Talán kevesen tudják, hogy a tiszasülyi földek mélyén olyan természeti kincsre bukkantak a 19. század végén, amely az egész kontinensen hírnévre tett szert és messziről idevonzotta a gyógyulni vágyókat.
Egykoron gyógyiszapja Angliától Japánig kurrens cikké vált. A sülyi Kolopfürdő történetét a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság két geológusa, Garamvölgyi-Dankó Erika és Barabás Imre dolgozta fel a környék pleisztocén és holocén kori ős-vízrajzi eseményeit és ezek hatásait tanulmányozva.
A Geológiai hátteret ide kattintva olvashatja részletesen.
Az elmúlt évtizedekben többször is próbálták a sülyiek újjáépíttetni a fürdőt – sikertelenül. Utoljára 1998-ban Tiszasüly község akkori polgármestere, Baksay Endre hívott össze tanácskozást a gondnoklakás helyiségében azért, hogy az egykori fürdő létesítményeinek újbóli felépítésére – lehetőleg egy termálkút fúrásával együtt– a tulajdonost rábeszélje.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. elnök vezérigazgatója, dr. Horváth Gábor elvileg egyetértett a polgármester javaslatával, de mint mondta, felelős vezetőként nem tekinthet el egy tanulmányterv elkészítésétől, mely gazdaságossági számítást is tartalmaz. Más jelenlevők is csatlakoztak véleményéhez, majd közösen megállapították, hogy egy termálkút néhány tízmilliós költsége elenyésző lenne az épületek, medencék árához képest.
Ekkoriban egyébként már kistraktor forgatta a fúróberendezés fúrószárát, de a helyiek még emlékeztek arra, hogy 1987-ig Matyi, a nagyon okosnak bizonyult szürke ló dolgozott a torony alatt…
forras: kotivizig.hu