Az Illéskövet a nagykörűiek az 1530. július 19-ei, törököktől való szerencsés megmenekülés emlékére állították - négyzetes oszlop volt, zsindely-tetővel, a tetején egy kettős kereszttel.
Az emléket állítók fogadalma szerint minden évben Illés napon hálaadó körmenet vonult a Kőoszlophoz. A körmenet községi „népszokás” lett, az emlékhely pedig Illéskő néven maradt meg az utókor emlékezetében. A megmenekülés emlékére mai napig minden évben hálaadó körmenet vonul a Kőoszlophoz - idén július 20-án.
Azon a régi napon a megáradt Tisza vize beáramlott a Körűi medencébe, s az elöntött területeken összefüggő, nyílt vízfelületet alkotott, amelyen azonban csak pontos helyi ismerettel rendelkezők közlekedhettek. A portyázó török csapat a vízen keresztül akart bejutni a községbe. A falubeliek látták a török megjelenését, de elmenekülniük nem kellett, mert a támadó csapat — gázlót tévesztve — a mocsárba veszett.
A község 1862-ben egy alapítványt hozott létre az emlékmű rendszeres karbantartására, és a Kőoszlopot egy Illés prófétát ábrázoló képpel díszítette. Ugyanekkor az egri püspök (vagy megbízottja) megáldotta a Kőképet és „nyilvános fogadalmi ájtatossági rendet” határozott meg a katolikus közösség számára, amely „Szent Illés próféta tiszteletére lesz megtartandó, ...emlékeztetve a köteles hálára a török igájának elkerüléséért, miként a hagyomány tartja.”
1989-ben az emlékművet az 1847. évi formájának megfelelően felújították. A kép Baranyó Sándor, a községben alkotó festőművész munkája.
Az utóbbi években olyan elmélet is napvilágot látott, amely szerint a mai Lapostó kráterszerű mélyedése egy meteor becsapódás következtében alakult ki. A föltevés szerint a Lapostó partján álló kőoszlopban meteoritkő volt, amely remélhetőleg az áthelyezésnél sem veszett el. E felvetés szerint az Illés név az Illés tüzes szekerére utal, nem pedig Illés napjára.
forrás: nagykoru.hu, Facebook, bucsujaras.hu