Ismét pilótákat oktatnak Szolnokon

Két évtized után ismét pilótákat oktatnak Szolnokon. Tizenhét másod-helikoptervezető jelölt kezdte meg februárban az átképzést a Mi–8-as és a Mi–17-es típusokra. Néhányan közülük a légierő állományából érkeztek, többségük viszont eddig szárazföldi csapatoknál szolgált. 

– Leendő kollégáink egy tanfolyamrendszerű kiképzés elején állnak. Jelenleg négy hónapos repülés-elméleti alapképzésén vesznek részt. Ezt követi júniusban a háromhetes ejtőernyős kiképzés, amelynek során kilenc ugrást kell végrehajtaniuk, miközben elsajátítják a mentőeszközök használatát is. A botkormány mögé csak a sikeres vizsgák után ülhetnek. Gyakorlati képzésük Zlin Z–242L könnyű oktatógépen kezdődik, amelyen negyvenöt órát repülnek majd. Ez a civil életben nagyjából a szakszolgálati engedély megszerzéséhez szükséges idő. Megtanulják a biztonságos repülés alapjait: a rádió használatát, a műszerek leolvasását, a gurulást, a felszállást, a fordulásokat, a gép manuális vezetését és egyenesben tartását. Az alapfeladatok begyakorlása merevszárnyú gépeken egyébként nemcsak repülésbiztonsági szempontból fontos, de rendkívül költségtakarékos is. Körülbelül harmadannyiba kerül, mintha helikopteren oktatnánk ugyanezt. A Mi–8-as, Mi–17-es szállítóhelikopterekre, a típusátképzésükre, csak a felkészítés utolsó fázisában kerül majd sor. A bázisunkon másod-helikoptervezetői beosztások várják új kollégáinkat, akik 150 repült óra teljesítése után szakszolgálati vizsgát tesznek. A legrátermettebbek pedig később átülhetnek a gépparancsnoki székbe – lapozta a csoport felkészítési tervét dr. Koller József ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis megbízott parancsnoka. 

A jelenleg tapasztalható pilótahiány a kiáramlás mellett alapvetően a légierő korszerűsítése, az új repülőeszközök beszerzése következtében alakult ki a szolnoki bázison. A tavaly májusban hadrendbe állt két AS–350B típusú könnyű kiképző helikopter mellé ugyanis két Zlin Z–242L kétüléses kiképző repülőgép, valamint két Zlin Z–143LSi típusú, négyüléses felderítő és futárrepülőgép is érkezik a bázisra, s előreláthatóan heteken belül a nagyjavításra kiküldött négy Mi–17-es szintén szolgálatba áll.

Hosszabb távon megoldódni látszik a helikoptervezetők utánpótlása. A tervek szerint ugyanis a 2018/2019-es tanévben az állami légiközlekedési szak, állami légijármű-vezető szakirányán indulna újra a hazai pilótaképzés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán. A hallgatók, honvéd tisztjelöltként az első két évet Budapesten, a hátralévő két évet pedig Szolnokon töltenék, és megszereznék a bolognai képzési rendszer által előírt kreditpontokat. Elméleti oktatásuk az egyetem Katonai Repülőintézetében, gyakorlati képzésük pedig a helikopterbázison történne. A végzettek BSc (Bachelor of Science) diplomával, 220 repült órával és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (European Aviation Safety Agency – EASA) előírásainak megfelelő közforgalmi pilótaengedélyhez szükséges ismeretszinttel kezdenék meg tiszti pályájukat. 

– Ez még csak terv, de kétségtelenül megoldást jelentene a pilótahiány enyhítésére. A hadsereg fejlesztése, az újabb és újabb repülőeszközök hadrendbe állítása, a technikai eszközök korszerűsítése azonban olyan gyors ütemben történik, hogy nem tudjuk megvárni, amíg a jövő ősztől induló egyetemi képzésre jelentkezők a mai naptól számolva öt és fél év múlva ifjú hadnagyként szolgálatba állnak. Ekkor is még csak másod-helikoptervezető képesítéssel rendelkeznek majd, a harcra kész (Combat Ready) szintet pedig – géptípustól függően – további egy-két év harcászati kiképzéssel érhetik el. Az aktív helikoptervezetők szolgálati leterheltségének csökkentése, a rendszerből kilépők pótlása érdekében ezért volt szükség azonnali intézkedésre – hangsúlyozta a jóváhagyás előtt álló új képzési forma jelentőségét Koller ezredes, aki a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség légierő haderőnemi osztályának volt vezetőjeként vett részt a koncepció kidolgozásában.