Martfűn az első perctől kezdve figyelmet fordítottak a kultúrára

A Magyar kultúra napja alkalmából január 19-én rendezett városi ünnepen Rágyanszky István önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, melyben kiemelte: „Mi a magyar kultúrában nőttünk fel. Örököltük szüleinktől, nagyszüleinktől, tanultuk tanárainktól édesanyanyelvünket, szokásainkat, a kulturált viselkedés szabályait. Hiszem azt, hogy gyermekként csak a szépet, csak a jót kaptuk. A továbbiakhoz ma már hatalmas apparátus segít mindannyiunkat. A hivatalos kultúra gondozása túlnyomórészt közintézményeink kezében van.”

Ünnepi gondolatai között a képviselő hangsúlyozta a város minden környékbeli településtől különböző, kultúra területén is egyedi helyzetét, fejlődését.

– A múlt század negyvenes éveinek elején jelentős beruházással létrehozott cipőgyár és a mellette épülő lakótelep, kisváros igényesen lett tervezve. Az itt letelepült lakosság kulturális életének színterei is ott szerepelnek az eredeti tervek között. A Cikta gyárban a zlini minta alapján, az első perctől kezdve figyelmet fordítottak a kultúrára, művelődésre, sportra, a filmvetítés megszervezésére, a könyvtár kialakítására. Alakultak a kórusok, színjátszó kör jött létre. Új lendületet vett városunkban a kulturális élet a Művelődési Központ 1961-ben történt felépítésével.

Rágyanszky István felelevenítette az intézmény eltelt közel hat évtizedét, mialatt az épület jelentősen megrongálódott. Beszélt a nagy változásokról, melyek ebben az évtizedben kezdődtek a 2011 óta fokozatosan megvalósuló felújításokkal. Kiemelte az intézmény életének legjelentősebb megújulási szakaszát, mely napjainkban zajlik.

– Óriási minőségi változás ez. 57 év után az épület szinte minden területen felújításra kerül. A finanszírozást nagyobb részt pályázati úton sikerült megoldani, a fenntartó önkormányzat részéről jelentős arányú önrész vállalásával. Óriási, nagyságrendileg százmilliós összegről van szó, amely összeg önkormányzati, állami és uniós forrásokból származik.  A cél magasztos, a cél szent: városunk kulturális életének támogatása, a lehetőségek biztosítása a város lakói számára – fogalmazott Rágyanszky István, a kulturális intézményben működő, közel húsz művészeti alkotóközösség és klub színvonalas munkáját is kiemelve.

 

Az ünnepségen, a hagyományokat követve, a Magyar kultúra napja alkalmából, a város életében végzett kimagasló kulturális munkájáért két díjazottat köszöntöttek. A Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész által készített plaketteket és az önkormányzati elismeréssel járó okleveleket dr. Papp Antal polgármester nyújtotta át.

„Martfű Város Kulturális és Művészeti Díjában” részesült dr. Mucsi Jánosné, a Martfűi Díszítőművészeti Kör vezetője, aki közel negyven éve tagja, és több mint tizenkét éven át szakmai vezetője volt a Művelődési Központ Díszítőművészeti Körének.

Dr. Mucsi Jánosnénak már fiatalon is kiváló kézügyessége, alkotói tehetsége volt. Munkájában, a Tisza Cipőgyár tervezőjeként, majd később tanműhelyi szakoktatóként is megmutatkozott tehetsége, kreativitása és kiváló pedagógiai érzéke. Szívesen adta át tudását mind a fiataloknak, mind később a szakkör tagjainak. Sokat tanult az elődöktől, folyamatosan képezte magát.

 A martfűi alkotások az eltelt negyven év alatt számtalan országos és megyei tárlaton hirdették a kézimunkakör magas színvonalú népi művészetét. Évtizedeken keresztül Révész Benjáminné vezetésével, majd dr. Mucsi Jánosné szakmai irányításával értek el kiváló sikereket. 

Díszes hímzések, színes terítők, horgolt kézimunkák, gyönyörű csipkék, gobelinek árulkodnak készítőjük művészi hozzáértéséről.  Precíz öltések, népi motívumok sokfélesége idézi a régi korok kézimunkáinak letisztult, harmóniát árasztó világát. 

A szorgos hétköznapi délutánokon, a jóízű beszélgetések mellett figyelte, segítette az alkotómunkát, mindig szem előtt tartva az igényességet, a hagyománytiszteletet. Munkájában törekedett az értékteremtésre, ezt várta el a tagoktól is, de ezt tanította az utódoknak is, mindezt sok türelemmel, kedvességgel.

Örömmel szervezte az iskolai bemutatókat, ahol a gyerekeknek segítettek az egyszerűbb hímzéstechnikák elsajátításában. Értékmegőrzés és oktatás céljából készítettek a szakkörrel egy, a hazánk tájegységeinek motívumait tartalmazó mintakendő sorozatot.

Dr. Mucsi Jánosné szerényen, sokszor a háttérben meghúzódva végezte közösség- és értékteremtő munkáját, mellyel nagyban hozzájárult városunk kulturális és művészeti életének magas színvonalú fejlesztéséhez – hangzott el a méltató sorok között.

Az önkormányzati díj átvételét követően az őt jellemző szerénységgel köszönte meg az elismerést és a díszítőművészeti kör tagjainak segítségét, akikkel egymástól is örömmel tanultak új technikákat.

* * *

Az önkormányzat másik idei díjazottja, Lipák Péter zenész, az Effronteri zenekar alapítója és vezetője szintén „Martfű Város Kulturális és Művészeti Díjában” részesült.

Péter családi okok miatt nem tudott jelen lenni az ünnepségen, melyen kitüntetéséért távollétében is nagy tapssal üdvözölték az itt élők.

Lipák Péter Martfűn nőtt fel, jelenleg Budapesten alkotó zenész. Kilenc évig zongorát tanult a helyi zeneiskolában. Zenekari pályafutását zenésztársaival garázszenekarban, majd később a Művelődési Központ próbatermében kezdte el.

Péter 2001-ben megalakította az Effrontery zenekart két martfűi zenésztársával, Kovács Lászlóval, aki basszusgitározik, és a dobossal, Filák Zsolttal, ő maga pedig gitározik és énekel.

A Péter vezette zenekar jelenleg is aktív, a metal zenei műfajon belül Magyarország legelismertebb zenekarai közé tartoznak, amit jól tanúsítanak a felkérések külföldi, többek között Észak- és Dél-Amerikai kluboktól és fesztiváloktól.

Péter gondolatait levélben küldte el, melyben így fogalmaz:

Sajnos csak így levél formájában tudom megköszönni mindenkinek ezt a díjat.  Nemrégiben születtek meg az ikreink, és a napokban hozhattuk haza őket a kórházból, így most ők írják a napirendünket.

Szeretném megköszönni Martfű városának, hogy támogatja és mindig is támogatta művészeit, zenészeit.  Ez a díj számomra azt jelenti, hogy tényleg megérte belefektetni azt a rengeteg munkát, időt és fáradságot az elmúlt lassan húsz év alatt abba a zenekarba, ami mindig is az álmom volt.

Martfűn indultunk egy hátsó udvarból, ahol Lajos bácsi megengedte, hogy zajongjunk (köszönjük Lajos). Rengeteg segítséget kaptunk a Művelődési Központtól, ahol évekig próbáltunk, zenéltünk. Ezt köszönjük Asztalosné Kocsis Enikőnek.)

2017 volt életem legjobb éve. Megjelent a zenekarunk második nagylemeze, amit édesapámnak dedikáltam, elég jó nemzetközi visszhangot kapott, számos pozitív kritikával. Írtak rólunk egy híres brit magazinban és egy dal felkerült az újság válogatás CD-jére (25000 példányban jelent meg). Elmentünk zenélni egy Európa-turné pár állomására egy amerikai és egy lengyel világhírű bandával. Zenéltem Las Vegasban egy fesztiválon egy másik zenekarral, és voltam spanyol turnén is. A legnagyobb ajándék viszont az volt, hogy megszülettek a gyermekeim, egy kisfiú és egy kislány. Köszönöm feleségemnek, Enikőnek, valamint családomnak a támogatást.

A zenekarom másik martfűi oszlopos tagjának, Filák Zsoltnak is köszönöm  a 17 év közös munkát és zenélést, nélküle ez a zenekar csak egy fiókban heverne, mint ötlet. Kicsit az ő nevében is szeretném átvenni a díjat. Köszönöm még azoknak az embereknek is, akik velem zenéltek a sok év alatt (Kovács Lacának, Szilágyi Misinek, Nagy Gabinak, Holics Gabinak, Czene Gabinak, Sasvári Ferinek, Lédeczi Zsoltnak. Már dolgozunk a harmadik nagylemezen, és idén is lesz pár nemzetközi koncertünk – áll Lipák Péter köszönőlevelében.

A kultúra martfűi ünnepén Magyarország egyetlen hivatásos női kamarakórusa, a Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus műsorát láthatta a közönség.  A kórust 1969-ben alapította Szolnok város, 1989-től Molnár Éva a művészeti vezetője. A tizenkét főből álló nőikar tagjai több évtizede viszik hírünket Szentpétervártól Japánig, Izraeltől Vatikánig.

Molnár Nikolett Jászai Mari-díjas színművész előadásában verseket hallhatott a közönség, és könnyűzenei válogatás is elhangzott a nőikar tagjaiból alakult Brill Vocal énekegyüttes műsorában.

A Himnusz születésének évfordulóján, városi ünnepünkön zenei élményekkel zárva tisztelegtünk a magyar kultúra és szeretett kisvárosunk sokoldalú, értékes kulturális élete és az ezen a területen tevékenykedők alkotómunkája előtt.