Soros ülését tartotta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés. Az ülés elején tájékoztatók hangzottak el a megye munkaerő-piaci helyzetével, a közérdekű munka végrehajtásának volumenéről, valamint a vízkár helyzetről és a tervezett vízügyi fejlesztésekről.
Jász-Nagykun-Szolnok megye munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatban Dr.Németh Mónika, a JNSZ Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezetője szóbeli tájékoztatójában elmondta, hogy 2015. óta a nyilvántartott álláskeresők száma ciklikusan csökken, jelenleg alig haladja meg a 15 ezret. Jól látszik, hogy a szakképzetlenség problémájára sok figyelmet kell fordítani. A szakképzetlenek között legmagasabb az általános iskolai végzettségűek száma. Az Ifjúsági Garancia Programnak köszönhetően az elmúlt időszakban a 25 év alatti álláskeresők száma jelentősen csökkent, jelenleg ez a szám 2.378 fő – tájékoztatta a közgyűlést a kormányhivatal főosztályvezetője. Az írásos szakmai tájékoztatóból kiderül, hogy 2016. 1. félévében 23.252 új álláshelyet jelentettek be a foglalkoztatók Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mely több mint 15%-kal meghaladja az előző év hasonló időszakáét.
A közérdekű munka, mint a büntetés végrehajtás egyik formája kapcsán az emelkedő ügyszámok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre gyakrabban élnek e lehetőségükkel az ítélkezés során a szabálysértőkkel szemben. A közérdekű munka 2015. évi szabályozásának egyik leglényegesebb eleme, hogy a helyi önkormányzatoknak, illetve a közreműködésükben működő szervezeteknek kell biztosítani a közérdekű munkavégzés helyét. A foglalkoztatástól elzárkózó önkormányzatok száma felére csökkent az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 137 fő a közérdekű munkavégzésre ítéltek száma a megyében – áll a Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztályának beszámolójában. Dr.Hajdú László főosztályvezető szóbeli kiegészítésként megköszönte a települési önkormányzatok növekvő együttműködési szándékát a témában.
Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a megyében tapasztalt vízkárokról és a 2014-2020-as időszak tervezett vízügyi fejlesztéseiről szólt.
Az igazgató elmondta, hogy a megvalósított beruházásoknál kiemelt figyelmet fordítanak a fenntartásra, a gépi fenntartási munkák mellett a közfoglalkoztatottak is kiveszik a részüket ebből a tevékenységből. Idén nyáron Szolnok fölött a Milléri zsilipnél kimosódás történt, 5 méteres vízmélység alakult ki, mely azonnali beavatkozást igényelt – mondta el Lovas Attila szóbeli kiegészítésében. 2007-2013. között 60 milliárdos fejlesztési forrás érkezett a vízügyi területre, ez a szám 2014-2020. között 270 milliárd forint a KEHOP keretében. Ebből 45 milliárd felhasználásában az igazgatóság is érintett, Jász-Nagykun-Szolnok megyét ennek az összegnek a 80%-a érinti. Ugyanakkor a Kiskörei Vízlépcső 3 milliárdos rekonstrukciós beruházása ugyan Heves megyében valósul meg, de hatása JNSZ megyében is érezhető.
A tájékoztató anyag alapján a jelenlegi uniós ciklusban 7 nagy volumenű vízügyi fejlesztést tervez a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, amely között van például belvízcsatornák, illetve a Jászsági főcsatorna fejlesztése is.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program módosítására, felülvizsgálatára irányuló megyei javaslat – a 2.1 változat tervezetében – 6 intézkedés esetében 5,801 milliárd Ft éven belüli előrehozatalát indítványozta, míg 13,832 milliárd Ft-ot hozott előre 2017. évről 2016. év második felére 9 intézkedésnél. Ezzel a megyei keret felhasználását célzó első körös kiírások aránya 63,5%-ról 74,3%-ra nőtt, illetve 2016 végéig minden forrás meghirdetésre kerülhet. Így lehetővé válik a teljes megyei keret lekötése 2017 közepéig /2016-ban 70,57% lekötése várható, míg 2017-ben 29,43%/.
A képviselők előterjesztést tárgyaltak a megyei önkormányzat kínai kapcsolatainak erősítéséről. Kovács Sándor, a JNSZ Megyei Közgyűlés elnöke képviselői hozzászólásra válaszolva elmondta, hogy megyénk élen jár a kínai kapcsolatok fejlesztésében, melyet az ázsiai fél is elismer.