Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja kedden Szolnokon, a Hozam Klub és a Magyar Közgazdasági Társaság Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének rendezvényén jelentette be.
Pleschinger Gyula, aki a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is, A monetáris politika aktuális kihívásai című előadásában elmondta: jelenleg úgy tűnik, hogy a nagy jegybankok várhatóan viszonylag hosszú ideig laza monetáris kondíciókat fognak tartani. Ez arra enged következtetni, hogy nem lesz nagy inflációs nyomás külföldről, a belföldi inflációs nyomás pedig nem túl erős.
Elmondása szerint nem okozott nagyobb inflációs nyomást a viszonylag magas lakossági jövedelememelkedés sem, mert járulékcsökkentésekkel, vállalati adócsökkentésekkel sikerült mérsékelni a növekedés hatását, és a vállalatok nem kényszerültek áremelésre.
Az infláció növekedhet 2,5 százalék körüli értékre, néha megugrik, például a tejáremelés, vagy a dohány jövedéki adójának emelése miatt, de amikor ezek kikerülnek a bázisból, akkor újra visszaesik a mutató. Az idei év végére még csak 2 százalék körüli lesz az infláció.
A 3 százalékos inflációs cél olyan egyensúlyi kamatszintet jelent, amely mellett egy állandó, stabil és fenntartható növekedés tapasztalható a gazdaságban.
Pleschinger Gyula elmondta, hogy teljesen "egészségesnek" látják a magyar gazdaság szerkezetét, a külső finanszírozási képesség a régióban a legmagasabb, az államadósság csökken, és három-négy százalék közötti gazdasági növekedés várható. A növekedés három forrásának nevezte a lakossági fogyasztást, a beruházásokat és a nettó exportot.
A lakosság esetében szerinte jól látszik, hogy a válság után a háztartások nagyon óvatosan kezdtek megtakarítani. A 2015-2016-os év fordulóján visszatért a bizalom, és a megtakarítási ráta lassan elkezdett csökkenni. Ugyanakkor a fogyasztási ráta állandósult, illetve kissé emelkedett. A lakossági bizalom megerősítéséhez hozzájárult a reál- és a nomináljövedelem erőteljes növekedése is.
A kiadott lakásépítési engedélyek száma alapján látható, hogy megugrott a lakásépítési kedv, ebben a csok-nak is nagy szerepe volt.
Pleschinger Gyula szólt arról, hogy a lakossági hitelezés szintén megindult 2015-2016-tól, addig inkább csak törlesztettek a háztartások. Jelenleg évi 3 százalék körüli növekedéssel lehet számolni.
Hasonlóképpen növekedést tapasztaltak a vállalati szektorban. A növekedési hitelprogramnak és az azt követő piaci hitelezési programnak köszönhetően a kkv-hitelezés 5-10 százalékos sávban nőhet az elkövetkező időben, és ez hozzájárul a megcélzott gazdasági növekedéshez. A nagyvállalati hitelezés is "egészséges mértékben", 4-5 százalékkal növekszik.
Ennek eredményeként a vállalati szektorban is nőnek a beruházások. 2016-ban elsősorban az európai uniós támogatások erőteljes visszaesése miatt a beruházások száma is csökkent, de az idén már szép lassan növekedő beruházási trend látható.
Pleschinger Gyula szerint várhatóan a külpiacok is kedvezően alakulnak, a konszolidáció elindult az európai gazdaságokban. Ez azért is fontos, mert a magyar külkereskedelem mintegy 80 százaléka az európai uniós országokkal történik - mondta. Az ottani fejlődés várható következménye, hogy nő a magyar export és az exportpiaci részesedés is.
Emlékeztetett arra, hogy a monetáris tanács keddi ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Ugyanakkor a testület jelezte, hogy kész a monetáris kondíciók további lazítására.
Fontos állomás lesz az első beton öntése, amelyet három hónappal megelőz az úgynevezett szerelőbeton kivitelezése.
Fontos állomás lesz az első beton öntése, amelyet három hónappal megelőz az úgynevezett szerelőbeton kivitelezése.