Stratégiai megállapodást kötött a kormány és a német ThyssenKrupp

Magyarországnak vezető szerepe lehet az autóipari újításokban azzal, hogy a ThyssenKrupp hosszú távon elkötelezi magát az ország mellett - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, a kormány és a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. stratégiai partnerségi megállapodásának aláírása után.

A miniszter kiemelte, hogy az elektromos kormányrendszerek fejlesztésében a ThyssenKrupp világelső. A német konszern 77 országban 497 leányvállalatot működtet, és élen jár az autóipari digitalizáció és fejlesztések terén.
A 72. stratégiai partnerségi megállapodás aláírásával a világ legnagyobb acélgyártással, autó-, gép- és építőipari alkatrészek gyártásával foglalkozó vállalata vált Magyarország stratégiai partnerévé.

Marc de Bastos Eckstein, a ThyssenKrupp Presta Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a konszern Magyarországon hat leányvállalatot működtet, mintegy 1000 embert foglalkoztat és 500 millió euró árbevételt ért el tavaly.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy az automatizálás, az elektromobilitás, a digitalizáció olyan szintet ért el, amely korábban elképzelhetetlen volt. Azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek a leggyorsabbak a fejlesztésekben, illetve azok alkalmazásában, az országok közül pedig azok, amelyek minél több ilyen vállalkozást magukhoz tudnak vonzani.

A 72 stratégiai partner összesen csaknem 165 ezer embernek ad munkát Magyarországon, a megállapodások aláírása óta a vállalatok mintegy 13 600 új munkahelyet teremtettek, ebből 1325-öt kutatás-fejlesztési területen.
A stratégiai partnerek összesen 10 065 milliárd forint beruházást hajtottak végre Magyarországon, a szerződések aláírása után 1595 milliárd forintnyi új beruházást hoztak ide.

A miniszter kitért arra, a világgazdaságban élesedik a verseny, ezért egyre újabb eszközöket kell alkalmazni a beruházások Magyarországra vonzása érdekében.
A versenyképesség növelését segítő intézkedések között említette, hogy január 1-jétől életbe lép az az új adójogszabály, amelynek értelmében a vállalatok kétszer annyit írhatnak le az adóalapjukból, mint amennyit kutatás-fejlesztésre költenek.

 

Ugyancsak január 1-jétől lép életbe az az új költségvetési finanszírozási lehetőség, amely szerint egyedi kormánydöntések keretében vissza nem térítendő támogatást adhat a kormány Budapesten is kutatás-fejlesztési célú beruházásokhoz.
A versenyképességet növelő intézkedések közé tartozik a társasági adó, illetve a munkáltatókat terhelő járulékok csökkentése is; ezzel Magyarország válik a legkedvezőbb beruházási környezettel rendelkező országgá Európában.