Milliméteres süllyedési kritériummal épül meg Jászfényszaru új gyára

Tavaly nyáron jelentette be az indiai SRF Group, hogy Jászfényszarut választja új, 15 hektáron felépülő üzemközpontjának helyszínéül. A mintegy 100 új munkahelyet teremtő létesítmény kivitelezésében mélyalapozási feladatokat látott el a HBM Kft.: az iparágban megszokottnál is pontosabb igényű munkálatokról pedig a cég főmérnöke, Varsányi Tamás számolt be lapunknak.

 

 

A HBM két fő ütemben dolgozott a mélyalapozáson a speciális csomagolófóliákat gyártó üzem projektjén. Miután elkezdték a próbacölöpözést novemberben, a vállalat szakemberei a gyártócsarnok mélyalapozási munkáit fejezték be decemberben és januárban két cölöpözőgéppel, februárban pedig belekezdtek a gépalapok megfúrásába is – ez a munka áprilisig tartott.

 

Egyedi technológiával dolgoztak

Az első munkafázisban a cölöpözést a HBM a francia anyacége által kifejlesztett Screwsol talajszorításos technologiával végezte el. A főmérnök elmondta: ez a megoldás abban különbözik a hagyományos talajkiszorításos cölöpöktől, hogy egy speciális vágókéssel felszerelt fúrófejjel dolgozzák be a betont a talajba. „A fúrószár forgatás mellettivisszahúzása során ez a vágókés belevág a talajba egy spirált” – mutatott rá, majd hozzátette: ennek következtébennagyobb teherbírás érhető el, mint a hagyományos cölöpözési megoldásoknál.

 

 

A beszélgetésből kiderül: míg az előző feladat professzionalizmusa is nagyon fontos a vállalatnak, a jászfényszarui fejlesztés szakmailag legérdekesebb része a gépalapok kialakítása volt. Az SRF által használt, modern fóliázógépek gépalapjainak tervezése során a szigorú ipari szabványoknál is nagyobb, milliméteres pontosságú süllyedésikövetelményeknek kellett megfelelni.

 

Hatalmas gépalapot építettek ki

A főmérnök beszámolójában külön hangsúlyozza egy 20x80 méteres gépalap kialakítását: egy ekkorra területen a talaj változó szerkezetéből adódó kihívások kezeléséhez kiemelkedő szakmai megoldások kellenek. „Itt egy meghatározott raszterben – hálószerűen - fúrtuk le a cölöpöket. Egy klasszikus csarnokalapozásnál a terhelés a fejtömbökre jön le a pillérekről – ilyenkor a terhelési pont alá fúrjuk a cölöpöket, itt más megoldás kellett.” A 20x80 méteres alap nem az egyetlen ilyen típusú elem volt az építkezés során, emellett még több hasonló – bár kisebb volumenű feladatot is el kellett végezni az SRF gyárának építkezésén.

 

 

A gépalapok kialakításánál azt kellett elérni, hogy a több tíz méter hosszú, illetve széles alapok egyes részei között milliméteres különbségek se legyenek, ez jelentette azt a kihívást, amit a HBM szakembereinek meg kellett oldaniuk a megfelelő cölöpalapozás tervezési és kivitelezési mód kialakításával.

 

 

Rugalmasan végezték a feladatokat

Varsányi Tamás a kihívásokról beszélve kiemelte még azt is, hogy a projektben folyamatosan kellett a tervezési feladatokat végezni, közvetlenül a kivitelezés előtt, és közben is. „Eredetileg a csarnoképület alapozására vonatkozott a megállapodásunk, a gépalapok kivitelezésére később kötöttünk megállapodást” – fejti ki. Szavaiból kiderül: ennek köszönhetően kellett nagy koncentrációval, összehangoltan és rövid átfutási idővel megoldani ezeket a feladatokat -a HBM szakemberei pedig jól megfeleltek a kihívásnak.

 

 

Végezetül a főmérnök kiemelte még: mind az indiai beruházóval, mind a megrendelőivel, az OK BAU és KÉSZ Építő Zrt.-vel, mind pedig a lebonyolító Tomlin Kft.-vel kiemelkedően jó volt a viszony. „A HBM feladatai Jászfényszaruban lezárulóban vannak, le is vonulunk a területről, a gyárat pedig év végén tervezik átadni.”

Szabó Ákos