A hagyományt újjáteremtve mostantól egy közel 300 bivalyból és szürkemarhából álló gulyának biztosít legelőt a Kötivizig a következő hónapokban.
Rákócziújfalu – Rákóczifalva térségében, a Bivaly-tói öblözetben 2008-ban új nyomvonalon épült ki az árvízvédelmi töltés, ezzel mintegy 500 hektár területtel bővült a Tisza hullámtere, elősegítve az árvizek levonulását. Az egykori árvízvédelmi töltés és a folyó medre között ezen a szakaszon mesterségesen létesített puhafás erdőállomány kíséri a folyót. Az új töltés nyomvonala mellett szintén megtörtént a fásítás, amely amellett, hogy védelmi funkciót is ellát árvíz esetén, tovább növeli hazánk erdősültségét, és persze a Bivaly-tó ökológiai diverzitását.
A régmúltban fontos szerep jutott ezeken a területeken a legeltető állattartásnak, eddig azonban a hullámtéren így kialakult közel 400 hektárnyi gyepterületet a KÖTIVIZIG munkatársai gépi kaszálással tartották fenn.
Az évezredes állattartás által formálódott gyepterületek ma jelentős természeti értéket képviselnek. Jól illusztrálja a legelők fontosságát, hogy legnagyobb kiterjedésű, és nemzetközi ismertségnek örvendő táj, a Nagyalföld alapvetően ősi legelőtáj. Ma Magyarországon közösségi jelentőségű élőhelytípus mintegy harmada legelő- vagy réthasználattal kisebb-nagyobb részben formált, részben egyértelműen azok által fenntartott ökoszisztéma. A jövőben a vízügyi igazgatóság így kívánja fenntartani a Bivaly-tó ökológiai sokszínűségét, amely hozzájárul a hullámtér megfelelő vízszállító-kapacitásának fenntartásához is. Az egyes beavatkozások így lehetővé teszik a hullámterek komplex fejlesztését, amely minden érintett számára előnyökkel és hasznokkal járhat a jövőben.