Gőzerővel épül, a hazai ellátásbiztonság megmentője lehet, mi az?

Az idén augusztus elején bekövetkezett energiaválság fájó hirtelenséggel helyezte középpontba az országos villamosenergia ellátást. Nem csupán a centik híján teljes leállást elszenvedő Paksi Atomerőmű kitettsége vált nyilvánvalóvá, hanem a magyarországi energiatermelés rugalmatlansága is. Ennek tükrében még inkább felértékelődik a hazai ellátás biztonságát jelentősen megnövelő kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek folyamatban levő kivitelezése.

Jelenleg három ilyen jellegű új blokk épül hazánkban: a Visontai (Mátrai) egy 520 megawattos CCGT-blokkal bővül, míg az MVM Tisza Erőmű területén egy két blokkból álló CCGT-erőmű épül fel összesen 1000 megawattot képviselve Tiszaújvárosban. Hogy mindez nagyságrendileg mekkora súllyal bír, azt jól szemlélteti, hogy a paksi erőmű jelenlegi négy blokkjának összes teljesítménye 2000 megawatt.

A hazai energetikai projektek közül több szempontból is kiemelkedik a Mátrai Gázturbinás Erőmű fejlesztése, amelynek részleteiről a projektet kivitelező nemzetközi konzorcium egyik magyar tagjának, a Status KPRIA Zrt.-nek a vezérigazgatójával, Németh Tamással beszélgettünk.

Nem csak gázt éget: a hőt is újra munkára fogja

„Ezzel a technológiával tulajdonképpen minden hőt és gőzt újrahasznosítanak legalább egyszer” – fogalmazta meg Németh Tamás CCGT-rendszer egyik lényegi elemét, a korábbi gázerőművekhez képest megnövekedett hatásfokot.

„A gázturbina első lépésben villamos energiát termel, ugyanakkor a távozó füstgázt egy hőhasznosító kazánba vezetve majd gőzt termelve meghajt egy gőzturbinát.”

A Status KPRIA Zrt. a WEST HUNGÁRIA BAU Kft.-vel és az Elsewedy Power System Projects nevű egyiptomi céggel alkotott konzorciumban tavaly szeptemberben kezdte el a kivitelezést. Az átadást 2029-ra tervezik. „Ez az 520 megawattos blokk Magyarországon ekkora méretben elsőként képviseli a CCGT-technológiát” – mutatott rá a projekt úttörő jellegére a vezérigazgató.

Amikor nem kell áram, vissza lehet venni a teljesítményt

A projekt egyik kulcsszava a rugalmasság. „A gázturbinás erőművek egyik lényeges sajátossága, hogy teljesítményük a villamosenergia-igényhez igazítható: szükség esetén visszaszabályozhatók, majd újra felterhelhetők.”

Ezt fajta a tulajdonság a paksihoz hasonló havaria helyzetben is kulcsfontosságú lehet, akárcsak a megújuló energiaforrásokkal összefüggésben.

„Ha például egy adott időszakban a nap- vagy szélenergia miatt többlet villamos energia áll rendelkezésre, a CCGT teljesítménye visszavehető. Amikor viszont nő a fogyasztás, ismét nagyobb teljesítményre kapcsolható.” Azt is kifejtette, hogy például az atomerőművek esetében nincs meg ez a rugalmasság: ott az optimális működés egyik alapfeltétele az egyenletes teljesítmény.

Az MVM Csoport beruházására mindezeken túl amiatt is nagy szükség van, mert az ország villamosenergia-igénye folyamatosan növekszik, többek között az új ipari beruházások és a lakossági fogyasztás miatt. A tervezett 520 MW nagyságrendileg egy paksi blokk teljesítményének felel meg, így a Mátrában létrejövő új kapacitás jelentős eleme lehet a hazai rendszernek.

Sokat jelenthet Magyarországnak a korábbi üzembe állás

A Duna vízállása miatt fellépő energiaválság a projekt átfutási idejét is más megközelítésbe helyezte: az ország érdekeit szem előtt tartva az esetleges korábbi üzembe állítás lehetősége is napirenden van. „A kivitelező konzorcium megvizsgálta, hogy az Olaszországban gyártás alatt álló turbina miként állítható üzembe a teljes erőmű elkészülte előtt” – fogalmazott Németh Tamás.

Szavai szerint erre a megoldás egy ideiglenes bypass kémény lehet, amely által a gázturbina önállóan is (OCGT) működésbe hozható. A lehetőségről a kivitelező a beruházó MVM-mel egyeztet. A vezető hangsúlyozta:

a KPRIA oldaláról nincs akadálya annak, hogy a turbina érkezését és üzembe helyezését előrébb hozzák, a végső döntés azonban a megrendelő, illetve az állam oldalán születhet meg.

Szavaiból az is kiderült, a blokkba egy Ansaldo Energia GT26 típusú gázturbina kerül, amely a jövőben részben zöldhidrogén tüzelésére is alkalmas lehet. Az eszközt a világ egyik vezető erőmű gyártójaként az olasz Alsado állítja elő - illetve számos más az erőműhöz szükséges egységet is, amelyek már szintén gyártás alatt vannak.

Négy mérföldkőből hármat a tervezett határidő előtt teljesítettek

Németh Tamást a Visontán zajló építési projekt jelenlegi állásába is betekintést adott. Eszerint elkészültek az első fontos mélyépítési feladatok, zajlik a turbinasziget és a hűtőtorony alapozása, amelynek során mintegy kétszáz 25 méter hosszú cölöpöt vernek le. Hangsúlyozta, a projekt eddigi négy mérföldkövéből hármat a tervezett határidő előtt teljesített a kivitelezői konzorcium.

A következő nagy lépés a mélyépítési munkák lezárása, miközben megkezdődik a 130 méter magas hűtőtorony szerkezeti kialakítása is. 2027-ben már a magasépítés és a technológiai munkák kerülnek egyre inkább előtérbe.

A nemzetközi együttműködés pluszt hozott a projektbe

A projekt további különlegessége a kivitelezői konzorcium nemzetközi összetétele: a magyar Status KPRIA és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. mellett az egyiptomi Elsewedy Power System Projects vesz részt a munkában. Németh Tamás elmondta, a partnereknek eleinte össze kellett hangolniuk a különböző munkakultúrákat.

„Ugyanakkor az együttműködés kezdeti összecsiszolódása nem lassította a kivitelezést, épp ellenkezőleg. A különböző tapasztalatok egymást erősítették, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a projekt a tervezett ütemezéshez képest előrébb tart.” – mutatott rá.

A KPRIA vezérigazgatója szerint a sikeres közös munka azért is fontos, mert a projekt tapasztalatai későbbi külföldi beruházásoknál is hasznosíthatók lehetnek.

A 130 méteres hűtőtoronytól a transzformátorig magyar cégek kerültek főszerepbe

Németh Tamás a projekt egyik fontos erényeként jelölte meg a magyar vállalkozások hangsúlyos szerepét. „Az építészeti és mélyépítési feladatokat kizárólag magyar cégek végzik, továbbá a technológiai munkáknál is elsősorban hazai vagy magyarországi bázissal rendelkező vállalkozásokat preferálnak.”

Különösen látványos feladatként emelte ki a 130 méter magas hűtőtorony megépítését, amelyet egy MVM tulajdonú magyar vállalat, az MVM EGI Zrt. valósít meg. A projekthez szükséges transzformátort ugyanakkor a Ganz Transzformátor gyártja Tápiószelén. A mélyépítési, alapozási és szerkezetépítési munkákban szintén magyar vállalkozások vesznek részt.

„A beruházás nemcsak egy új erőművi kapacitást hozhat létre, hanem olyan hazai szakmai tudás felépítését is szolgálhatja, amely később más energetikai projektekben használható”

– foglalta össze a magyar szerepvállalás fontosságát a vezető.

Óriási boom indult be a CCGT-építési piacon

Hogy a most megszerzett tapasztalatoknak mekkora jelentősége lehet, azt a nemzetközi piaci helyzettel támasztotta alá. Szavai szerint világszerte jelentős boom alakult ki a CCGT-erőművek építésében: ezen belül a mi kontinensünkön Nyugat- és Közép-Európában, valamint a Balkánon is több ilyen fejlesztési projekt van folyamatban. „Ráadásul az AI-adatközpontok építése berobbantotta a piacot, a villamosenergia-termelési igény sokszorosára nőtt.”

Ezt a helyzetet tapasztalatai szerint a turbinagyárak túlterheltsége is jelzi.

„Rengeteg megrendelésük van, kvázi már azért is fizetni kell, hogy ajánlatot kapjunk egy ilyen eszközre, és többéves az átfutási ideje a turbina-beszerzéseknek.”

Az energiatárolók terén is komoly szerepük lehet

A fent leírt piaci folyamatot igyekeznek meglovagolni: júliusban írtunk arról, hogy a szintén a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Energy Skopje d.o.o. egy szerződéskötés által belépett Észak-Macedónia energiarendszerének továbbfejlesztésébe. Emellett Németh Tamás arról is beszámolt, hogy Csehországban egy CCGT-erőmű közbeszerzési eljárásában sikerült bejutniuk a második fordulóba.

Ugyanakkor a vállalat egy szélesebb portfoliót is képes átfogni az erőművek kivitelezése mellett. Többek közt a megújuló energiák integrációjához szükséges energiatárolók építésében is van tapasztalatuk. A Status KPRIA 2025-ben adta át Litéren a nátrium–kén (NaS) technológián alapuló energiatárolót 750 kW teljesítménnyel és 4350 kWh kapacitással.

„Mi a többséggel ellentétben nem a lítiumos akkumulátorokkal dolgozunk, hanem a nagyobb, hosszabb tárolási kapacitással bíró akkumulátorok telepítését próbáljuk erősíteni Magyarországon”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a vezérigazgató.

A szakemberek jelentik a legfontosabb láncszemet

A leendő projektek és a piaci célok szempontjából nem csak a megszerzett tapasztalatoknak, hanem a cégnél összecsiszolódó munkaerőnek is óriási jelentősége van. „Egy fiatal, jól képzett szakembergárda állt össze” - hangsúlyozta Németh Tamás.

„Többek közt olyan, másodgenerációs energetikus kollégáink vannak, akiknek a szülei részt vettek a hazai erőműépítésekben (Paksi Atomerőmű, Dunamenti, Kispesti, Bakonyi, Lőrinci Erőművek), így családi hagyományként hozzák az elhivatottságukat. Ugyanakkor arra is büszkék vagyunk, hogy eddig nemzetközi cégeknél dolgozó sikeres szakembereket sikerült hazacsábítani és meggyőzni arról, hogy csatlakozzanak hozzánk ebben a projektben. Tehát ebből a szempontból is elmondható, hogy van perspektíva a cégben.”

Németh Tamás aláhúzta, a magyar szakembergárda és a most megszerzett referencia olyan tudásbázist hozhat létre, amelyre a későbbiekben külföldi munkákat és további nagy léptékű hazai projekteket is lehet építeni. „Ezzel a referenciával többek közt akár a paksi bővítés szekunder körének kialakításában is részt tudunk majd vállalni” – hívta fel a figyelmet. (A szekunder kör az atomerőmű hagyományos, nem nukleáris berendezéseit magába foglaló, zárt vízköre, amely a reaktorban megtermelt hőenergiát ténylegesen villamos energiává alakítja – a szerk.)

A vezérigazgató – aki maga is személyes tapasztalatokkal bír, miután részt vett a 2011-ben átadott, kombinált ciklusú gönyűi erőmű építésében – külön kiemelte, hogy ebben az iparágban fokozott jelentősége van a szürkeállománynak.

„Nagyon magas szintű tudásbázist kell kialakítanunk, mert ez egy más színvonal, nem pusztán klasszikus építőipari projektekről van szó. Az energetikában azt szoktuk mondani, hogy az építőiparosok centiméterben mérnek, mi pedig milliméterben!” Zárásként úgy összegzett, a mostani visontai projekt egyik fő feladata éppen ezeknek a sokfelől érkező egyéni referenciáknak és tapasztalatoknak az összegyúrása.