Az alföldi fazekas triennáléra beküldött alkotásokból nyílt tárlat csütörtökön Mezőtúron, a Városi Galériában.
A triennále pályázatát meghirdetők - a Hagyományok Háza és a helyi rendezők -a díszítést helyezték előtérbe: régi, ritkán használt díszítési technikák újraélesztését, továbbfejlesztését várták a fazekasoktól.
A pályázaton 38 alkotó indult 154 készlettel vagy tárggyal. A nagydíjat a rábapatonai Káldi Károly, míg a két első díjat a dunaszentgyörgyi Győri Erzsébet és a gerjeni Kozák Éva kapta. Második lett Szénási János (Hódmezővásárhely), Szente Krisztina (Szentendre), a harmadik díjat pedig a budapesti Vinczéné Lőrincz Ágnes, valamint a pásztói Bercsényi Péter és Bercsényi Tamás vehette át. Emellett majdnem egy tucatnyi különdíjat is odaítéltek. A tárlat díjazott darabjait később Budapesten is bemutatják.
Herczeg Zsolt, a város polgármestere köszöntőjében arról beszélt: céljuk, hogy a mezőtúri fazekasság a hungarikumok közé kerülhessen.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke beszédében többek között megemlékezett Badár Balázsról (1855-1939), a nemzetközi hírnevet szerzett helyi születésű fazekasmesterről. Badár Balázs különös munkáival, vázáival, díszedényeivel a millenniumi kiállításon tűnt fel, ahol állami ezüstérmet nyert. Több külföldi kiállításon is részt vett és kapott kitüntetést így Brüsszelben, Párizsban és Antwerpenben. A magyar népies agyagművességet ő fejlesztette művészivé és tette világhírűvé.
Az eseményhez kapcsolódó tudományos konferencián a cserépedényekből álló magyarországi magánygyűjtemények mutatkoztak be.