A szolnoki labdarúgás négy egykori kiválóságának a nevét viseli mostantól a Tiszaligeti Stadion négy pályája.
A Szolnoki MÁV FC ezzel is őrzi a klub több mint egy évszázados hagyományait.
Id. CSÁBI JÓZSEF
(Szolnok, 1935.05.26. – 2011.12.14.)
Támadó, jobbösszekötő
Pályafutása: Szolnoki MÁV SE 1953-1968
Sportpályafutását 16 évesen kézilabdázóként kezdte, de még ebben az évben leigazolta a Szolnoki Cukorgyár labdarúgó csapata. 1955-ben az első osztályú Pécsi Dózsa, 1957 tavaszán az első osztályú bajnok Csepel, 1958 tavaszán a Miskolci Vasutas, 1960-ban szintén az első osztályú Győri ETO hívásait is visszautasítva hű maradt egyesületéhez és városához. Gyorsasága, fejjátéka, játék intelligenciája alapján mind a mai napig a megye legjobb labdarúgói között emlegetik. Pályafutását 1968-ban hagyta abba, de utána is aktívan rész vett az egyesület és Szolnok Megye Labdarúgásában, mint elnökségi tag.
KOLLÁTH FERENC
(Szolnok, 1914.10.06. – 1986.12.)
Válogatott labdarúgó, középcsatár
Pályafutása: Szolnoki MÁV SE 1930-1948
Eredmények /elismerések:
Magyar Kupa győztes: Szolnoki MÁV SE 1941
Magyar Bajnokság 3. helyezés: Szolnoki MÁV SE 1941-1942
Válogatottság: 5 mérkőzés / 3 gól
Szántó Józseffel együtt az első szolnoki labdarúgó volt, aki a válogatottban szerepelt. Tehetséges atlétaként kezdett sportolni – remek távolugró és rövidtávfutó volt – a futball azonban gyorsan elhódította. 1929-ben lett a Szolnoki MÁV labdarúgója és 16 évesen mutatkozott be a felnőttek között. A harmincas évek végén a „korszerűen” játszó, gyors, kapura törő, veszélyesen lövő középcsatár típus legjobb hazai képviselőjének tartották. Tagja volt a Magyar Kupa győztes és az 1941-42-es idényben a bajnoki bronzérmet szerző csapatunknak. A Szolnoki MÁV csapatában, amely tíz évig szerepelt az első osztályban 218 mérkőzést játszott. Sportsajtóban Kolláth II néven szerepelt
1948 nyarától 1974-ig edzőként dolgozott. Először Pécsi Vasutas játékosait tréningezte majd 1955-ig több pécsi csapatot irányított. Ezt követően a Szolnoki Légierő, Jászberényi Lehel, Szolnoki MÁV, Szolnoki Cukorgyár, Kunszentmárton TE, Martfű Cipő SE csapatainál is dolgozott. Tizenöt éven át volt a Szolnok Megyei Edzőtestület elnöke majd később megyei szakfelügyelő.
SZÁNTÓ JÓZSEF
(Szolnok, 1915.05.05. – 1998.05.29.)
Válogatott labdarúgó, jobbszélső
Pályafutása: Szolnoki MÁV SE 1934-1949
Eredmények /elismerések:
Magyar Kupa győztes: Szolnoki MÁV SE 1941
Magyar Bajnokság 3. helyezés: Szolnoki MÁV SE 1941-1942
Válogatottság: 3 mérkőzés / 0 gól
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Labdarúgásáért díj 1997
Kolláth Ferenccel együtt az első szolnoki labdarúgó volt, aki a válogatottban szerepelt. Kivételes képességgel megáldott, megyénk labdarúgásának dicsőséget szerzett sportembere volt, akit „Krumpliként” ismertek. Sportpályafutását 19 éves korában a Szolnoki MÁV-ban kezdte és tizenöt év múltán ugyanitt fejezte be. A zömök, gyors és bátor szélső mindkét lábbal ügyesen kezelte a labdát. Alacsony termete ellenére jól fejelt. Az NB I-ben 238 alkalommal játszott és 1939-ben három alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban. Tagja volt a Magyar Kupa győztes és az 1941-42-es idényben a bajnoki bronzérmet szerző csapatnak. 1949. július 16-án rendezték búcsújátékát, a rangos ellenfél Budapest csapatában Grosics, Bozsik, és Puskás is játszott.
Pályafutása végén edzői képesítést szerzett majd edzőként is dolgozott. Először a szolnoki Szikrában, majd a Dózsában, a szolnoki MTE-ben, Törökszentmiklóson, Marfűn, Jászapátiban, Tiszakécskén is. Nevelt játékosai közül illik kiemelni Kelemen József, Pallai István, Bánhidi Öcsi, Baricza György, Vörös László, Szántai Tibor, Karakas József vagy Frikker Márton nevét.
SZŰCS SÁNDOR
(Szolnok, 1921.11.23. – Budapest, 1951.06.04.)
Válogatott labdarúgó, korának legjobb középhátvédje 1951-ben koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték
Pályafutása: Szolnoki MÁV SE 1938-1944, Újpesti TE / Budapesti Dózsa 1944-1951
Eredmények /elismerések:
Magyar Bajnok (3×): Újpesti TE 1945 tavasz, 1945-1946, 1946-1947
Magyar Kupa győztes: Szolnoki MÁV SE 1941
Magyar Bajnokság 3. helyezés: Szolnoki MÁV SE 1941-1942
Válogatottság: 19 mérkőzés / 0 gól
1921. november 23-án született Szolnokon. Még nem volt tizenhét esztendős, amikor először játszott a Szolnoki MÁV NB I-es csapatában. Tehetségére hamar felfigyeltek és 1941. március 23-án a felnőtt válogatottban is pályára lépett Jugoszlávia ellen. A hatalmas termetű, erőteljes labdarúgó játékát ragyogó rúgótechnika, kiváló fejjáték és határozottság jellemezte. 1944-ben igazolt az Újpesti TE csapatához. A válogatottban együtt futballozhatott Bozsik Józseffel, Deák Ferenccel, Hidegkuti Nándorral, Puskás Ferenccel és Sárosi Györggyel.
Felkészültsége, tudása alapján az Aranycsapat tagja lehetett volna, de nem így történt. A tehetséges sportembert 1951-ben hamis vádak alapján az akkori rendszer kiszolgálói koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték.
1989-ben az ellene hozott ítéletet törvénysértőnek minősítették, hatálytalanították. 1991-ben érdemei elismerése mellett posztumusz rendőr alezredessé nevezték ki.
Bár harminchárom évet töltött el egy munkahelyen és nem gondolkodott a váltáson, a Paks II. projekt mégis elcsábította Bohus Róbertet, aki úgy gondolja: ennek a beruházásnak olyan nívója, hírneve van, amiért érdemes volt ezt a lépést megtenni. A cég programelem-felelőse tapasztalt projektmenedzserként került márciusban a két új blokk létesítését koordináló társasághoz.