Hazánkban 27 ezer hektáron műkő halastavak ideális esetben mintegy 350 millió köbméter vizet képesek visszatartani, mely az idei évben az aszály ellenére is megközelíti a 300 millió köbmétert. Bár korábban a lehalászások során keletkező víz szinte kizárólag a csatornákba és a folyókba került, az elmúlt években azonban már több tógazdaságban is sikeresen elindult a víz tájba történő kivezetése.

A MA-HAL elnökségének és tagságának döntése értelmében ez a korábban már megkezdett, jól bevált gyakorlat most országos szintre lép. A cél az, hogy a halastavak vizének szinte teljes egésze a környező ökológiai rendszerek vízpótlását szolgálja, ami óriási segítség hazánknak a jelenlegi vízhiányos helyzetben.

A folyamat a területi vízügyi igazgatóságokkal és az OVF-fel szorosan egyeztetett, szigorú szakmai alapokon nyugvó, tudatosan koordinált tevékenység. A tógazdák és a vízügyi szakemberek közös munkája garantálja, hogy az intézkedés ne esetleges, laikus módon valósuljon meg, hanem a legmagasabb szakmai elvárásoknak megfelelően hazánk vízmegtartó képességének javítását és a környező ökológiai egyensúly fenntartását szolgálja.

A hazai akvakultúra ágazat ezen intézkedése is rámutat a termelők természeti erőforrások felelős hasznosításával előállított biztonságos élelmiszertermelés iránti elkötelezettségére.

A fesztivál különlegessége, hogy a zenei élmények mellett gasztronómiai udvar és kulturális helyszínek is színesítik a kínálatot, így a látogatók több napon át változatos programok közül válogathatnak. A Helló, Kisúj! az augusztus 20-i ünnepkör egyik meghatározó nagykunsági rendezvényévé nőtte ki magát, amely évről évre egyre több vendéget vonz a térségbe.

További info a programturizmus.hu oldalán.

A Szent István Napok egészen augusztus 20-ig folytatódnak: a következő napokban koszorúzás, ünnepi szentmise, kenyéráldás, családi programok és esti tűzijáték is szerepel a kínálatban. A többnapos rendezvénysorozat Szolnok egyik legjelentősebb nyári közösségi eseménye, amely minden korosztály számára kínál kikapcsolódást.

További információ a programturizmus.hu oldalon.

A következő napokban tovább bővül a kínálat: a szervezők családi programokkal, koncertekkel és látványos szabadtéri eseményekkel készülnek. A program részeként a látogatók mezőgazdasági gépek felvonulását, hagyományőrző és kulturális produkciókat, valamint az államalapítás ünnepéhez kapcsolódó rendezvényeket is láthatnak. A többnapos eseménysorozat így egyszerre mutatja be Karcag kulturális örökségét és kínál közösségi kikapcsolódást a nyár végén.

A programokról bővebben a programturizmus.hu oldalon olvashatnak.

A kormány egyelőre nem a program végleges tartalmáról, hanem az elkészítéséhez szükséges feladatokról döntött. A következő hónapokban a támogatási és finanszírozási konstrukció mellett a kapcsolódó adózási, építési és működtetési szabályokat is áttekintik. Az egyeztetésekbe az önkormányzatokat, a pénzügyi intézményeket, az ingatlanfejlesztőket és az építőipari szereplőket is bevonják.

Cél a lakásépítések élénkítése és a lakhatási válság kezelése

A program kidolgozását egyebek mellett a hazai lakásépítések alacsony száma indokolja. A miniszter által ismertetett adatok szerint 2025-ben egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ausztriában és Lengyelországban lakosságarányosan többször ennyi otthon épült, de Csehország és Románia mutatója is több mint kétszerese volt a magyar értéknek.

Az új lakások iránti igény elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, valamint az egyetemi és gazdasági központokban jelentős. A keresletet a kollégiumi férőhelyek hiánya is növeli, mivel az egyetemisták jelentős része a bérlakáspiacon keres lakhatást.

A Wekerle-program egyik legfontosabb eleme ezért a megfizethető bérlakások számának növelése és az intézményi bérlakásszektor kialakítása lehet. Ehhez a lakóingatlan-fejlesztések finanszírozását, kivitelezését és hosszú távú üzemeltetését meghatározó szabályok módosítására is szükség lehet.

A tervek alapján az állami és az önkormányzati szféra a jelenleginél aktívabb szerepet vállalhat a beruházásokban. A közszféra a szabályozási feladatok mellett finanszírozóként, telektulajdonosként, illetve egyes projektek együttműködő partnereként is megjelenhet.

A program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti

Az új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére 550 millió euró áll rendelkezésre az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből. Ez az összeg a beruházási költségek várhatóan 20 százalékát fedezné, a fennmaradó részt piaci finanszírozásból kellene biztosítani. A konstrukció így több mint kétmilliárd euró értékű ingatlanfejlesztést indíthat el. Az Európai Beruházási Bank társfinanszírozásával a program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti.

A projektek megvalósításába magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek és nonprofit szervezetek egyaránt bekapcsolódhatnak. A kollégiumi beruházásokban az egyetemek is szerepet vállalhatnak.
Az állami vagy uniós támogatásért cserébe a fejlesztések egy meghatározott részét megfizethető lakhatási célra kellene felhasználni. A konstrukció részletes pénzügyi és műszaki feltételeit az év végéig dolgozzák ki.

Nem elszigetelt épületekben, hanem komplett városrészek fejlesztésében gondolkodnak

A támogatott fejlesztéseknél nem kizárólag a megépülő lakások száma lenne meghatározó. Vitézy kiemelte, a beruházásoknak megfelelő építészeti és városépítészeti minőséget, energiahatékony működést, valamint a mindennapi élethez szükséges közösségi és szolgáltatási infrastruktúrát is biztosítaniuk kell.

Kiemelt szempont lehet, hogy az új lakások és kollégiumok közösségi közlekedéssel jól megközelíthető területeken épüljenek meg. A program így önálló lakóépületek helyett közösségi terekkel, szolgáltatásokkal és megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek kialakítását ösztönözné.

Budapesten és a vidéki városokban eltérő támogatási megoldásokra lehet szükség. A fővárosban a piaci lakásfejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, ezért itt elsősorban a városépítészeti minőség javítása, a szükséges infrastruktúra kialakítása és a megfizethető lakások arányának biztosítása kerülhet előtérbe.

A vidéki egyetemi és gazdasági központokban ugyanakkor az alacsonyabb értékesítési árak miatt számos ingatlanfejlesztés piaci alapon nehezebben indítható el. Ezeken a helyszíneken a beruházások létrejöttét további pénzügyi ösztönzők segíthetik.

Barnamezős területeket kapcsolhatnak vissza a városszövetbe

Az új lakó- és kollégiumi fejlesztések elsődleges helyszínei Budapest, valamint a nagyobb vidéki városok barnamezős és alulhasznosított területei lehetnek. A program felhagyott ipari, vasúti és más városi területek újrahasznosítását ösztönözné.
A már kialakult városszöveten belüli építkezésekkel mérsékelhető a települések terjeszkedése, a zöldterületek további beépítése és az új közlekedési igények növekedése. A fejlesztések fontos műszaki követelménye lehet az energiahatékony kialakítás, valamint a közösségi közlekedéshez való megfelelő kapcsolódás.
A városrészek megvalósítása így a lakó- és kollégiumi épületek kivitelezésén túl út-, közmű- és közterület-fejlesztéseket, valamint közösségi és szolgáltatási funkciók kialakítását is szükségessé teheti.

Vegyes funkciójú városrész jöhet létre a Diákváros területén

A program egyik kiemelt helyszíne lehet a dél-pesti Diákváros területe. A fejlesztés korábban elkészült mestertervét áttekintik, majd ennek alapján folytathatják a beruházás előkészítését. Az érintett ingatlanok és tervanyagok a közlés szerint augusztus végére kerülhetnek a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Hozzátette: át kell nézni a régi terveket, de az alapvető cél az, hogy ott egy vegyes lakó és kollégiumi típusú fejlesztés induljon diákok, fiatal munkavállalók, hiányszakmákban dolgozók számára.

Harminchárom lakásfejlesztést tekintenek át

A Wekerle-program kidolgozásával párhuzamosan felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásberuházást is. Az érintett projektek többsége Budapesten található. Vitézy Dávid elmondta, a kormány a "kiemelő rendeletek" felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ennek társadalmi egyeztetése is megindul. Felfüggesztik és felülvizsgálják december 31-ig az összes otthon startos kiemelő rendeletet, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik - jelezte. Hozzátette, mindez 33 beruházást érint, többnyire Budapesten. A kormány arról is döntött, hogy több beruházás kiemelt státuszát is visszavonja, de olyanokét nem, ahol már építési engedélyt kapott a beruházás, mert akkor kártérítést kellene fizetni. 

A felfüggesztett projektek megvalósítását meghatározott feltételek teljesülésével és a helyi közösségek támogatásával folytathatják

A bejelentés után Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium  Építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára további részleteket közölt. Ő is kiemelte, hogy az építési engedéllyel bíró, illetve már építés alatt álló beruházások esetében az engedélyek természetesen megmaradnak, a szerzett jogok nem vesznek el. Hozzátette azt is, 

az engedéllyel még nem rendelkező, vagy az engedélyezési eljárás megkezdése előtt álló beruházások esetében akkor lesz lehetőség az engedélyek megszerzésére, ha az említett közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági feltételrendszernek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek és bírják a helyi önkormányzatok támogatását.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a felfüggesztett projektek esetében sem minden esetben az a cél, hogy azok ne folytatódhassanak, hanem az, hogy ahol a helyi közösségek érdekeivel ez összeegyeztethető, ott olyan irányba tereljék ezeket a beruházásokat, amely mindenki számára megfelelő, minőségi és fenntartható eredménnyel jár. Szemerey úgy fogalmazott: "kiemelt célunk az ingatlanpiac ösztönzése, a lakásépítések és a beruházások számára egy átlátható, kiszámítható és támogató jogi és szakpolitikai környezet megteremtése, megfelelő adópolitikai ösztönzőkkel és számos további intézkedéssel."

A mintegy 7,5 kilométer hosszú pályaszakaszon négy hónapon keresztül dolgoznak a vasúttársaság szakemberei.
A beruházás célja a leromlott pályaállapot miatt bevezetett, jelenleg érvényes 30 km/órás sebességkorlátozás megszüntetése. A munkálatok befejezése után, várhatóan 2027 elejétől ismét a hatóságilag engedélyezett 60 km/órás sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Ennek köszönhetően mintegy nyolc perccel rövidülhet az eljutási idő a vonalon.

Több mint 12 ezer vasbetonaljat cserélnek ki

A komplex pályafelújítás során összesen 16 kilométernyi, egyenként 120 méter hosszú sínt építenek be, és 12 500 elhasználódott vasbetonaljat cserélnek ki. A vágány megfelelő alátámasztásához és stabilitásához mintegy 13 ezer tonna zúzottkövet használnak fel.

A kivitelezés hét közúti–vasúti átjárót is érint. Emellett megújítják egy teknőhíd szigetelését, valamint karbantartanak két rövid kerethidat. Az átjárók átépítése miatt több, kisebb forgalmú földúton időszakos teljes lezárásokra is számítani kell.

Magasított, aszfaltozott peronok készülnek

A pályaépítéshez kapcsolódva a Városi park és a Csongrádi úti tanyák megállóhelyen is beavatkozásokat végeznek. A meglévő peronokat felújítják, aszfaltburkolattal látják el, felületüket pedig a sínkorona szintjéhez képest 15 centiméter magasra emelik. A fejlesztés megkönnyíti majd a vonatokra történő fel- és leszállást.

A munkálatok teljes kizárásos vágányzár mellett zajlanak. Emiatt augusztus 3-tól a december 12-i menetrendváltásig valamennyi vonat helyett pótlóbuszok közlekednek Kiskunfélegyháza és Szentes között. A MÁV felhívta a figyelmet arra, hogy a buszok több településen nem közvetlenül a vasútállomásoknál, illetve a vasúti megállóhelyeknél állnak meg.

Cél a leromlott infrastruktúra korszerűsítése

A munkákról Vitézy Dávid is beszámolt közösségi oldalán. A beruházási és közlekedési miniszter a 147-es vonalon folyó munkák ismertetésén kívül arról írt, hogy a július 22-én bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervnek köszönhetően a magasabb színvonalú szolgáltatás érdekében az egész országban korszerűsítik a leromlott vasúti infrastruktúrát. Úgy fogalmazott: 

A vasúti pálya folyamatos karbantartásában is nagy a lemaradásunk. A fő- és mellékvonalak rendszeres felújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a pálya állapotának minősége megtartható legyen. A Kiskunfélegyháza és Gátér közötti felújítás nettó 1.375 millió forintba kerül. A célunk, hogy ahol csak lehet, felszámoljuk a sebességkorlátozásokat, minőségi körülményeket, valamint jobb utazási élményt teremtsünk az utasok számára.

A fesztivál pénteki programjában a BSW élő koncertje emelkedik ki, mellettük Belano, VZS, Sterbinszky x Mynea és további DJ-k szórakoztatják a közönséget. Szombaton KKEVIN, Missh, Bruno x Spacc és Mollywood is fellép, így a háromnapos rendezvény a hazai könnyűzenei élet több irányzatát is felvonultatja. A fesztivál helyszíne a Morotva kerékpáros pihenőpark, amely a Tisza-tó turisztikai kínálatához kapcsolódva ad otthont a nyár egyik nagyobb zenei rendezvényének.

Az ősegyházig nyúlik vissza a történet, hogy Jézus Krisztus nem engedte át a földi enyészetnek édesanyja, Mária holttestét, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Az ünnep meglétéről a 7. századtól tanúskodnak írásos emlékek, Mária mennybevitelét 847-ben IV. Leó pápa tette hivatalos ünneppé. Magyar elnevezése az 1446. évi Müncheni kódexben "Marianac fel menbe vetele" formában tűnik fel először.

Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária holttestét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A koporsó viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennybe emelik.

Magyarországon Szent István király avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját. Az államalapító király minden évben augusztus 15-re hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot, hogy törvénykezést tartson. Élete vége felé, már betegen ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, akit ezért neveznek Magyarország égi pártfogójának (Patrona Hungariae), s István 1038-ban ezen a napon halt meg. A felajánlás nyomán érvényesült a magyar közjogban a Regnum Marianum-eszme, amely szerint Magyarország Mária országa, így a magyar államiság a kezdetektől összefonódik a Mária-kultusszal. Nagyboldogasszony ünnepe egyben Magyarország patrónájának napja is, a Mária-kegyhelyekre tartó zarándoklatok, körmenetek, búcsúk ideje.

Nagyboldogasszony napjához számos legenda és népszokás fűződik. Mindenekelőtt ilyen a Mária-virrasztás magyar hagyománya, amely azon a hiten alapul, hogy e napon a napfelkeltében meg lehet látni a "Napba öltözött asszonyt" (Mulier Amicta Sole), akiről az Újszövetség a Jelenések könyvének 12. fejezetében tudósít. A másik ismert hagyomány a virágokból összeállított Mária-koporsó készítése vagy a virágszentelés. A megszentelt illatos füveket és virágokat később vagy a halott koporsójába tették, hogy Máriához hasonlóan ő is dicsőségre jusson, vagy az épülő ház alapjába, másutt a csecsemő bölcsőjébe, a fiatal pár ágyába helyezték. Úgy tartják, hogy e nap időjárásából a termésre is következtetni lehet: ha a Nagyboldogasszony napja fénylik, jó lesz a bortermés.

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz az augusztus 15-i Nagyboldogasszony és a szeptember 8-i Kisboldogasszony napja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly beléjük ne essen. A termékenységvarázsláshoz kapcsolódott, hogy ilyenkor "ültették a tyúkokat", hogy az összes tojásukat kiköltsék, és gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást.

A fejlesztések többsége néhány kilométeres útszakasz korszerűsítését foglalja magában. A miniszter hangsúlyozta: bár egy két-három kilométeres útfelújítás országos léptékben kisebb beruházásnak tűnhet, az érintett településeken élők számára jelentős változást hozhat, különösen ott, ahol évtizedek óta várnak az út rendbetételére.

A megújuló úthálózat 57 százalékát uniós forrásból korszerűsítik

A programban szereplő 210 projekt közül 114 a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis a TOP Plusz európai uniós forrásaiból valósul meg. Ezek összértéke mintegy 58,1 milliárd forint, a támogatásból pedig 324 kilométernyi utat újítanak fel.

Az uniós finanszírozással érintett szakaszok az idén megújuló úthálózat közel 57 százalékát teszik ki.

Vitézy Dávid szerint az adatok azt is jelzik, hogy az európai uniós forrásoknak meghatározó szerepük van a falvakat, kisvárosokat és térségi központokat összekötő utak korszerűsítésében.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében indul a legtöbb projekt

Az idei programban nincs olyan vármegye, ahol ne valósulna meg közúti beruházás. A legtöbb, összesen 23 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében szerepel, Pest vármegyében 21, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 19 fejlesztést terveznek.

Heves vármegyében 18, Vas vármegyében 15, Nógrád vármegyében 13, Bács-Kiskun és Zala vármegyében 12-12, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig 11 projekt valósul meg. Baranya, Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegyében egyaránt 9-9, Csongrád-Csanád és Veszprém vármegyében 8-8 beruházás szerepel a programban.

Békés vármegyében 7, Győr-Moson-Sopron vármegyében 6, Fejér vármegyében 5, Tolna vármegyében 4, Somogy vármegyében pedig 1 közúti fejlesztést hajtanak végre 2026-ban.

Nem csupán az aszfaltburkolatot cserélik ki

A legtöbb helyszínen a munkálatok nem merülnek ki a meglévő burkolat felújításában. A miniszteri tájékoztatás szerint számos útszakaszon teljes pályaszerkezeti megerősítést végeznek, ami az aszfaltrétegek alatt elhelyezkedő szerkezeti rétegeket is érinti. A komplex beavatkozások célja, hogy a korszerűsített utak hosszabb távon is tartósak és biztonságosak maradjanak.

Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy 2024-ben a Magyar Közút a kezelésében lévő teljes közúthálózat mindössze 0,1 százalékát tudta teljes körűen felújítani. A tárca a mostani beruházásokat egy több évre előre tervezhető országos program első elemeinek szánja. A tervek szerint a hazai költségvetési és az európai uniós források együttes felhasználásával fokozatosan az ország teljes fő- és mellékúthálózatának állapotán javítanának.

A Legénybot alkotótábor jól illeszkedik Kunhegyes hagyományőrző rendezvényeinek sorába, és fontos szerepet tölt be a helyi népművészeti értékek továbbadásában. Az esemény egyben arra is lehetőséget teremt, hogy a hagyományos kézműves mesterségek ne csak kiállításokon, hanem gyakorlati formában is közelebb kerüljenek az érdeklődőkhöz.

Az épületek a teljes energiafelhasználás közel 40 százalékáért felelősek, ezen belül pedig az épületgépészeti rendszerek adják az épület energiaigényének jelentős részét, közel a felét.

„Az energiahatékonyságról sokszor hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint egy épületgépészeti beruházás költségéről, pedig valójában egy hosszú távú üzemeltetési döntésről is beszélünk. Nem az a kérdés, hogy mennyit tudunk megtakarítani egy szezon alatt, hanem hogy a következő húsz évben mennyivel használ kevesebb energiát az épület úgy, hogy közben a bent tartózkodók komfortja és a beltéri levegő minősége sem romlik” – emelte ki Csipszer Zoltán, a Lindab Kft. ügyvezetője.

A gyors intézkedések fontosak, de nem váltják ki a rendszerszintű gondolkodást

A nyári energetikai csúcsterhelések idején kézenfekvő lépésnek tűnik az irodai jelenlét csökkentése. A munkaidő korábbi órákra helyezése, a hibrid munkarend összehangolása, a ritkán használt irodaterületek lezárása, a díszvilágítás vagy a digitális kijelzők kikapcsolása mind olyan beavatkozás, amely gyorsan végrehajtható és rövid távon is érzékelhető eredményt hozhat.

Az irodaházak energiaigényének jelentős része azonban nem közvetlenül az ott dolgozók eszközeihez, hanem az épület működtetéséhez kapcsolódik. A hűtés, a szellőztetés, a légkezelés és az ezekhez kapcsolódó szabályozás akkor is fogyaszthat, amikor egy tárgyaló üres, egy szint csak részben használt, vagy az adott munkanapon a dolgozók többsége otthonról végzi a feladatait.

A hagyományos rendszerek sok esetben még úgy kezelik az épületet, mintha annak minden zónája folyamatosan azonos terhelést kapna.

Az energiamegtakarítás kulcsa: a tényleges használathoz igazított működés

A hagyományos rendszerek gyakran ugyanazzal a teljesítménnyel szellőztetik és hűtik az épületet akkor is, amikor például egy tárgyaló üres, vagy egy teljes irodaemeletet csak néhány munkatárs használ. Hibrid munkarend mellett ez jelentős energiapazarlást eredményezhet.  Erre a problémára kínál megoldást az igényvezérelt szellőztetés (Demand Controlled Ventilation, DCV), amely érzékelők segítségével folyamatosan figyeli a helyiségek használatát és a levegő minőségét, majd ehhez igazítja a szükséges légmennyiséget. Mindig csak annyi friss levegőt juttat a helyiségbe, amennyire az adott pillanatban valóban szükség van. Így egyszerre csökkenthető az energiafelhasználás és biztosítható az egészséges beltéri komfort.

Az igényekhez hangolt irodaház – akár 70 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet!

A Lindab németországi irodaházának felújításakor  németországi irodaházának felújításakor CO₂-érzékelőkkel vezérelt igényvezérelt szellőztetést alkalmaztak. A rendszer folyamatosan a tényleges kihasználtsághoz igazította a befújt levegő mennyiségét.

Az eredmény: közel 70 százalékos energiamegtakarítás a korábbi, állandó légmennyiségű működéshez képest, miközben a folyamatosan biztosított jó minőségű beltéri levegő növelte a komfortot. A munkavállalók beszámolói szerint pedig csökkent a betegszabadságok száma, és javult a teljesítményük.
A projekt megtérülését 4,5 évre kalkulálták. A tényleges megtakarítás természetesen minden épület esetében függ a kiinduló rendszertől, az üzemeltetéstől és a kihasználtságtól.

Komfortos hűtés kisebb légmennyiséggel

Az energiahatékonyság szempontjából egy másik jó megoldás lehet az aktív klímagerenda.

A mennyezetbe integrálható rendszer szellőztetés mellett hűtésre, és igény szerint fűtésre is alkalmas, miközben esztétikus megjelenésével illeszkedik a modern épületek enteriőrjébe.

Működésének alapja, hogy a hűtési energia jelentős részét nem levegő, hanem víz szállítja, amely lényegesen hatékonyabb hőhordozó. Ez nemcsak energiahatékonysági, hanem komfortszempontból is előnyös lehet, ugyanis a megfelelően tervezett rendszer csendes, huzatmentes működést és szabályozott belső klímát biztosíthat.

Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján a klímagerendás technológia más légtechnikai rendszerekhez képest számottevő, 17–22 százalékos energiamegtakarítási potenciált mutathat. A pontos eredmény ugyanakkor mindig az épület adottságaitól, a kiinduló rendszer állapotától, a szabályozás minőségétől és nem utolsó sorban az üzemeltetési gyakorlattól függ.

A lakóépületekben is nagy lehetőség rejlik

Az energiahatékonyság kérdése nemcsak az irodaházakat és ipari épületeket érinti. A családi házakban és társasházakban is nagy potenciál rejlik a hővisszanyerős szellőztetés alkalmazásában. Magyarországon még mindig kevés lakossági beruházásnál jelenik meg alapvető épületgépészeti elemként a gépi szellőztetés és a hővisszanyerés. Pedig ezek a rendszerek hosszú távon nemcsak komfortnövelő, hanem gazdaságilag is megtérülő beruházást jelentenek.

A hővisszanyerős szellőztetés az elszívott, elhasznált levegő hőenergiáját visszanyeri, és ezt a hűtési/fűtési energiát átadja a befújt, friss levegőnek. Így minimális a hőveszteség, kevesebb energia szükséges a belső komfort fenntartásához, miközben a beltéri levegő minősége is javul.

A retrofit a következő évek egyik legfontosabb feladata

Az energiahatékonyság javításához nem minden esetben szükséges teljes épületgépészeti rendszercsere. A meglévő épületek jelentős részében fokozatos korszerűsítéssel is komoly eredmények érhetők el. Érzékelők telepítése, zónaszabályozás, változó légmennyiségű szabályozás korszerű ventilátorok, automatika fejlesztése vagy éppen a légcsatornák légtömörségének javítása mind hozzájárulhatnak az energiafelhasználás csökkentéséhez.

A légcsatorna-hálózat állapota különösen fontos, mert a szivárgások miatt a rendszer több levegőt mozgathat a szükségesnél, ami közvetlenül növeli a ventilátorok és a légkezelés energiaigényét. A légtömör rendszer ezért nem csupán kivitelezési részletkérdés, hanem hosszú távú üzemeltetési szempont is. Ebben kiemelt szerepet kap a légcsatorna rendszer minősége is. A Lindab Safe rendszer immár ötven éve bizonyítja, hogy a magas légtömörség nemcsak kisebb energiaveszteséget jelent, hanem kiszámíthatóbb működést, egyszerűbb beszabályozást és hosszabb távon stabilabb teljesítményt is.
A jövő energiahatékony épületei tehát nem attól lesznek fenntarthatóbbak, hogy kevesebbet használjuk őket, hanem attól, hogy csak ott és akkor használnak energiát, ahol és amikor arra valóban szükség van.

Megjegyezték, hogy a bajor, osztrák és szlovák állomásokon már tapasztalható kisebb vízszintemelkedés, amely immár Nagybajcsnál is érzékelhető. A Duna magyar szakaszán a jelenleginél pár deciméterrel magasabb vízállások alakulhatnak ki a következő napokban - tették hozzá.

A vízszintek emelkedése azonban a jelenlegi ismeretek szerint átmeneti lesz, újabb esők nélkül ugyanis a jövő hét közepén ismét csökkenhetnek a vízállások a Dunán - olvasható a közleményben.

A szervezők a legkisebbektől a felnőttekig minden korosztály számára tartalmas kikapcsolódást ígérnek. A dinópark a nyári szünet teljes időszakában várja a vendégeket, így a tisza-tavi kirándulást egy különleges családi élménnyel is érdemes összekötni.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. előrejelzése alapján az országos tisztifőorvos az ország egész területére július 30-án elrendelt harmadfokú hőségriasztást augusztus 8-án 0:00 órától másodfokra mérsékelte, amely augusztus jövő kedd 24:00 óráig marad érvényben - írták.

A tájékoztatás szerint, az előttünk álló napokban ugyan enyhül a hőség, ám tartósan magas hőmérséklet továbbra is fokozott terhelést jelent a szervezet számára. Ezért fontos az alapvető óvintézkedések betartása, például a rendszeres folyadékpótlás.

A déli órákban - lehetőség szerint 11 és 15 óra között - továbbra is ajánlott kerülni a tartós napon tartózkodást és a megterhelő fizikai munkát. A szabadtéri sportolást, futást, kerékpározást vagy kirándulást célszerű a kora reggeli vagy az esti órákra időzíteni. Ha a mozgás során fejfájás, szédülés, gyengeség vagy rosszullét jelentkezik, azonnal szakítsuk meg a tevékenységet, húzódjunk árnyékos vagy hűvös helyre, és pótoljuk a folyadékot.

Felhívták a figyelmet arra, hogy továbbra is kiemelten kell figyelni az egyedül élő idősekre, gyermeket, idős vagy mozgásában korlátozott személyt, valamint háziállatot még néhány percre sem szabad parkoló gépjárműben hagyni. Az utastér rendkívül gyorsan életveszélyes hőmérsékletre forrósodhat fel. Ha valaki ilyen helyzetet észlel, haladéktalanul értesítse a 112-es segélyhívó számot - figyelmeztettek.

Napközben fontos a lakások árnyékolása, és lehetőség szerint csak az esti, éjszakai vagy kora hajnali órákban szellőztessünk. Aki otthonában nem tud megfelelő hőmérsékletet biztosítani, keressen fel légkondicionált közösségi helyiséget - sorolták.

A katasztrófavédelem weboldalán elérhető azon légkondicionált helyiségek listája, amelyeket bárki igénybe vehet - fűzték hozzá.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a hőség miatt továbbra is fokozott a szabadtéri tüzek kialakulásának veszélye. Mindenkit arra kérnek, hogy kerülje a szabadtéri tűzgyújtást, ne dobjon el égő cigarettacsikket, és ne hagyjon a napon parkoló gépjárműben tűzveszélyes tárgyakat, például öngyújtót vagy aeroszolos palackot.

Célzottan szervezik át a termelést és a műszakokat

A STRABAG valamennyi magyarországi egységének felülvizsgálata után az intézkedések részeként 2026. augusztus 3-án kezdődő héten szünetel a termelés a gyáli hídgerenda- és magasépítési vasbetonelem-előregyártó üzemekben.
Leáll az aszfaltgyártás a debreceni, marcali, szolnoki és orosházi keverőüzemekben, a hét közepétől a dunaújvárosi üzemben, továbbá a budapesti telephely egyik aszfaltkeverőjében.
A rendelkezésre álló kapacitásokat elsősorban a határidőkritikus kivitelezések ellátására összpontosítják.

A STRABAG előnyben részesíti az alacsonyabb gyártási hőmérsékletet igénylő WMA, azaz Mérsékelten meleg aszfalt technológia alkalmazását, ahol azt a műszaki előírások, az alapanyagok tulajdonságai és az adott projekt követelményei lehetővé teszik.

Nem a kritikus időszakban termelnek az aszfaltgyárak

Azokban az üzemekben, ahol a termelés folytatódik, az aszfaltgyártást elsősorban az 5:00 és 12:00 óra közötti időszakra koncentrálják. A munkarend átalakításakor a villamosenergia-rendszer terhelésének mérséklése mellett a rendkívüli hőségből eredő munkavédelmi kockázatokat is figyelembe vették. Ahol azt a munkafolyamatok és a kivitelezés műszaki feltételei lehetővé teszik, a munkavégzést szintén a reggeli és délelőtti órákra ütemezik, mérsékelve ezzel a munkatársak legnagyobb hőségnek és napfénynek való kitettségét.

Átszervezték a bányák munkarendjét is

A STRABAG kőbányáiban és legnagyobb kavicsbányájában 17:00 és 22:00 óra között szünetel a termelés. A komlói andezitbányában egyműszakos termelésre álltak át, az alsózsolcai kavicsbányában és az iszkaszentgyörgyi dolomitbányában pedig a műszakokat a kritikus esti időszakon kívülre, a délelőtti és az éjszakai órákra szervezték át. A mexikóvölgyi mészkőbányában alacsonyabb energiaigényű technológiát alkalmaznak.

Csökkentették a munkaidőt

STRABAG magyarországi fémszerkezet- és homlokzati rendszer gyártó leányvállalata egyes üzemeiben átmenetileg csökkenti a munkaidőt napi 6 órára. A telephely energiaigényének mintegy 20%-át már jelenleg is saját napelemes rendszer fedezi, szakemberek bevonásával további felülvizsgálatot végeznek a rendszer optimalizálására.
Az intézkedések célja, hogy a vállalat elsősorban abban a kritikus idősávban mérsékelje villamos teljesítményigényét, amikor annak a villamosenergia-rendszer szempontjából a legnagyobb jelentősége van.

A termelési feladatok átszervezése egyúttal lehetővé teszi, hogy a folyamatban lévő kivitelezések anyagellátása és a partnerekkel szemben vállalt kötelezettségek teljesítése tervezhető keretek között fennmaradjon. Az energiaellátási helyzet alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik és szükség esetén további ideiglenes leállásokkal, valamint a műszakrend további átszervezésével csökkentik energiafelhasználásukat.        

Felelős működés, felelős döntésekkel

A fenti intézkedéseknek köszönhetően a STRABAG Magyarország tagvállalatai összesen 11 MW-tal csökkentik teljesítményüket a kritikus időszakban.

„Az energiaintenzív ipari szereplők felelőssége, hogy egy rendkívüli ellátási helyzetben saját működésükben is gyorsan végrehajtható és mérhető intézkedéseket hozzanak. A több mint 2 800 magyarországi munkavállalót foglalkoztató STRABAG Magyarország számára a felelős működés azt jelenti, hogy a termelési és üzleti szempontok mellett munkatársaink, partnereink és működési környezetünk érdekeit is figyelembe vesszük. Ezért valamennyi gyártóegységünkben felülvizsgáltuk a termelési folyamatokat, és azokban az idősávokban csökkentjük vagy szervezzük át működésünket, amelyek a villamosenergia-rendszer terhelése szempontjából kritikusak. Célunk, hogy érdemben hozzájáruljunk a rendszerterhelés mérsékléséhez, miközben fenntartjuk a biztonságos működés és vállalásaink teljesítésének feltételeit – mondta el a lépésekről Urbán Márton, a STRABAG Magyarország műszaki direkcióvezetője.

Több évszázados hagyományokra visszatekintő, katolikus egyházi felsőoktatási intézményként teológiai, egészségügyi, gazdasági és pedagógiai képzéseket kínálnak, és kiemelt figyelmet fordítanak a hallgatók személyes mentorálására, a gyakorlati tapasztalat megszerzésére, valamint a régió és a Kárpát-medence közösségeinek szolgálatára.

Egyetemük idén is meghirdette szakirányú továbbképzéseit és kiegészítő képzéseit. A következő tanávban induló programokra, így a szakirányú továbbképzésre, a pedagógus szakvizsgát adó továbbképzésre, valamint a kiegészítő képzésre felvett, alap, mester (főiskolai/egyetemi) diplomával rendelkező hallgatók, valamint a képzésben részt vevő oktatók jelentkezhetnek.

A képzések jelentkezési határideje: 2026. augusztus 15.

Így segítheti ön is a munkát

Ugyanakkor néhány állandó víz, így a változó vízállású Tisza-tó, valamint a holtágak még alacsony vízállás mellett is alkalmas helyek a csípőszúnyoglárvák fejlődésére. Ezek mellett a kertvárosias területeken érzékelhető jelentősebb szúnyogártalom, elsősorban az inváziós fajok, köztük az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte okoz problémát. Azt írták: a lakosság is sokat tehet a szúnyogártalom csökkentéséért. Ezek a fajok ugyanis a ház körüli apróbb vízmegállásokban, például eldugult ereszcsatornában, vödrökben, gyermekjátékokban összegyűlt vízben is képesek kifejlődni. Az aszályos időjárás ellenére folyamatosan terjednek és a meleg égövi eredetük miatt a hőséget is jól bírják. Az inváziós szúnyogfajok visszaszorítása és terjedésük megakadályozása érdekében célszerű felszámolni a ház körül pangó vizeket, valamint szúnyoghálóval lefedni az esővízgyűjtőket. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az intézmény honlapján elérhetőek - olvasható az OKF közleményében.

A szervezet szerint a hazai épületállomány széles körű energetikai korszerűsítése a téli időszakban akár egymilliárd köbméter földgáz megtakarításához járulhatna hozzá.

Nyáron ugyanakkor a megfelelő hőszigetelésre és árnyékolásra épülő felújítások akár a felére is csökkenthetik az épületek hűtési energiaigényét.

A paksi erőmű teljesítményének akár a felét is meg lehetne takarítani

Kiemelik, a jól kialakított épületburok a nyári hőhullámokban legalább olyan fontos, mint télen. Nyáron ugyanis lassítja a külső hő bejutását, csökkenti a túlmelegedést, és hosszabb ideig megőrzi a kellemes belső hőmérsékletet.

A probléma jelentőségét egy szemléltető becsléssel is alátámasztják. Ebben opcionálisan mintegy 1,5-2 millió légkondicionálóval ellátott háztartással számolnak Magyarországon, amelyek átlagosan körülbelül 1 kW villamos teljesítményt vesznek fel hűtésre. Tekintve, hogy a jelenleg is uralkodó rendkívül forró időszakban ezek jelentős része egyszerre működik, az országos hőhullám csúcsidejében az együttes terhelés elérheti az 1 500-2 000 MW-ot. Ez nagyságrendileg a Paksi Atomerőmű mintegy 2 000 MW-os névleges teljesítményével vethető össze.

Kifejtésük szerint, ha a korszerűsítések a hűtési igényt 50 százalékkal mérsékelnék, a legmelegebb órákban akár 750 – 1000 MW-tal is csökkenhetne az ország villamosenergia-igénye. Ez a Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének megközelítőleg 40-50 százalékával egyenértékű csúcsidei terheléscsökkenést jelentene.

Az ÉVOSZ becslése óvatosabb mint a Nemzetközi Energiaügynökségé

A közleményben jelzik: a benne szereplő értékek szemléltető ÉVOSZ-becslések, és nem elkülönített országos mérési eredmények. Hozzáteszik, a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a megfelelő hőszigetelés és a külső árnyékolás együttes alkalmazása kedvező körülmények között akár 80 százalékkal is csökkentheti egy épület hűtési igényét.

Az ÉVOSZ ennél óvatosabb, 50 százalékos korszerűsítési potenciállal számol. Ez a megfelelő hőszigetelés mellett külső árnyékolást, légzárást, szellőztetést is feltételez.

Járjon akkor a klíma, amikor a napelemek termelnek – ehhez azonban termikus burok kell

Mindazonáltal rámutatnak, nemcsak az számít, mennyi áramot használunk fel hűtésre, hanem az is, hogy mikor. A magas napelemes termelésű nappali órákban az épületek előhűthetők. Ez azonban csak akkor jelent valódi előnyt, ha az épület megfelelő termikus burokkal rendelkezik: a jó hőszigetelés és az árnyékolás lassítja a visszamelegedést, így a napközben elért kellemes hőmérséklet a késő délutáni és esti órákban is tovább fenntartható. A rosszul szigetelt épület viszont gyorsan visszamelegszik, ezért este ismét nagy teljesítménnyel kell működtetni a klímaberendezést.

Okosmérőre épülő lakossági tarifa bevezetését szorgalmazzák

A jól szigetelt épület tehát lehetővé teszi, hogy a megmaradó fogyasztás egy része a napenergia-termelés szempontjából kedvezőbb nappali időszakra kerüljön. Emellett egy korszerűen felújított épület kisebb teljesítményű klímaberendezéssel is komfortosan hűthető, ami egyszerre csökkenti a beruházási és az üzemeltetési költségeket.

Az ÉVOSZ ezért indokoltnak tartja egy önkéntesen választható, okosmérőre épülő lakossági idősávos villamosenergia-tarifa bevezetésének vizsgálatát. A magas napelemes termelésű nappali időszakban kedvezőbb ár ösztönözhetné az előhűtést, míg az esti csúcsidőszak magasabb ára a fogyasztás időbeli áthelyezésére késztetne.

Hangsúlyozzák, egy ilyen tarifa a jól szigetelt épületekben működhet igazán hatékonyan. A fogyasztó alacsonyabb költséggel hűthetné le otthonát akkor, amikor bőséges a napenergia, az épület pedig estig megőrizhetné a kellemes hőmérsékletet.

A fejlesztésekben a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem is kapjon figyelmet!

Zárásként úgy összegeznek, mindez egyszerre csökkenthetné a háztartások költségeit, az esti rendszerterhelést és a villamosenergia-import iránti igényt, miközben javítaná a hazai napenergia felhasználását. Mindez jól összehangolható a rezsicsökkentés elveivel, adott esetben az idősávos tarifa a napközbeni órákban nagyobb kedvezményt biztosíthatna az esti fogyasztáshoz képest.

Szorgalmazzák, hogy felújítási programokban a téli energiamegtakarítás mellett a nyári hővédelem, a hűtési energiaigény csökkentése és a csúcsterhelés mérséklése is kapjon figyelmet.

„A jó hőszigetelés ma már nem évszakfüggő előny, hanem egész éves energiabiztonság és klímavédelem” – áll a közleményben.

• A Homokhátság vízgyűjtőjének képességein, Tiszaalpár térségében javíthat a Turbo Tech Hungary Kft.
• A Hajdúhátság megmentése érdekében indított CIVAQUA program következő elemein dolgozhat az ELCOM Elektronikai és Kereskedelmi Kft. és a Turbo Tech Hungary Kft.
• Az Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése vár az ELCOM Kft.-re;
• a Szigetköz vízmegtartásán pedig a Controlsoft-Automatika Szolgáltató Kft. és az ELCOM Kft. dolgozhat.
• A Keleti-Főcsatorna legfelső szakaszán tervezhet a Controlsoft-Automatika Kft., az ELCOM Kft. és a Turbo Tech Hungary Kft. is.

Monitoring-, irányítástechnikai és energiaellátási rendszerek tervezése indulhat szerte az országban

Hajdúhátság vízgazdálkodásának fejlesztésére jött létre a CIVAQUA program, ahol most az aktuális ütemben vízpótló- és szétosztó rendszerek komplex vízrajzi és vízminőségi fejlesztését tervezhetik meg. Vízrajzi monitoringrendszert, valamint a program teljes, komplex irányítástechnikai rendszerét kell megterveznie a nyerteseknek összehangoltan a jelenlegi vízrajzi és vízminőségi monitoringrendszerrel.

Amellett, hogy a korábbi ütemekben elkészült, valamint az újonnan tervezett elemek integritását és működését biztosítani kell, el kell végezni a HTVR szivattyútelep 0,4 kV-os hálózatának felülvizsgálatát és a komplex elektromos hálózatának tervezését. A CIVAQUA program teljes területét lefedő KIF villamos energiaellátási rendszert kell továbbá tervezni a vízpótlás üzemirányítási és vízrajzi monitoring rendszerével összehangoltan.

Észak-Nyírség vízgazdálkodásának fejlesztése során vízrajzi monitoringrendszer a tervezési feladat, ahol egyszerű távjelzőállomás, valamint hat és egy további létesítmény, vízhozammérő állomás kiviteli szintű tervezése vár a nyertesekre. A kistáj irányítástechnikai tervezése szigetszerű rendszer tervezését jelenti, ahol hét létesítményt kell a kiviteli szintig fejleszteni.

A Szigetköz Insula Magna nemzetközi projektjében– A fenntartható szigetközi innovációs mintaprojekthez szükséges vízrendezési feladatok végrehajtása. Itt vízrajzi monitoringrendszer tervezésében egyszerű távjelző állomás és öt létesítmény kiviteli szintű tervezése, kútmérés tervezése és egy további létesítmény kiviteli szintig való kidolgozása vár a vállalatokra.

Irányítástechnikai rendszert illetően a tervezési feladat: egy szigetszerű rendszer tervezése, ahol három létesítmény kell, hogy elérje a kiviteli szintet.

Tiszaalpár villamosenergia-ellátásának tervezése a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlását, valamint a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavítását szolgálja. Ennek keretében a villamos energiaellátás tervezését érintő feladatok között vizsgálni kell az erősáramú elektromos szolgáltatói hálózat csatlakozási lehetőségét és alternatív energiaellátás biztosíthatóságát is (nap-, szél-, vízenergia stb.).

A Keleti-Főcsatorna és övcsatornáinak első bögéje (duzzasztási szakasza) mederszelvény-rekonstrukciós munkákkal érintett. Itt is szükség lesz vízrajzi monitoringrendszert tervezésére, ebben pedig egyszerű távjelző állomások létesítésére kiviteli szinten kilenc helyszínen, illetve vízhozammérő helyek kialakítására kiviteli szinten, hét helyszínen, A csatorna irányítástechnikai rendszere szigetszerű kell, hogy legyen. E vízgazdálkodási létesítmény komplex automatizálása távvezérléssel és távfelügyelettel is történik majd. Itt kilenc helyszínen van szükség kiviteli szintű tervezésre.

A Keleti-Főcsatorna villamos energiaellátásának tervezése során az erősáramú elektromos szolgáltatói hálózati (primer, 0,4kV felett) csatlakozás lehetőséget kell megvizsgálnia a tervezőknek, ehhez ajánlati szintig kell kidolgozni a terveket két helyszínen. Tervezési feladat továbbá a Keleti-főcsatorna első bögében található két vízkiadagoló zsilip mozgatásához szükséges energiaellátás biztosítása a külső primér hálózatra való csatlakozással.

Egy korszerű közösségi épület, egy felújított iskola vagy egy biztonságos anyaotthon hosszú évtizedeken át szolgálhatja azokat, akik használják. Éppen ezért egyre több vállalkozás tekint úgy a kivitelezői tudásra, mint olyan értékre, amelyet társadalmi célok érdekében is érdemes mozgósítani.

Erre a szemléletre épül a MolnárBeton és az MB Ingatlan építési üzletága elmúlt éveinek több beruházása is. A jelenleg is zajló ÁGOTA Falvi fejlesztésen, egy budapesti anyaotthon kialakításán, egy gimnázium folyamatos felújításán és egy nagyszabású közösségi játszótér megépítésén ugyanaz a gondolat rajzolódik ki:

nem egyszeri segítségben, hanem hosszú távon használható épített értékekben gondolkodnak.

A projekteket a vállalat minden esetben saját forrásból, külső támogatás igénybevétele nélkül valósítja meg.

A legújabb projekt: közösségi ház ÁGOTA Falván

Jelenleg a Bács-Kiskun megyei Tass-Alsószenttamáson, az ÁGOTA Alapítvány gyermekközpontjában, ÁGOTA Falván dolgoznak a kivitelezők.

ÁGOTA Falva egy országosan egyedülálló Ifjúsági, Szabadidős, Kulturális, Képzési és Lelkiségi Központ, amelyet a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, családjukból kiemelt gyermekek és fiatalok támogatására hoztak létre. A komplexum egész évben biztosít helyszínt táboroknak, közösségi programoknak, fejlesztő foglalkozásoknak és képzéseknek, egyszerre mintegy 1300 bentlakásos résztvevő fogadására alkalmas. Célja, hogy biztonságos, inspiráló környezetet teremtsen, ahol a nehéz sorsú gyermekek közösségi élményeket szerezhetnek, fejlődhetnek, és olyan támogató légkörben tölthetnek időt, amely hozzájárul önbizalmuk, készségeik és jövőképük megerősítéséhez.

A jelenlegi fejlesztés keretében könyvtár és foglalkoztató valósul meg az állami gondozott gyermekek számára.

A korszerű épület nemcsak közösségi térként működik majd, hanem fejlesztő foglalkozásoknak is helyet biztosít, emellett a gyermekekkel dolgozó szakemberek számára is kialakítanak kiszolgáló helyiségeket és lakrészeket. A beruházás teljes egészében saját forrásból valósul meg.

„Mi építeni tudunk. Ha segíteni szeretnénk, akkor ezt a tudást kell oda vinnünk, ahol valóban szükség van rá” – fogalmaz Molnár György alapító-tulajdonos.

A kivitelezés során ugyanazokat a műszaki megoldásokat alkalmazzák, mint a vállalat piaci beruházásainál. Korszerű gépészet, modern épületautomatika és magas minőségi követelmények jellemzik a projektet. A cél egyszerű:

egy szociális célú épület esetében sem szeretnének kevesebbet adni annál, mint amit bármely más beruházásuknál természetesnek tartanak.

Anyaotthon, amely új kezdetet jelent

Nem ez az első olyan projekt, amelyben a kivitelező szakértelem társadalmi célt szolgál. Néhány évvel ezelőtt Budapesten, a X. kerületi Gergely utcában egy leromlott állapotú épület teljes felújítása után olyan anyaotthon jött létre, amelyet ma a Várva Várt Alapítvány működtet.

Az intézmény krízishelyzetben lévő várandós nőknek és kisgyermekes édesanyáknak biztosít biztonságos lakhatást, miközben szakmai támogatást és mentorálást is nyújt számukra.

Közösségi terek is értéket teremtenek

Hasonló gondolat húzódik meg a Budapest XVII. kerületében működő Balassi Bálint Gimnázium több éve zajló felújításai mögött is. Az intézmény közösségi terei ütemezetten újulnak meg évről-évre. Korszerű burkolatok, új szigetelések és felújított belső terek teszik modernebbé az iskola mindennapjait.

Ugyanez a szemlélet jelenik meg a Furmint Lakópark mellett idén márciusban megvalósult, mintegy 2500 négyzetméteres közösségi játszótér esetében is, amely nem egyszerűen játszóeszközök gyűjteménye, hanem komplex közösségi tér, a környék egyik új találkozóhelye lett.

Építés mint hosszú távú segítség

Molnár György szerint ezek a beruházások nem különálló kezdeményezések, hanem egy tudatos szemlélet részei. Következő lépésként azt tervezik, hogy

jövőbeni lakópark-fejlesztéseikben minden évben egy lakást vagy családi házat nevelőszülők számára ajánlanak fel, akik állami gondozott gyermekeket nevelnek.

A cél ezúttal sem egyszeri támogatás, hanem egy olyan élethelyzet megteremtése, amely hosszú távon is biztonságot jelenthet egy család számára.

Az építőipar teljesítményét rendszerint köbméter betonban, acélban vagy átadott négyzetméterekben mérik. Ezek a beruházások azonban arra is emlékeztetnek, hogy egy jól megtervezett és gondosan kivitelezett épület túlmutat fizikai valójánál. Különösen akkor, ha mindez a vállalat saját erőforrásaira támaszkodva, külső támogatás nélkül jön létre, ezzel olyan közösségi értéket teremtve, amely évtizedeken keresztül szolgálhatja a benne élőket.

Hangsúlyozzák, egy ilyen volumenű, több országot és pénzügyi szereplőt érintő fejlesztés finanszírozása és működése igen összetett. Az összegzésben a projekt legfontosabb tudnivalói mellett a finanszírozási, működési és gazdasági konstrukció legfontosabb összefüggéseit is bemutatják.

A két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért a finanszírozáshoz

A beszámolóból kiderül, a projekt finanszírozását az EXIM Bank és a folyamatba bevont MFB közel tíz hónapos pénzügyi, jogi és kockázati átvilágítást követően hagyta jóvá.

A finanszírozási konstrukció megvalósításához a két állami tulajdonú bank állami kezességvállalást kért, amelyet a magyar állam biztosított számukra. „Ez a kezesség nem a Duna Aszfalt Zrt.-nek szólt, hanem a finanszírozó bankok számára jelentett biztosítékot a kötvénykibocsátás lebonyolításához” – hangsúlyozzák.

„A kezességvállalásról a magyar kormány és az illetékes állami szervek saját hatáskörben döntöttek; erre a Duna Groupnak sem ráhatása, sem döntési jogosultsága nem volt.”

Hozzáteszik, a kezességvállalás után a magyar állam kezességvállalási díjban részesül, amelyet a társaság fizet meg.

A kezesség nem a vállalat felelősségét váltja ki

Az írásban azt is kiemelik, hogy a finanszírozást nyújtó bankok a kölcsönt nem az afrikai projektcégnek, hanem a Duna Aszfalt Zrt.-nek biztosították, így a hitel visszafizetéséért elsődlegesen a Duna Aszfalt Zrt. felel saját vagyonával. Az állami kezesség kedvezményezettje nem a Duna Group, hanem a finanszírozó bankok.

Kifejtik, a kezesség kizárólag arra az esetre szolgál biztosítékul, ha a Duna Aszfalt Zrt. valamennyi rendelkezésére álló eszköze és vagyona ellenére sem tudná teljesíteni fizetési kötelezettségeit.

A kezesség tehát nem a vállalat felelősségét váltja ki, hanem a finanszírozó bankok kockázatát csökkenti.

A piaci átlagnál magasabb kamatbevételeket biztosít az államnak

A folytatásban arra is választ adnak, hogy miért éri meg a projekt finanszírozása a magyar államnak, és milyen hasznuk lesz ebből a magyar adófizetőknek. „A projekt finanszírozási konstrukciója több szempontból is előnyös a magyar állam és közvetve a magyar állampolgárok számára” – mutat rá az összegzés. Emlékeztetnek, az állami kezességvállalásért a Duna Aszfalt Zrt. kezességvállalási díjat fizet, amely közvetlen bevételt jelent az államnak.

Emellett a projekt finanszírozására kibocsátott kötvények a piaci átlagnál magasabb, jelentős kockázati felárat tartalmazó kamatozásúak. Mivel a kötvényeket magyar állami tulajdonú pénzintézetek jegyezték le, a kamatbevételek szintén az állami pénzügyi rendszerben jelennek meg. „Ez azt jelenti, hogy a konstrukció sikeres működése nemcsak a projekt megvalósítását szolgálja, hanem az állam számára is bevételt termel, amely közvetve a magyar közösséget és az adófizetőket is szolgálja” – fogalmaznak a közleményben.

A vállalatcsoport stabilitását több országban zajló projektek erősítik

Mindezeken túl arra is kitérnek, hogy a finanszírozás biztonságát tovább erősíti a Duna Group több lábon állása. A vállalatcsoport ugyanis nem egyetlen projektre épül: a Duna Aszfalt Zrt.-n keresztül a magyarországi mellett lengyel, cseh, szlovák és román leányvállalatok is végeznek kivitelezési tevékenységet, így a vállalatcsoport pénzügyi stabilitását több országban megvalósuló projektek és több piacon keletkező bevételek támasztják alá.

Ennek köszönhetően a finanszírozó bankok kockázata nem kizárólag az afrikai projekt eredményességétől függ.

Ehhez kapcsolódva hangsúlyozzák, hogy a társaság a kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó valamennyi kamat- és adósságszolgálati kötelezettségét eddig maradéktalanul teljesítette, és a jövőben is ennek megfelelően kíván eljárni.

Minél sikeresebb a projekt, annál gyorsabban csökken a kötelezettség

A továbbiakban a gazdasági modelljét is kifejtik a projektnek, amelyben 184 kilométernyi közút és egy határhíd épül meg. Leírják, a Duna Group bevétele a megépített infrastruktúra üzemeltetése során beszedett útdíjakból származik majd.

A finanszírozási konstrukció alapján ezek a bevételek elsődlegesen a kötvény előtörlesztésére szolgálnak, így a projekt eredményes működése közvetlenül hozzájárul a finanszírozás gyorsabb visszafizetéséhez és a futamidő rövidüléséhez. Minél sikeresebb a projekt működése, annál gyorsabban csökken a fennálló finanszírozási kötelezettség, ezzel együtt pedig a finanszírozó bankok kockázata is.

Sem afrikai útépítésekkel, sem hazai autópálya-fejlesztésekkel nem vethető össze

A beruházás költségét meghatározó tényezőkkel kapcsolatban kifejtik: a nemzetközi infrastruktúra-fejlesztési projektek költségeinek összehasonlítása kizárólag kilométerenkénti kivitelezési költség alapján nem ad valós képet.

Kiemelik, a Kasomeno–Mwenda projekt nem autópálya, hanem egy mintegy 184 kilométer hosszú, kétsávos közút megépítését és üzemeltetését foglalja magában, amelynek műszaki tartalma jelentősen eltér egy magyarországi autópálya-beruházástól. Az afrikai talaj- és geológiai adottságok eltérő műszaki megoldásokat tesznek szükségessé.

A beruházás része továbbá egy 362 méter hosszú határhíd, két korszerű egymegállásos határállomás, valamint az elektronikus útdíjfizetési és üzemeltetési infrastruktúra teljes kiépítése is. Ezért sem más afrikai, kizárólag útépítési elemeket tartalmazó projektek, sem hazai autópálya-fejlesztések kilométerköltségeivel nem végezhető szakmailag megalapozott összehasonlítás.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a kivitelezési költségeket a piaci verseny határozta meg. A nemzetközi és helyi partnerek, valamint az alvállalkozók nyílt versenyeztetési eljárás keretében kerültek kiválasztásra, amelyben minden megfelelő piaci szereplő részt vehetett.

Ezt tartalmazza a projekt

Az összegzés végezetül a GED Africa projekt részleteit is ismerteti, amely a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Zambiai Köztársaság területén valósul meg. A beruházás részeként

• közel 184 kilométer hosszú közút,
• egy 362 méteres határhíd,
• két korszerű határállomás
• és a működtetésükhöz szükséges infrastruktúra épül ki.

A hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi

Az új útvonal mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a Haut-Katanga tartomány bányászati területe és a tanzániai Dar es Salaam kikötője közötti szállítási útvonalat, így jelentősen csökkenti a szállítási időt és a logisztikai költségeket. A két új, korszerű határállomás emellett jelentősen felgyorsítja a határátlépést a két ország között, tovább javítva a közlekedés és a kereskedelem hatékonyságát.

A projekt egy 25 éves PPP (Public–Private Partnership) konstrukcióban valósul meg. A 2024-ben megkezdett, hároméves kivitelezési szakaszt 22 év üzemeltetés és fenntartás követi. A beruházást a Duna Group szakmai irányítása mellett nemzetközi és helyi vállalkozók valósítják meg.

Számos nemzetközi vállalat választja ezt a projektstruktúrát

A projektet a Duna Group Mauritiuson bejegyzett projektcége, a GED Africa Ltd. valósítja meg. Mint írják, Mauritius az Afrikába irányuló nemzetközi beruházások egyik legfontosabb pénzügyi és üzleti központja. Számos nemzetközi vállalat választja ezt a struktúrát, mivel fejlett pénzügyi szolgáltatási környezetet biztosít, továbbá több afrikai országgal rendelkezik kettős adóztatást elkerülő egyezménnyel, miközben Magyarországnak az érintett országokkal nincs ilyen megállapodása.

A társaságiadó-rendszereket vizsgáló nemzetközi rangsorban Mauritius 2024-ben a 15. helyen szerepelt, míg Svájc a 4., Magyarország pedig a 22. helyen állt. A 2025-ös rangsorban Mauritius a 16. helyre került, Magyarország a 21., Svájc pedig a 3. helyet foglalja el.

A vásár szakmai előadásokkal, bemutatókkal és a méhészethez kapcsolódó eszközök kiállításával is készül, így nemcsak a szakma képviselőinek, hanem a családoknak és a természet iránt érdeklődőknek is tartalmas kikapcsolódást kínál. A szervezők arra számítanak, hogy a rendezvény idén is a nyár egyik legjelentősebb közösségi eseménye lesz a Jászságban.

Érezzük a bőrönkön a változásokat

A folyamat hátterében többek között a fosszilis energiahordozók használata, a túlzott energia- és nyersanyag-felhasználás, valamint a pazarló termelési és fogyasztási gyakorlatok állnak. Következményei Magyarországon is érzékelhetők az egyre súlyosabb aszályokban, a szélsőséges időjárási eseményekben, a vizes élőhelyek kiszáradásában és a biológiai sokféleség csökkenésében.

Van még erőforrás, amit nem használunk

„Hazánkban a megújuló energiaforrások közül az egyik legnagyobb kiaknázatlan potenciál jelenleg a szélenergiában rejlik. A korszerű szélturbinák a magyarországi szélviszonyok között is megbízhatóan, alacsony kibocsátással és kis költséggel termelhetnének nagy mennyiségű villamos energiát – ráadásul jól kiegészítik a napenergiát, különösen télen és éjszaka. Ennek a lehetőségnek a kiaknázása azonban hatalmas felelőséggel is jár, hiszen ahogy minden energiatermelő technológiának, úgy a szélenergiának is van környezeti terhelése. A szakértők és a döntéshozók közös felelősége, hogy ezt minimalizáljuk, és az új szélerőműveket a természeti, társadalmi és a gazdasági szempontokat is figyelembe véve, jól megtervezett módon, az élővilág számára alacsony kockázatú területekre helyezzük el, hogy az általuk megtermelt energia ténylegesen csökkentse az ökolábnyomunkat és érdemben segítse későbbre tolni a túlfogyasztás napját” – mondta dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője.

Mit tehetünk...

A WWF Magyarország szerint az egyéni takarékosság mellett rendszerszintű változásokra is szükség van: javítani kell az energiahatékonyságot, csökkenteni kell a fosszilis energiaforrások használatát, és növelni kell a megújuló energia részarányát. A Global Footprint Network számításai alapján a fosszilis energiahordozókból származó szén-dioxid-kibocsátás megfelezése önmagában csaknem három hónappal tolhatná későbbre a túlfogyasztás napját.

A „Csendül a nóta” előadás jól illeszkedik Karcag egész nyáron zajló rendezvénysorozatába, amely a hagyományőrző és közösségépítő programokra helyezi a hangsúlyt. A szervezők ezúttal is minden korosztályt várnak, hogy a zene segítségével együtt tölthessenek el egy kellemes nyári estét a Nagykunság szívében.

A közlemény szerint több gazdaságban idén is lehetőség nyílik Szedd magad! szüretre, így a családok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak friss gyümölcsöt. Az országban a legjelentősebb termesztőkörzetek Csongrád-Csanád, Pest, Bács-Kiskun és Tolna vármegyében találhatók. Közölték, az időjárástól függően a magyar őszibarack szeptember elejéig vagy közepéig is elérhető lesz.

Az éves hazai termés jellemzően 10-20 ezer tonna

A világon évente mintegy 25 millió tonna őszibarack terem, Kína - csaknem 17 millió tonnával - messze a legnagyobb termelő. Európában évente mintegy 4 millió tonna terem, elsősorban Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Franciaországban.

Magyarországon mintegy 2400 hektáron termesztenek őszibarackot, míg az 1970-es években még közel 13 ezer hektáron. Napjainkban az éves termés jellemzően 10-20 ezer tonna, de kedvezőtlen évjáratokban jóval alacsonyabb is lehet, miközben a hazai fogyasztás kielégítéséhez évente a becslések szerint 10-15 ezer tonna import érkezik. A NAK megállapította: a hazai ültetvények jelentős része elöregedett, miközben az új telepítések üteme nem elegendő az állomány megújításához.

2026-ban országosan 152 helyszínen indított kivitelezési munkálatokat a Magyar Közút ahol többek között burkolatfelújítás, körforgalmi csomópont építés, gyalogátkelőhely létesítés épül.

A vonatkozó közbeszerzési értesítő tanúsága szerint 50 helyszínen dolgozhat a STRABAG, 41 helyszínen a Duna Aszfalt, 21 helyszínt nyert a Colas, 19-en a HE-DO, 16 jutott a SWIETELSKY Magyarország számára, 11 helyen végezhet munkákat a Soltút, 7 helyen a KE-VÍZ, 5 helyen az Euroaszfalt, három helyen pedig a Zemplénkő.

Van, ahol teljes burkolatcserére van szükség

Ebből 69 útszakaszon készült el teljes burkolatcsere, összesen 153,4 kilométeren és további 72 szakaszon, összesen 219,6 km mellékút felújítása van folyamatban jelenleg is. Emellett hazai támogatásból idén eddig négy felújítási munka keretében közel 8 km hosszon újult meg a burkolat és egy hídfelújítás is befejeződött. Folyamatban van további hét kivitelezés, ahol 13,5 kilométeren készül burkolatfelújítás és egy körforgalmi csomópont kialakítása.

Minden felújítás során az útburkolat korszerűsítése mellett sor kerül az alépítmény (alapréteg, földmű) lokális javítására, továbbá szükség esetén kisebb mértékű szélesítésre, ívkorrekcióra, hídfelújításra is.

Nem csak a burkolatok újulnak meg ott, ahol a Magyar Közút dolgozik: a forgalomtechnikai jelzésekre, úttartozékokra és a vízelvezető rendszerekre is gondot fordítanak. Szükség szerint az útszakaszok csomópontjait átalakítják, fejlesztik, és amennyiben szükséges, a közművezetékeket is áthelyezik.

A mérések kezdete óta júniusban még soha nem regisztráltak ilyen magas napi átlagértéket, amiben a hónap végi extrém hőség mellett a Balaton alacsony vízállása is szerepet játszott. A júliusi változékony időjárás után a jövő héten várható kánikula hatására ismét jelentősen melegszik majd a Balaton vize - jelezték. Közölték azt is, a hivatalos vízhőmérséklet-mérés a Siófoki Viharjelző Obszervatórium előtt, mély vízben, egyméteres mélységben történik. A part közelében, a sekélyebb területeken ezért akár 1-2 fokkal magasabb is lehet a víz hőmérséklete.

Az esti órákban élő koncertek és sztárfellépők gondoskodnak a fesztiválhangulatról, a programok csúcspontját pedig Roy és Ádám koncertje jelenti. A termálfürdő környezete különleges helyszínt biztosít a rendezvénynek, amely évről évre a nyár egyik legnépszerűbb közösségi eseménye Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

A program során a látogatók zenés-táncos hangulatban élvezhetik az esti fürdőzést, miközben a Tiszaliget nyári környezete is hozzájárul az élményhez. A rendezvény nemcsak a szolnokiakat, hanem a környező településekről érkező vendégeket is várja, így a hétvége egyik legvonzóbb szabadidős programjának ígérkezik Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastruktúrafejlesztési tervét jelentették be ezzel, ugyanis a visszaszerzett uniós források több, mint felét, 3550 milliárd forintot fordítanak 10 éves távlatban vasútfejlesztésre. Ez az osztrák vasútfejlesztés költségvetésével azonos mértékű ráfordítás.

Nehéz helyzetből indul a program

Az ország szinte minden fővonalát érintő beruházáscsomag részletes tájékoztatását a miniszter azzal nyitotta: ma évente 100 millió utazást bonyolít a vasúthálózat. Emellett az is átszik, ahol fejlesztés történik, kilő az utasszám.

43 év a járműkpark átlagéletkora, így egyik legfontosabb feladatként emelték ki ennek javítását:

„Az a cél, hogy 10 éven belül megfelezzük az átlagéletkort” – mondta Vitézy Dávid.

Ráadásul a legtöbb helyen az állomások vagy vonatok akadálymentessége sem megoldott. „Óriási feladatunk van abban, hogy mindenki számára elérhetővé tegyünk a vasutat” – tette hozzá.

Az állomások 33 százalékában nincs valós idejű utastájékoztatás, míg a pályahálózat 42%-án van érvényben érdemi sebességkorlátozás. Elképesztő vállalásokra van tehát szükség egy átfogó minőségemeléshez.

Ott avatkoznak be először, ahol a legtöbb késés keletkezik, majd a következő években lépnek előre a beruházásokkal is. Létrehozzák hamarosan az Országos Közlekedésszervezőt, digitalizálják a vasúti működést, új intercity flotta érkezhet majd az országba pár éven belül, idén elindítják a HÉV szerelvények és több motorvonat beszerzését is.

A kormány szándéka a vasútállomások kereskedelmi hasznosítása és bizonyos fejlesztésekhez a magántőke bevonása is, de minden esetben úgy, hogy az a közérdeket szolgálja.

Az útépítési prioritást a vasútra tolják át

Távlati képként mutatták be, hogy a teherforgalmat a közútról a vasútra kívánják terelni. „Ausztria – emlékeztetett Vitézy – minden erővel védi gyorsforgalmi útjait a kamionoktól, nekünk is át kell vennünk ezt a mintát.”

A Baross Tervben rögzítették a szándékot megyeszékhelyek közötti vasúti közlekedés versenyképessé tételére. . A cél az egésznapos kiszámítható, megbízható InterCity közlekedés, ami a megyeszékhelyek között óránként jár, ehhez gyorsabb fővonalakra és új generációs InterCity motorvonatokra lesz szükség. Hosszabb távú célként jelölték meg, hogy a fővonalakon garantálható legyen a legalább 100 km/óra állomástól állomásig számított átlagsebesség.

A program második pontja egy megbízható regionális hálózat kiépítése, a mellékvonalak megtartása és fejlesztése, korszerű hibrid járművek beszerzése, valamint a busz- és vasúti menetrendek összehangolása is. Minden 500 fő feletti településen szeretnék elérni, hogy napi öt járat legyen elérhető, ehhez a jelenleginél sokkal szorosabban összehangolják majd a vonat- és buszközlekedést. „Ez a magyar vidék felzárkóztatása szempontjából is kulcsfontosságú feladat” – jegyezte meg a miniszter.

Újjáépítik a pécsi vasútvonalat, illetve a Debrecen-Nyíregyháza, valamint a Hatvan-Miskolc vonal is 160 km/órás pályává válhat; mindkettő 200 milliárd forint fölötti fejlesztéssel; kidolgozzák a Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tram-train koncepcióját; de 170 milliárd jut majd a Budapest-Szeged vonalra is.

A miniszter a következő évekre vonatkozó tervek közül elsőként a debreceni állomás átfogó fejlesztését emelte ki a buszpályaudvar integrációjával, vizsgálva a helyi a tram-train létrehozásának lehetőségét is.

Az agglomerációs térségek fejlesztésére eddig jóformán nem reagált a magyar közlekedéspolitika.  Ma Budapest körül 30 percenként közlekednek vonatok, ezt 15 percre emelnék, míg a nagyvárosoknál fél órára sűrítenék a járatokat.

Budapest kulcspozícióban

„A fővárosi agglomeráció autófüggőségét – hangsúlyozta – fel kell oldani, el kell kezdeni a központi régió fejlesztését.”

Amint arra felhívták a figyelmet: minden fővonal a fővárosba köt be, ahol azonban teljesen telítettek a vasúti kapacitások. Budapest vasúti kapacitása az egész országét befolyásolja: ha egy budapesti rendezőpályaudvaron történik probléma, az akár egy békéscsabai vonalon mutatkozó késésért is felelős lehet.

Kulcskérdés tehát az fővárosi fejlesztések előtérbe helyezése. Ezért korszerűsítik majd a Nyugati pályaudvart, építik meg a déli körvasút folytatásaként a Népligeti vasútállomást (ami az ország egyik legjelentősebb vasúti csomópontja lesz) és újítják fel a Csepel-ráckevei, valamint szentendrei HÉV vonalakat, ahová új szerelvények is érkeznek majd.

Mivel kész tervek vannak hozzá, elkészülhet még a jelenlegi kormányzati ciklusban a 3-as metró meghosszsabbítása úgy 80 milliárd forintból, ősszel indul a budai fonódó folytatása és 2030-ig megépülhet a Bajcsy-Zsilinszky úti villamospálya is kb. 52 milliárd forintból.

Nekiállnak a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér városba való kötöttpályás bekötésének is. Ezt új vonalon képzelik el, amely Monortól vezet Budapestre. A 400 milliárd forintos tervezett költségvetésű fejlesztéstől azt várják, a jelenlegi monori vonal a teherszállításban hasznosul majd. E beruházást koncesszióban építené a kormány.

Messzire tekintve az országot szeretnék bekötni az európai gyorsvasút-hálózatba, így 2050-re el akarják érni, hogy Bécsbe és Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába 3,5, Varsóba pedig 5-6 óra alatt el lehessen jutni Budapestről.

-- Galériánkban több fejlesztés tervezete között is böngészhet -- 

A rendezvény minden korosztály számára kínál kikapcsolódási lehetőséget, legyen szó aktív sportolásról vagy szurkolásról. A nyári fesztivál a város turisztikai kínálatát is gazdagítja, miközben hozzájárul ahhoz, hogy Szolnok a sport és a közösségi események kedvelt találkozóhelye legyen a nyári szezonban.

Nemcsak a kérdőíven, hanem mailben is elküldhetik javaslataikat

"Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az emberek mit gondolnak a közlekedésbiztonság legfontosabb kérdéseiről" - fogalmazott a tárcavezető. A visszajelzéseket a kérdőív mellett a kozlekedesbiztonsag@kbm.gov.hu email címen is várják. A kérdőívben egyebek mellett az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a kirívó gyorshajtás elleni fellépésről, a visszaeső szabályszegők szankcionálásáról, az átlagsebesség-mérés bevezetéséről, valamint az elektromos rollerek szabályozásáról kérik ki az emberek véleményét.

A kezdeményezés célja, hogy erősítse a helyi gazdaságot, támogassa a kistermelőket, valamint felhívja a figyelmet a térség értékeire. A rendszeresen megrendezett vásár így nemcsak a minőségi termékek beszerzésére kínál lehetőséget, hanem kellemes kikapcsolódást is nyújt azoknak, akik szívesen fedezik fel a Jászkunság helyi ízeit és kézműves hagyományait.

Koszorúzással tisztelegtek a vasutasok, vasútépítők előtt

A Nyugati pályaudvarról 180 évvel, 1846. július 15-én indult útjára az első menetrend szerinti gőzvontatású vasúti szerelvény Pest és Vác között, az emléktábla koszorúzásával a vasútépítők, az elődök és mindazok előtt tisztelegtek, akik munkájukkal hozzájárultak a magyar vasút fejlődéséhez, sikereihez. Hegyi Zsolt, a MÁV Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen arról szólt, hogy az 1846-os vasút közlekedését jellemző előremutató szemlélettel kell tovább dolgozni, hogy a következő évtizedekben a magyar vasút aranykorát lehessen megvalósítani. Hegyi Zsolt beszámolt arról, hogy a 180. évfordulónak méltó emléket szeretnének állítani. Egyebek közt a 180 éves évfordulóra felmatricázott Vectron mozdonyt közlekedtetnek, emlékbélyegsorozatot készítettek, és elindítottak egy online játékot is.

Változások a MÁV vezérkarában

Az ünnepséget követően Vitézy Dávid az MTI kérdésére elmondta, hogy rövidesen kinevezik a MÁV új igazgatósági tagjait is. Az Országgyűlés várhatóan július 21-én elfogadja az országos közlekedésszervező és gördülőállomány-kezelő társaság létrehozására vonatkozó törvényjavaslatot. Ekkor foglalkoznak majd a személyi kérdésekkel, és ennek része lesz az új MÁV igazgatóság is - tette hozzá. Hangsúlyozta, addig sem lesz működési zavar, az igazgatóság új tagjainak kinevezéséig a jogköröket ő gyakorolja.

A vízhiány hatása a folyók mérési adatain is hónapok óta nyomon követhető, melyeket a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – KÖTIVIZIG közöl facebook oldalán.

Szolnoknál több mint öt méter volt az eltérés

Különösen látványosak a Tisza szolnoki adatai. Januárban a folyó átlagos vízállása mínusz 170 centiméter volt, 310 centiméterrel elmaradva a sokéves januári átlagtól. Márciusban már 434 centiméteres különbséget mértek a sokéves értékhez képest – mindezt úgy, hogy március 2. és 18. között zajlott a Tisza-tó nyári vízszintre történő feltöltése.

A legnagyobb eltérést április hozta. Ekkor a Tisza átlagos vízállása Szolnoknál mínusz 165 centiméter volt, ami 542 centiméterrel, vagyis több mint öt méterrel maradt el a sokéves áprilisi értéktől.

A következő hónapokban sem változott érdemben a helyzet. Májusban 458, júniusban pedig 383 centiméterrel volt alacsonyabb az átlagos vízállás a sokéves havi értéknél. Júniusra a Tisza szolnoki átlagos vízállása mínusz 285 centiméterre csökkent, a hónap legalacsonyabb mért értéke pedig mínusz 299 centiméter volt.

A vízhozam is jelentősen visszaesett

Nemcsak a vízállási adatok mutatják a száraz időszak hatását. A Tisza vízhozama is számottevően csökkent a tavasz és a nyár eleje között.

Áprilisban Szolnoknál még másodpercenként átlagosan 179 köbméter víz haladt át a folyó medrében. Májusra ez az érték 120 köbméter/másodpercre mérséklődött, júniusban pedig már mindössze 71,9 köbméter/másodperc volt az átlagos vízhozam.

A júniusban mért legalacsonyabb érték 62,6 köbméter volt másodpercenként. Összehasonlításként: áprilisban a havi maximális vízhozam még elérte a másodpercenkénti 246 köbmétert.

A jelenlegi vízállások nagyságrendjét jól mutatja, hogy Szolnoknál az elsőfokú árvízvédelmi készültség szintje 650 centiméter. A másodfokú készültséget 750, a harmadfokút pedig 800 centiméteres vízállásnál rendelik el.

A Zagyva is megsínyli a csapadékhiányt

Hasonló folyamat rajzolódik ki a Zagyván is. Jászteleknél az év első hat hónapjának valamennyi havi átlagos vízállása elmaradt a sokéves értékektől.

A legnagyobb különbséget márciusban mérték, amikor a folyó 123 centiméteres átlagos vízállása 82 centiméterrel volt alacsonyabb a sokéves márciusi átlagnál. Májusban 77, áprilisban 71 centiméteres elmaradást regisztráltak.

Az év eddigi legalacsonyabb vízállását május 25-én mérték Jászteleknél: ekkor mindössze 86 centiméteren állt a Zagyva. A legmagasabb értéket február 8-án rögzítették, amikor 162 centimétert mutatott a vízmérce.

A folyó vízhozama júniusban szintén alacsony értékeket mutatott. A hónap során mért legkisebb vízhozam mindössze 0,269 köbméter volt másodpercenként.

Új P+R parkolók és B+R kerékpártárolók segítik a közlekedőket.

Berettyóújfaluban megszépült az épület homlokzata, az utasok pedig mára tágasabb előcsarnokot, valamint egy új, hűtött-fűtött várótermet és teljesen korszerűsített, akadálymentes mosdókat vehetnek birtokba.

Demecserben a külső-belső felújítás mellett, bringatárolót és egy akadálymentes parkolót is kialakítottak. Az épület körüli burkolatot felújították, ezen belül akadálymentessé is tették a környezetet, taktilis burkolatokkal, rámpával.

A kétnapos esemény kínálatában koncertek, gyermekprogramok és közösségi rendezvények is helyet kapnak, így a fesztivál minden korosztály számára tartogat kikapcsolódási lehetőséget. A Tiszafüredi Halasnapok évről évre a nyári programszezon egyik meghatározó eseményének számítanak a Tisza-tó térségében, amely a helyi hagyományokat és a közösségi élményeket egyaránt előtérbe helyezi.

Készülnek az ünnepi pillanatra is

A missziós felkészülésen kívül, zajlanak az előkészületek az új altisztek eskütételére. Az ünneplésnek megadják a módját egy monumentális, helikopteres díszelgő áthúzással!

A magyar tájfutó 22 másodpercre a győztestől és négy másodpercre a dobogótól a negyedik helyezést érte el, ami minden idők legjobb magyar férfi egyéni helyezése a felnőtt világbajnokságok történetében. 

Jó versenyt futott Jónás Ferenc is, aki 54 másodperc hátránnyal a 13. helyen végzett, korábbi világbajnokot is maga mögé utasítva. A számot a norvég Kasper Fosser nyerte, második a francia Vilhelm Gerove, harmadik a finn Tuomas Heikkila.

Csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb

A magyar szövetség honlapján Bujdosó Zoltán elmondta, hogy előre aláírta volna ezt az eredményt, ám picit bosszantja a hiba, amit a 15-ös pontnál elkövetett. Jó előjelnek tartja a kieséses szám előtt, hogy versenyben volt a legjobbakkal, és ez extra motivációt ad neki.

"Tudtam, ha összeáll egy jó futás, akkor az bármire elég lehet, de igazából csak arra akartam koncentrálni, hogy a saját futásom jó legyen, és majd meglátjuk, ez mire lesz elég" - fogalmazott a Tabáni Spartacus versenyzője.

A szerdai pihenőnap után csütörtökön a kieséses sprint selejtezőjével folytatódik a vb, amire szintén Sestri Ponentében kerül sor. A kieséses körök majd pénteken következnek immár a belvárosban.

A választott telek ideális helyszínt biztosít ahhoz, hogy a beruházás kapuként funkcionáljon a természetjárók, horgászturizmus iránt érdeklődők és a családok számára. Az önkormányzati tulajdonú telekre a rajta lévő épület elbontásával hozhatják létre a látogatóközpontot és parkot.

Mértékletes tervek szerint dolgoznak

Egy kelet-nyugati tájolású, földszinti, de beépíthető padlástérrel rendelkező épület kivitelezését végezheti el a közbeszerzésen nyertes Szilasi és Társa Kft.

Magastetős, falazott szerkezetű látogatóközpont születik majd, amelynek főbejárata falazott, a főépülettömeghez szervesen kapcsolódó, lapostetős szélfogóba vezet. A földszint központi helyisége egy rendezvényterem lesz előadások, konferenciák, lakodalmak és egyéb rendezvények számára, amely köré szerveződik a kiállítóterem, a vizesblokk, a játszószoba, a büfé és annak kiszolgálóhelyiségei (a beszerzés része a konyhatechnológia).

A rendezvényterem keleti oldalán húzódó folyosó kifüggesztett tablóknak is helyet biztosít a közlekedés mellett, valamint a rendezvényterem és a folyosó közös falába akváriumok és vitrinek kerülnek majd, amelyek bemutatják a település jellegzetes élőlényeit és tárgyi nevezetességeit. A büfé direkt teraszkapcsolatot kap, amely a Holt-Tisza látványos panorámájára nyit. Szintek fűtött/fűthető összes hasznos alapterülete 421 m².

Vízi sétány és új stég is lesz

A kivitelező feladata egy NATURA 2000 védettségű parti sávon, valamint a holtág egy részén új, 44 méteres vízisétány építése, valamint 67 m² stégpadló fektetése és 6 m² stég belépő lépcsők elhelyezése is. A jelenleg is működő szabadidőparkot az alábbiakkal kell kiegészítenie a kivitelezőknek:

• vízi sétány meghosszabbítása a kész létesítménnyel megegyező szerkezeti és látóképi kialakítással;
• a sétány menti parti sáv terepszintjének hozzáigazítása a sétányéhoz;
• közösségi tér kialakítása egy pavilon felállítására is alkalmas, térburkolattal ellátott területrésszel;
• a sétány és a közösségi tér közötti magasságkülönbséget áthidaló parti lépcsők építése;
• mobil elemek – úszóstég és pavilon – beszerzése és készre szerelése.

A Duna Aszfalt évtizedek óta az érdeklődés középpontjában áll. Mi előzte meg, hogy elvállalja az elsőszámú vezetői tisztséget?

Én Sátoraljaújhelyről származom, a családom elsőgenerációs értelmiségi tagjaként, mint egy korábbi interjúban is említettem, már hetedik osztályos koromban tudtam, hogy építőmérnök akarok lenni. Azóta sok víz lefolyt a Dunán és elmondhatom, hogy az építőipar számos pozíciójához volt már szerencsém.

Lehettem például a KKK (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) főigazgatója, ez egy helyettes-államtitkári pozíció lenne ma. Az az ismeret, amit az államigazgatás terén szereztem, rendkívül nagy segítség volt, amikor 2010 után visszakerültem a céges világba. Közismert, hogy keresem mindenkivel a jó együttműködéseket, illetve a legnehezebb feladatoknál is megtalálom a megoldásokat.

A felkérés után egy hét gondolkodási időt kértem. Átgondoltam előszőr is, hogy van-e bennem elég energia, hogy ennek a rendkívüli tempóban fejlődő csoportnak az elsőszámú vezetői tisztségét betöltsem. És azt is át kellett gondolnom, mint mindenkinek, aki vezetői tisztséget vállal, hogy ezt a 24 órás „hivatalt” magánszemélyként akarom-e? Miután alaposan átgondoltam és egyértelmű igen volt a válaszom, visszajeleztem a felkérésre!

Ki vezeti a cégcsoportot?

Az igazgatóság.

Milyen a munkakapcsolata a tulajdonossal?

A felkérést természetesen a tulajdonostól kaptam, azzal, hogy a tisztséggel a pénzügyi és a jogi felelősség az enyém. Szíjj László iparági tapasztalatára szeretnék építeni, hiszen mára – ha tetszik - az építőipar doyenje.

Csakúgy az igazgatóság tagjaira is rendkívül számítok, hiszen mindannyian minimum évtizedes tapasztalatok birtokosai a társaságnál. Nekem a tulajdonosokkal közösen meghatározott elvek mentén és célok felé kell a cégcsoportot irányítani.

Milyen területeket képviselnek az igazgatóság tagjai?

Az alapító nem tagja a tanácsnak. Az igazgatóságban a jogi, vállalkozás és kommunikáció, a gazdasági, vállalati integritás, a hazai kivitelezési és két fővel a nemzetközi területek felelősei foglalnak helyet.

Ez nem egy multinacionális vállalat szervezeti felépítésére hasonlít?

Én azért is vállaltam ezt a rendkívül megtisztelő tisztséget, mivel jól látható, hogy 2014 után, amint a jogi lehetőségek megnyíltak, egy európai nagyvállalati modellt alakított ki a tulajdonos. A Duna Group egy nemzetközi cégcsoport, ahol a Duna Aszfalt Zrt. a zászlóshajó. Kiegészülve a pénzügyi és befektetési csoporttal egy modern európai vállalkozási formációt adnak. Lehet, hogy hasonlít erre egy multinacionális vállalat szerkezete, ám a legfontosabb, hogy a fiatalok számára vonzó dinamikát sugalljunk, hiszen egy ilyen céghez kezdő mérnökként is szívesen jöttem volna, igazgatósági elnöknek pedig pláne!

Mindjárt az első napján szembesülhetett azzal, hogy hurrikán szerű kritikák jelennek meg  a társaság által kivitelezett mohácsi Duna-híd és az arra felhordó négysávos út projektje kapcsán. Mit mond erről?

Az ország egyik legnagyobb építőipari beruházását végző szervezet vezetőjeként természetesnek gondolom, hogy az új kormány új vezetői áttekintik a beruházásokat. Ha módosítani akarnak, mi nyitottak vagyunk az együttműködésre.

A kinevezéséhez mit szólt a szakma?

Egészen meglepő gratulációkat is fogadhattam. Jó jelnek tekintem, hogy száz százalékban pozitív üzeneteket kaptam. Azt gondolom, hogy ez nem elsősorban nekem, hanem a Duna Aszfalt Zrt. eddigi munkájának az elismerése is. Hiszen, ha az ismerőseim rossz tapasztalatot szereztek volna korábban a cégről, biztosan nem gratulálnak őszintén.

Mire számíthatnak Öntől a kollégái?

Négy éve erősítem a Duna Group csapatát. Azt gondolom, van annak jelentősége, hogy személyemben a tulajdonos egy tapasztalt mérnököt kért fel vezetőnek. Ez a társaság építeni akar.

A Duna Aszfalt Zrt. elismerten egy rendkívül dinamikus szervezet. A kollégáim arra számíthatnak tőlem, hogy az innováció fenntartását és a technológiai fegyelem további maradéktalan betartását várom. 

Tekintettel arra, hogy a hazai teher és személygépkocsi állomány mennyisége a következő tíz évben a szakértők szerint még jelentősen nőni fog Magyarországon, én az előttünk álló feladatok tengerét látom. Hiszen az országban mind a kötöttpályás, mind a közúti hálózatok fejlesztése és fenntartása terén rendkívüli a lemaradásunk.

"Meg fogunk ott jelenni, feltérképezzük, hogy mi a helyzet és utána az önkormányzatokkal közösen megpróbáljuk ezeket a telepeket minél hamarabb korszerű európai telepekké tenni" - jelentette ki Gajdos László.

A helyzetfelmérés lezárultával a szaktárca az önkormányzatokkal közösen dolgozza majd ki a szükséges fejlesztési irányokat.

A szervezők ünnepi ceremóniákkal, hagyományőrző felvonulásokkal, kiállításokkal, gyermekprogramokkal, koncertekkel és gasztronómiai élményekkel készülnek. A XXX. Jász Világtalálkozó a hétvége egyik legjelentősebb kulturális eseménye lesz Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

A STRABAG központi roxit építőanyag-szervezete tizenkét országban, több mint 300 helyszínen működik, és a nemzetközi projektüzletágban is aktív. Körülbelül 3 000 munkatárs dolgozik többek között 116 betonkeverő üzemben, több mint 70 kőbányában, 17 homok- és kavicsbányában, valamint egy tucat bitumenemulziós és polimerrel módosított bitumen (PMB) gyárban, ahol évente mintegy 3 millió köbméter betont és 24 millió tonna követ és kavicsot állítanak elő. Leopold Leonhartsberger, a roxit gazdasági ágazatvezetője a változások okairól elmondta:

Több mint kétórás ki- vagy betáplálásra képesek a rendszerek

A kiépített lítium-ionos energiatárolók maximális teljesítményen több mint két órán át képesek megszakítás nélkül villamos energiát ki- vagy betáplálni. Ez különösen fontos az időjárásfüggő megújuló termelés rendszerszintű kezelésében, hiszen az energiatárolók a termelés és a fogyasztás közötti időbeli eltérések kiegyenlítését is segíthetik.
A fejlesztés javítja a megújuló energián alapuló termelés szabályozhatóságát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy az nagyobb arányban jelenhessen meg a villamosenergia-termelésben. A projekt elősegítheti újabb megújuló energiaforrásokra épülő termelők létesítését és hálózati csatlakozását.

Uniós források bevonása is segítette a fejlesztést

A projekt teljes összköltsége 3 102 895 389 forint volt. A beruházás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (HEE) támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával 684.975.197 forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósult meg. A PLOOP Kft. beruházása hozzájárul a hazai villamosenergia-rendszer rugalmasabb működéséhez, a megújuló energiaforrások hatékonyabb hasznosításához, valamint a fenntartható energiatermelés bővüléséhez.

Egy modern egészségügyi intézmény működésében a levegő minősége legalább olyan fontos, mint annak hőmérséklete.

A légtechnika szerepe messze túlmutat a kényelmi funkción: közvetlenül hat a betegek egészségére, biztonságára és komfortjára a lábadozás alatt, a dolgozók munkakörnyezetére, az energiafelhasználásra és az épületek hosszú távú fenntarthatóságára.

A kórház nem iroda és nem is lakóépület

A köztudatban gyakran elsőként a klíma jut eszünkbe, ha a levegő kerül szóba. Valójában azonban egy kórház működésének alapja egy összetett gépészeti és légtechnikai infrastruktúra, ahol mind a hűtés-fűtés, mind a megfelelő levegőminőség kiemelt szempont.
Egy irodában vagy otthon elsősorban a hőmérséklet és a komfortérzet optimalizálása a cél, az egészségügyben azonban a rendszer feladata ennél jóval összetettebb. Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű, olykor steril levegőt, szabályozni kell a páratartalmat és a nyomásviszonyokat, szűrni kell a szennyeződéseket, valamint csökkenteni kell a fertőzéskockázatot. Ezek az egészségügyi intézményeknél kiemelt szerepet kapnak, és speciális megoldásokat igényelnek.

A légtechnika az egészségügyben ezért mindig rendszerszemléletű megközelítést kíván. A légcsatorna-hálózat, a légkezelés, a szabályozás, a szűrés, az akusztika és az energiahatékonyság együtt alkot működő egészet, amelyhez minőségi szellőztetési megoldásra van szükség.

A levegő minősége közvetlenül kapcsolódik a gyógyuláshoz

Az egészségügyi intézményekben a levegő nem csupán kényelmi tényező, hanem az ellátási környezet része. Egy rosszul szellőző betegszobában nő a diszkomfortérzet, a nem megfelelő légcsere pedig romló beltéri levegőminőséget eredményezhet. Mindez a gyógyulást is késleltetheti.
Az egészségügyi dolgozók esetében a komfort és a megfelelő levegőellátás a koncentrációra és a munkavégzés minőségére is hatással van. Különösen kritikus szerepet kapnak az olyan terek, mint a műtő vagy a műtő-előkészítő, ahol fokozott higiéniai követelmények érvényesülnek.

Nem minden helyiségnek ugyanazokra a megoldásokra van szüksége

Egy korszerű egészségügyi intézményen belül jelentősen eltérő igények jelennek meg a légtechnikai elvárások tekintetében.
A betegszobákban a komfort és a folyamatos légcsere dominál. A műtőkben a levegő tisztasága, az irányított légáramlás és a stabil környezet elsődleges. Az intenzív osztályokon a folyamatos, üzembiztos működés és a kontrollált környezet elengedhetetlen. A diagnosztikai helyiségek, a szakrendelők, valamint a csecsemő- és újszülöttosztályok szintén egyedi követelményeket támasztanak. Ezért a légtechnika tervezésénél nem elegendő egyetlen logikában gondolkodni: helyiségfunkcióra optimalizált megoldásokra van szükség.
A Lindab teljes körű légtechnikai megoldásai minden alkalmazási területre választ adnak, az egyedi elemektől a teljes rendszerekig. Több hazai kórház és egészségügyi intézmény felújítása során országszerte Lindab-megoldások kerültek beépítésre, hiszen a cég tanúsítványokkal és minősítésekkel rendelkező termékei tartós, megbízható rendszerelemeket kínálnak az egészségügyi intézmények felújításához. Legyen szó a betegszobák megfelelő szellőztetéséről vagy a tiszta terek kontrollált levegőellátásáról, a svéd vállalat a termékek mellett mérnöki támogatással is segíti a projekteket.

A korszerűsítés nemcsak teljesítményről, hanem működtethetőségről is szól

Az elavult légtechnikai rendszerek problémája gyakran nem látványos, mégis jelentős. Jellemző problémák lehetnek:

• csökkent teljesítmény;

• megnövekedett energiafelhasználás;

• nem megfelelő szűrési hatékonyság;

• szabályozási pontatlanság;

• magasabb zajterhelés;

• nehézkes karbantartás;

• váratlan leállások.

Az egészségügyi intézmények esetében az üzembiztonság különösen fontos, hiszen egy meghibásodás nem pusztán kényelmi kérdés.

Ezért a felújítás tervezése során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a megfelelő teljesítmény: ami a nyolcvanas–kilencvenes években még elegendő volt, a mai igényeknek már nem biztos, hogy megfelel. Ma korszerű technológiai megoldások állnak rendelkezésre mind a komplett rendszer, mind a levegőszűrés terén.
Szintén fontos szempont, amelyet már a tervezésnél mérlegelni kell, az energiahatékony üzemelés. Ha a rendszert az intézmény tényleges működésére szabják, jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költség érhető el. Ezek mellett az egyszerű karbantarthatóság is lényeges, hiszen egy ilyen intézmény nem állhat meg, és a cél az, hogy a munkavégzés a lehető legrövidebb ideig zavarja az ott lábadozók és dolgozók mindennapjait.

A korszerű légtechnikai rendszerekben egyre nagyobb szerepet kap a szabályozhatóság és az igényalapú működés. A megfelelő vezérlés nemcsak energetikai oldalon jelent előnyt, hanem a tényleges használathoz igazított működést is támogatja.

A Lindab kínálatában a légcsatorna-rendszerektől és a szabályozóktól kezdve a légkezelési és beltéri komfortmegoldásokig akár egy teljes rendszer is elérhető.

Hőhullámok idején válik igazán láthatóvá a különbség

A nyári extrém hőmérsékletek egyre nagyobb terhelést jelentenek az egészségügyi infrastruktúrának. A régi épületállományban különösen fontos a megfelelő hűtési stratégia, az energiahatékony légcsere és a korszerű légkezelés összehangolása.
A cél nem csupán a hűvösebb belső tér biztosítása, hanem az is, hogy az intézmények szélsőséges időjárási körülmények között is biztonságosan és üzembiztosan működhessenek. A korszerű egészségügyi intézményekben a légtechnika nem háttérrendszer, hanem a minőségi betegellátás egyik alapfeltétele.

*https://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/0fea4f4426b980b6fa5ed1cda81e8312a1585154

A nyári programok sora azonban itt nem ér véget: a Baghy–Szinyei Merse Kúria kertjében több alkalommal is megrendezik az Éjszakai Pikniket, míg a Cserkeszőlői Fürdő és Gyógyászati Központban rendszeres éjszakai fürdőzések várják a látogatókat. A rendezvénynaptárban emellett motoros találkozó, fogathajtó verseny, szüreti felvonulás és további közösségi események is helyet kaptak, így a település a nyár folyamán folyamatosan kínál élményeket az ide érkezők számára.

A programokról bővebben a programturizmus.hu oldalán olvashatnak. 

Mindössze négy középkori templomromról tudunk a régióban, amelynek első megőrzött tagját adhatták át a helyi közösségnek. Az ünnepélyen beszédet mondott Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. alapító-vezérigazgatója, Fekete Zsolt, Lajosmizse város polgármestere, dr. Pánya István, a Kecskeméti Katona József Múzeum földrajzkutatója és Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója.

„Nagyvállalat vagyunk, 30 éves múlttal, 1550 munkavállalóval. Bár talán ez a legkisebb munka a vállalat életében, mégis a legkomplexebb és ez nyújtja nekünk a legtöbb örömöt. Másfél év munka után adhatjuk át a templomromot – emelte ki Scheer Sándor.

„300 éve a szélrózsa minden irányában pusztatemplomok álltak itt. E romok végzete a visszatérő népesség építőanyag-hiánya volt, amelyet csak néhány vészelt át. A száz évvel ezelőtt itt folyt ásatások összes dokumentuma és lelete elveszett a világháború végén, így a Market munkája rengeteg új információval is gazdagította a tudásunk” – ismertette a körülményeket dr. Pánya István.

Megőrzés, nem visszaépítés a feladat

„Örülünk, hogy a ROM Vándor itt is jókor, jó időben érkezett mutatott rá Belecz Péter – és a korábbi kezdeményezések terveit is meg tudtuk valósítani.”

„Sajnos – emelte ki – nincs semmiféle országos lefedettségű, központi támogatási rendszer, ami az Árpád-kori épületmaradványokkal foglalkozna. Romemlékeink országos szinten méltatlanul pusztulnak, megóvásukkal tehát kultúránk, történelmünk alapköveit is mentjük.”

Minden egyes romhelyreállítás egyedi kihívás, ahol a múlt tisztelete és a korszerű műemlékvédelmi technológiák összehangolása komoly szakmai alázatot követel. A csapat elsődleges célja a romok autentikus szépségének megőrzése, a beavatkozások ezért visszafogottan segítik a megóvás, a biztonságos megtekintés és az értelmezés lehetőségét, miközben megőrzik és felerősítik a szakrális romok „időtlen” atmoszféráját.

Amint a programigazgató részletezte: „a Pusztatemplom esetében is elsődleges cél a műemlék szakszerű állagbiztosítása volt.A tervezést megelőzte több műszaki felmérés, szakági vizsgálat, majd azok eredményeire építve határoztuk meg a beavatkozás műszaki tartalmát. Ennek keretében megtörtént a romfalazat statikai megerősítése, a kiomlások visszafalazása, a falrepedések összevarrása, a falkoronák vízelvezetése, a lepusztult felületek konzerválása és az eredeti vakolatfoltok restaurálása.

Az épület szakrális funkcióját a kihelyezett kovácsoltvas kereszt és az egykori gerendafészkekben elhelyezett mécsestartók jelzik, míg a rom képét a környezet méltó rendezése keretezi, a bekötőút mentén elültetett 12 csepleszmeggy fa, és a kihelyezett nagyméretű pihenőasztal pihenőpadokkal.”

Országos, szemléletformáló küldetéssé fejlődött

Nagy Edit, a Market Építő Zrt. szponzorációs és CSR vezetője lapunk kérdésére kiemelte: a kezdetektől ugyanaz maradt a küldetés – veszélyeztetett középkori romemlékeink megmentése –, de az eltelt évek meghozták a gyakorlatot, összeszokott csapat alakult ki, amelynek köszönhetően szakmailag és szervezetileg magabiztos programmá nőtte ki magát a ROM Vándor.

„Az első helyszínnél (Tök) – emelte ki – még elsősorban az értékmentésre fókuszáltunk, miközben kialakítottuk a program szakmai módszertanát és a munkafolyamatokat, ma már viszont egy kiforrott örökségvédelmi program, amelyben régészek, restaurátorok, műemlékvédelmi szakemberek, tervezők, helyi közösségek, önkormányzatok és a Market önkéntesei összehangoltan dolgoznak.”

Mint mondta: „a legnagyobb változás talán az, hogy ma már nem egy-egy rom megmentésében gondolkodunk, hanem egy országos szemléletformáló küldetésben. Az ICOMOS-díj és a többi szakmai elismerés azt is visszaigazolta, hogy a program túlmutat egy vállalati CSR-akción: a magyar örökségvédelem egyik figyelemre méltó szereplőjévé váltunk, a szakma ismer és elismeri munkánkat, és ma már más örökségvédelmi kezdeményezések számára is referenciapontot jelentünk.

A ROM Vándor ma már egyszerre ment műemléket, épít közösséget és ráirányítja a figyelmet a kisebb léptékű, sok esetben pusztuló és magára hagyott, mégis kiemelkedő kulturális értéket képviselő épített örökségünkre.

Helyi kötődésen múlik a siker

A korábbi projektek tapasztalatai elsősorban három területen hasznosultak: a műemléki előkészítés és dokumentáció mélységében, a helyi szereplőkkel való együttműködésben, valamint abban, hogyan lehet úgy beavatkozni, hogy a rom eredeti karaktere és atmoszférája megmaradjon. A lajosmizsei Pusztatemplomnál már hat korábbi projekt tapasztalatával tudtak dolgozni, ami jelentősen növelte az előkészítés és a kivitelezés tudatosságát.

„Az évek során azt tapasztaltuk, hogy a hosszú távú siker kulcsa a helyi kötődés erősítése – tette hozzá. Egy rom akkor marad élő örökség, ha van, aki magáénak érzi és van, aki tovább gondozza akkor is, amikor mi már levonultunk a helyszínről.

A ROM Vándor Lajosmizséről tovább utazik. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Mezőnyárádon lesz az őszi állomás, amellyel a program már a hetedik vármegyében ment meg évszázados emlékeket a pusztulástól.

ROM Vándor 07. / Lajosmizse, Pusztatemplom

Fővállalkozó, a projekt 100%-os finanszírozója: Market Építő Zrt.

Programigazgató: Belecz Péter

Projektvezető: Krenn Tamás

Építésvezető: Szabadosi Tamás

Műszaki előkészítő: Jung Ágnes

Szponzorációs és CSR-vezető: Nagy Edit

Partnerek:

Tervezés: Kelemen Bálint, vezető építész tervező (KÖZTI Zrt.)

Építész munkatárs: Molnár Kata (KÖZTI Zrt.)

Tartószerkezet: Váczi Péter (KÖZTI Zrt.)

Anyagvizsgálat: BME / dr. Fenyvesi és Társa Kft.

Tudományos dokumentáció: Arnóth Ádám

Restaurátor: Bánfi Gábor

3D pontfelhő, ortofotó: Kvalitron Kft.

Műemléki habarcs: MAPEI Kft. / Mape-Antique Allettamento

Régészeti partner: Kecskeméti Katona József Múzeum

Kivitelezés:

Market Épületszervíz Kft.

OKM Kft.

A város néptáncéletének meghatározó szereplője két időpontban, 14 és 18 órától lép színpadra, hogy a közönséggel együtt ünnepelje fennállásának nyolc évtizedét. A jubileumi est egyszerre szól a hagyományőrzésről, a közösségépítésről és arról a kulturális örökségről, amelyet az együttes generációk óta képvisel Szolnokon és a térségben.

A dupla gálaműsor a Tisza Táncegyüttes hosszú pályáját és meghatározó szerepét állítja középpontba, miközben alkalmat teremt arra is, hogy a közönség egy ünnepi előadás keretében találkozzon az együttes munkájával. A szervezők a jubileumi programot a társulat 80. születésnapjának kiemelt eseményeként hirdették meg, a jegyértékesítés pedig már június elején elindult.

A szombati gála így nemcsak kulturális programnak ígérkezik, hanem a szolnoki néptáncélet egyik fontos közösségi pillanatának is.