Megújul a jászsági vízgazdálkodási rendszer

Komplex vízgazdálkodási beruházás kezdődik a Jászságban és Dél-Hevesben. A projekt nyitórendezvényét június 27-én tartották Tiszasülyön.

Az Európai Unió és a Magyar Állam 1,65 milliárd forintos támogatását nyerte el a Jászsági vízgazdálkodási rendszer rekonstrukciójának I. üteme című projekt, amelynek nyitórendezvényén részt vett Pócs János, a térség országgyűlési képviselője, dr. Bozó Andrea, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatala vezetője, Láng István, az OVF műszaki főigazgató-helyettese, Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója, valamint Pollák Tibor, a házigazda település polgármestere

Lovas Attila fontos pillanatnak nevezte a projekt indulását, hiszen a főcsatorna 41 éve szolgálja a térség vízgazdálkodását, de az igények a teljesítőképességét mára meghaladták. A Jászsági-főcsatorna 21 kilométere teljes rekonstrukción esik át. A töltések magasításával, mederkotrással, a műtárgyak felújításával nő a tározókapacitása. A töltésemeléssel 2,65 millió köbméter víz áll majd rendelkezésre, ez több mint félmillió köbméterrel több, mint jelenleg. Ez igazán az aszályos, vízhiányos időszakban lesz jelentős - mondta az igazgató. Hozzátette: a mai nap egy komplex, jövőbemutató fejlesztést indít el.
Láng István műszaki főigazgató-helyettes is kiemelte a fejlesztés fontosságát, sorsfordító napnak nevezve a projekt indulását. - A vizes szakmának két nagy feladata van: meg kell oldani azt is, amikor sok a víz, és azt is, amikor kevés - fogalmazott. 
Beszédében kitért arra, hogy a klímaváltozás határozott irányváltást követel, így a tervezett jogszabálynak az a célja, hogy az öntözött területek növelésével csökkentsék az aszálykárt.  Volt olyan év, amikor 400 milliárd forintot fizettek ki aszálykárra - jelezte a főigazgató - ezen változtatni szeretnének, hiszen öntözés nélkül a magyar mezőgazdaság nem lesz versenyképes.

Láng István kiemelte: ahhoz hogy ilyen mezőgazdaságunk legyen, két dolog kell: víz és akarat, azaz a szakmai, ágazati háttér és a gazdálkodók. Elmondta, hogy áttekintették a fejlesztési lehetőségeket, hogy rövid távon hogyan tudnak eredményt elérni. Felhívta a falugazdászok figyelmét arra, hogy vannak olyan állami tulajdonú csatornák, melyek nem ágazati kezelésben vannak, de öntözés esetén, azok rekonstrukcióját is felvállalják.
A jövőben ösztönözni szeretnék a gazdákat például azzal is, hogy az engedélyeket hosszabb távra lehessen kérni, illetve a kérelmek felgyorsításán is változtatni szeretnének. Szólt az aszálymonitoring rendszer fontosságáról, melyet most 42 állomáson lehet figyelemmel kísérni. A hálózatot 2019 végére 140 állomásra bővítenék. 
Pócs János országgyűlési képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte a fejlesztést. Hangsúlyozta, hogy Magyarország éghajlati adottságai, a kiváló talajviszonyok, a napsütéses órák száma mind a gazdálkodást segítik, ehhez viszont elengedhetetlen az öntözővíz.