Karczag Ferenc, a Szigligeti Színház kiválósága 60 éves

A Szolnoki Szigligeti Színház színészei között korelnök a Jászai Mari-díjas Karczag Ferenc. De nemcsak életkora okán övezi tisztelet. Olyan alakítások és rendezések állnak már mögötte, melyek feljogosítják kollégái megbecsülésére. A mai Švejk, a derék katona előadás után, amelyben Laczina páter szerepét alakította, Molnár László rendező, az előadás művészei,  és a nézők köszöntötték  60. születésnapja alkalmából. 

Karczag Ferenccel a napokban Kiss József, a színház művészeti vezetője  beszélgetett:

Mostanában igyekszem mozogni. Elmentem futni a töltésre, de ott találkoztam öt kóbor kutyával… (nevet) Inkább vettem egy futógépet. Most is izomlázam van.

Futsz?

Nem futok, megyek. Egy óra, három és fél kilométer. A hasamat is meg kell dolgoztatnom. Van már mindenféle gépem. Csak rá kell vennem magamat. Megdöbbennél, ha látnád, milyen keveset eszem. Amikor birkóztam, ott láttam a verseny után, amikor ettünk, hogy én mennyivel kevesebbet eszem, mint a többiek. Nyolc évig birkóztam Győrben.

Nem látszik a füleden.

(nevet) Mert nagyon jó voltam.

És hogy vagy amúgy?

Épp azon morfondíroztam az előbb, milyen jó, hogy ebben az országban vannak még emberek, akik ittmaradnak. Olyan kvalitás is, mint Csepregi doktor Szegeden, aki az aorta-műtétemet csinálta a nyáron. Mi lenne, ha ezek az emberek is elmennének?

Hál Istennek, vannak, akiknek nem a pénz az elsődleges. És milyen gondolatokat hozott ez a 60. születésnap? Nem hiányzik egy asszony az életedből?

Hidd el, nem. Egy darabig hiányzott, aztán már nem. Fiatalon is nehéz elviselni valakinek a dolgait. Vice verza. A sors úgy hozta, hogy egyedül vagyok, és nagyon úgy néz ki, hogy egyedül is maradok. Nincs ezzel semmi gond. A fiam is ott fog hagyni.

Együtt laktok még?

Igen, otthon van. Gitárórákra jár, meg zongorára, meg szolfézsra. Jövőre felvételizik. Készülnie kell, mert nem tanult klasszikus gitárt, hiába könyörögtem neki, most pótolhatja. Szolfézs nélkül nem megy. Én hat éves koromtól tanultam szolfézst és csak egy év múlva adták kezembe a hegedűt. Aztán öt évig tanultam. Ha kellene hegedülni egy darabban, meg tudnám tanulni. Játszottam már színpadon mandolinon, játszottam fúvóshangszeren is. Szaxofonon egy hét alatt tanultam meg „játszani”. Azt sem hitték, hogy egyáltalán meg tudom szólaltatni. Egy fél óra múlva már fújtam.

Nálatok volt valami zenei hagyomány a családban?

Semmi. A nővéremnek azt mondták a szüleim, te zongorázol. Én is zongorázni szerettem volna, de nem engedték, mert akkor mi állandóan veszekedni fogunk. Így hegedülni tanultam. Hál’ Istennek, egy fantasztikus nővérrel áldott meg a sors. Csornán lakik, fogorvos. Nagyszerű dolog, hogy fogorvos.

Hogy lehetne elérni, hogy egy vidéki színész országosan ismert és keresett legyen?

Néha elcsípsz egy régi tévéjátékot, micsoda felüdülés látni! Nagyon-nagyon hiányzik. Ez, nyilván, befektetés. Egy színházban készült tévéjátékot szinte ingyen kéne eladni a televíziónak, csak azért, hogy a színészek dolgozhassanak, ismertek legyenek, a színháznak is reklám. Ma már olyan digitális kamerák vannak, olyan technika… nem egy világosítónak van ilyen. Akár nyáron is lehetne forgatni.

Mit üzensz a mai, pályakezdő fiatal színészeknek, Te, a hatvan éves?

Győrben, amikor nagyon fiatalon álltam a takarásban, jelenésemre várva, odalépett egy idősebb kolléga hozzám. Tudta, hogy felvételizek. Azt mondta: „Magának az lesz a tragédiája, hogy magát felveszik. Maga egy jobb sorsra érdemes ember.” (csóválja a fejét)

Akkor miért vagy mégis itt?

Mert nem tudok mást. Ha rá lennék szorítva, akár az utcán is tudnék színházat csinálni. De az is színház lenne! (nevet)

A sors akarata volt, hogy te 19 évesen ott állj abban a takarásban. Állhattál volna egy gyárban is, vagy egy hangversenyteremben is. De Te egy színházban álltál. Ez volt a sorsod.

Ha valakit el lehet üldözni ennyivel, akkor jobb, ha elmegy. Én maradtam.

Szerintem, azért van a szerelem, hogy amikor egy fiatal felnőtt meglát egy nőt, vagy férfit, akkor a szerelem elveszi a józanságát, az eszét, a tisztánlátását, csak azért, hogy csinálja! Hogy ugorjon neki! Ezért házasodnak össze a szerelmesek, és csinálnak reggeltől estig gyereket. A gyerek érdekében el kell venni a tudatodat, mert a gyereknevelés nagyon nehéz. Lemondás, áldozat, kialvatlanság, rohanás az orvoshoz. Ha nincs szerelem, nem lesz gyerek. Ha nincs „szerelmes vagyok a színházba”, nincs színház. Thalia megköveteli, hogy az iránta érzett szerelem legyőzze a józanságot. Ezért vagy Te itt. Mert szerelmes voltál. Mert szerelmes vagy most is. Tudod, mi van benned? Képesség van benned az áldozathozatalra. Erre mindenkinek szüksége van körülötted. És éppen ezért szeret téged mindenki… 

forrás: szigligeti-szinhaz.hu