Elindult április elsejével a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon a viharjelzési szezon, amely október 31-éig tart.
A katasztrófavédelem és a viharjelzés rendszerében is mérföldkőnek számít az, hogy egymilliárd forinttal fejleszthették a Balaton-régió biztonságát - mondta Bartók Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gazdasági főigazgató-helyettese a viharjelzésbeindításával egybeeső uniós projektzáró rendezvényen, amit egy hajón tartottak hétfőn a Balatonon.
Csaknem ötven új eszközzel, ezen belül új járművekkel gyarapodik a térség. Ezek között van három, vízen és szárazföldön is közlekedni képes jármű, valamint hat, nádas tüzek megfékezésére alkalmas, gyorsbeavatkozásra képes speciális jármű, és nyolc terepjáró gépkocsi. Új eszközök szolgálják a vízből és a jégről mentés hatékonyságát is. Az együttműködő önkormányzatok közül kettő - Balatonboglár és Balatonfüred - tűzoltóságánál 127 millió forintért felújítottak két gépjárműfecskendőt. A projekt keretén belül zajlik a balatoni viharjelzőrendszer fejlesztése.
Bemutatták azt a tóra telepített három új állomás egyikét, amely négy méterre emelkedik a víz fölé, napelem és akkumulátor táplálja a rajta található vízanalitikai és meteorológiai eszközöket.
A Balaton körül 31 stabil fényjelző viharjelző és 15 mobil, a kiemelt strandokon elhelyezett fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, a Fertő tó magyar szakaszán pedig egy állomás működik.
Az elsőfokú viharjelzés - percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás - az erős (40 kilométer/óra és 60 kilométer/óra közötti) szélre, a másodfokú viharjelzés - percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás - pedig a viharos (60 kilométer/órát meghaladó) szélre figyelmeztet. A jelzések kiadása a szélerősödést megelőzően fél-másfél órával történik.