A magyar gazdaság elmúlt évtizedének egyik legjelentősebb eredménye, hogy a foglalkoztatás érdemben javult, 840 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, a foglalkoztatási ráta pedig 54,9 százalékról 70 százalék fölé emelkedett
A magyar munkaerőpiacnak még jelentős tartalékai vannak, a fiatal és a még tanuló korosztály munkavállalásának könnyítése társadalmi és nemzetgazdasági szempontból is kiemelt feladat. – jelentette ki Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács (NVT) ülése után.
Magyarországon a fiatalok közül sokan maradnak távol a munkaerőpiacról, amelyben többek között a diákmunka közterhei, a lakhatási nehézségek, valamint a viszonylag alacsony vállalkozói kedv játszik szerepet – hangzott el a tanács ülésén. Ahhoz, hogy érdemben növekedhessen a 16-24 évesek közötti fiatalok foglalkoztatása, az NVT javaslata szerint a diákszövetkezeti és az azon kívül tanulók közterheit azonossá kell tenni. Jelenleg több mint 20 százalékos a különbség, amelynek megszüntetésével egyszerűsödhet és átláthatóbbá válhat a tanulók adózása, miközben a közterhek mérséklése a gazdaság fehéredését is segítheti. A kormány folytatja diákkollégium- és munkásszálló-bővítési programját, amelyek révén már az elmúlt években is jelentős mértékben növelte a férőhelyek számát. A vállalkozóvá válást – nyugat-európai és amerikai mintára – egy informatív vállalkozói honlap elindításával segítenék.
Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója a müködőtőke-befektetéseket ösztönző támogatási rendszert ismertetve elmondta: az ügynökség régiós összehasonlításban kiemelkedően teljesít, tavaly például Magyarországon 98 projekt indulhatott el 4312 millió euró értékben. Hazánk a nemzetközi mérések szerint tőkevonzó-képességét tekintve a világon 16., Európában pedig a 7. helyen áll, megelőzi például Spanyolországot, Törökországot és Írországot. Ésik Róbert a befektetés-ösztönzések államháztartási vonzatáról szólva elmondta, hogy egy forint támogatás átlagosan 2,57 forint adóbevételt generál a költségvetés számára.