Az Alföld megyéi is erősítik a magyar gazdaságot

A magyar gazdaság válságálló-képessége összehasonlíthatatlanul jobb, mint egy évtizede – emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: a globális lassulás ellenére hazánk továbbra is növekedési pályán van, a bővülés ütemét tekintve Magyarország az első az uniós rangsorban. A miniszter megjegyezte, hogy a csökkenő államadósság, az egyre kisebb mértékű adók és járulékok, valamint a kevesebb adóadminisztráció kedvező környezetet teremt a magyar vállalkozások és a befektetni szándékozó külföldi cégek számára is. Varga Mihály kifejtette: a Hajdú-Bihar, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei adatok is azt bizonyítják, hogy a magyar gazdaság fejlődéséből a vidék is kivette a részét. Hajdú-Biharban 2010 óta 74 százalékkal, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 58 százalékkal nőttek a helyi iparűzési adóbevételek, ami a helyi vállalkozások erősödését jelzi – tájékoztatott Varga Mihály. Mindkét megyében dinamikusan nő a foglalkoztatottság is, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 143 ezerről 162 ezerre, míg Hajdú-Bihar településein 186 ezerről 232 ezerre nőtt a számuk 2010 óta, és ez szinte teljes egészében a versenyszektor munkahelyteremtésének tudható be – hangsúlyozta a tárcavezető. A miniszter a felzárkózást segítő kormányzati intézkedésekről szólva elmondta: a munkaerő-piaci reformprogram, a Nagyvállalati Beruházási Program, az uniós források hatása megmutatkozik abban is, hogy mindkét megyében 2,5-szeresére nőtt a fejlesztések összértéke az elmúlt évtizedben.

Varga Mihály tájékoztatott arról is, hogy a foglalkoztatási és munkaügyi terület, amely nem része a hagyományos pénzügypolitikának, a munkaügyi reformprogram lezárásával a jövőben az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerül. Az erről szóló javaslatot a miniszter már 2018. májusi kormányalakításkor megtette a miniszterelnöknek, aki a felvetést támogatta.