Ha el akarjuk kerülni a botrányokkal terhelt, rosszul megépített, fapados gyorsforgalmi utak, vagy épp meg sem épülő gyorsforgalmi utak elszaporodását, most kell észnél lennünk!
A Világgazdaság értesülései szerint a Közgép az olasz Itinerával együttműködve újabb feltűnően alacsony ajánlatott tett egy hazai útépítésnél. Miközben a versenytársak 83, 84, illetve 87 milliárd forintért kiviteleznék az M4-es autópálya Berettyóújfalu és a román határ (Bors) közötti szakaszát, a Közgép és külföldi partnere ennek kétharmadát kitevő, 58 milliárdos ajánlatot vállalt be. Hogy miért elgondolkodtató egy irreálisan alacsonynak tűnő ajánlati ár, azt már a Közgép másik most ismertté vált ajánlatánál is bemutattuk, kiemelve az EU-s projekteknél lehívható 50 százalékos előleget, mint kockázatot. A korábbi cikkünk témáját adó 813-as útnál szintén kétharmada volt a cég ajánlata (10,5 milliárd forint) rivális által megjelölt árnak (14,8 milliárd).
Az Itinera nem most jelentkezik először Magyarországon kivitelezésre
Az olasz vállalat a 90-es években sokak számára „emlékezetes” módon működött közre generálkivitelezőként a váci elkerülő út építésében. A 2-es út 1997-ben átadott, Vácot elkerülő szakaszának kivitelezésekor sem a technológai sem az időbeli elvárásoknak nem tudott megfelelni maradéktalanul. A 90-es években az irreálisan alacsony árajánlatoknak több negatív hatása is volt: közismert, hogy rengeteg jogi eljárást okoztak a gyenge minőségű kivitelezések és a ki nem fizetett alvállalkozók.
Az akkori közbeszerzéskor az Itinera a mostanihoz hasonlóan irreálisan alacsonynak tűnő árral lépett fel, ami hozzávetőlegesen 60 százalékát tette ki a konkurencia árszintjének. Az akkori győzelmük ennek köszönhetően elkerülhetetlen volt, miután a közbeszerzési törvénybe csak később került bele az irreálisan alacsony árajánlatokat bizonyos esetekben kizáró rendelkezés. Ez a határozott rendelkezés információink szerint éppen az Itinera és a hozzá hasonló módon fellépő cégek miatt vált szükségessé, a 2015-ben elfogadott új közbeszerzési törvénynek ez a rendelkezés viszont már nem része.
A határidő betartása helyett agresszív jogi ellentámadás
A Vác mellett megépített 14,6 km-es szakasszal kapcsolatban birtokunkba került egy 1996-ban megírt hivatalos dokumentum, mely szerint az Itinera a mérnök szerepét ellátó cég többszöri felszólítása ellenére sem követett el minden, a hatáskörében elvárható intézkedést a lemaradások behozása érdekében. A jelentésből kiderül, hogy az átadás kitűzött időpontja 1996. november 30-ra módosult, ám az elemzés nem látja biztosítottnak még ennek az új határidőnek a betartását sem. Az is kiderül a levélből, hogy a mérnök havi jelentéseiben folyamatosan sürgeti a munkahelyi erőforrások megerősítését, illetve a heti munkaidő meghosszabbítását, de ezeknek nem sok foganatja látszik.
A jelentés azt a problémát is bemutatja, hogy a kivitelezőnek számos pótlólagos és vitatott követelése van. Ezek a követelések akkor már meghaladták az 1 milliárd forintot, ám később ennek többszörösére nőttek. Lapunk értesülése szerint az Itinera az eredeti árhoz képest jelentős követelésekkel állt elő a projekt során, melyek által a beruházás összköltsége elérte volna a versenytársak árszintjét. Csak a beruházó kemény fellépésének, és a hosszasan elhúzódó jogi vitáknak köszönhető, hogy végül a követeléseknek csak egy töredékét sikerült érvényesítenie az Itinerának.
Alvállalkozót újsághirdetéssel
Információnk szerint az Itinera a legkülönbözőbb indokokkal próbálta meg behajtani a többlet követeléseit, eközben minden a beruházásban rajtuk kívül érintett félre rá akarta bizonyítani annak szakmaiatlanságát. Ugyanakkor olasz cég kivitelezési stratégiáján egyértelműen látszott, hogy kizárólag a saját költségeinek az alacsony szinten tartása érdekli, és ennek oltárán szívesen beáldozza a technológiai fegyelmet. Az általuk felmutatott szakmai színvonal nem is érte el az elvártakat, így végül a többi szereplő többlet munkája és többlet befektetése mentette meg a beruházást, és ez biztosította az új útszakasz megfelelő minőségét.
Az olasz cégnek szinte minden területen a fenti hozzáállása mutatkozott meg a projekthez: sokat elárul róluk, hogy az alvállalkozókat újsághirdetés útján keresték, akiknek a kifizetése aztán csak rendkívüli botrányok árán történt meg.
Egy az olasz céggel korábban kapcsolatba kerülő informátorunk a megkeresésünkre név nélkül csak annyit reagált, ha a beruházók 2016-ban szeretnének felvállalni egy konfliktus-sorozatot (jó adag többlet jogi és szakmai munkát), akkor nyugodtan bízzák meg munkával az Itinerát. Ha viszont ehelyett magára az útépítésre szeretnének összpontosítani, akkor inkább mással dolgoztassanak.
Óriási a döntéshozói felelősség
Közismert, egy olyan korszak indul Magyarországon, amiben 2022-ig 2500 milliárd forintnyi értékben mintegy 1000 kilométernyi gyorsforgalmi utat kell megépíteni, ami példátlan mennyiség az eddigi útépítésekhez képest. A projektek sűrűsége és nagysága egyaránt páratlan lesz. Miután a törvények nem zárják ki az irreálisan alacsonynak tűnő árajánlatok beadását, a döntéshozóknak óriási felelőssége lesz abban, hogy elkerüljék a botrányokkal kísért, rosszul megépített, fapados gyorsforgalmi utak, vagy épp meg sem épülő (!) gyorsforgalmi út-projektek elszaporodását.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.