turisztikai beruházásokra, gyermekintézmények fejlesztésére, és a zöld város kialakítására pályáznak majd a megyében.

mti

fotó: www.iszolnok.hu