Újra vizes élőhely lesz a Hajta-mocsár

A Hajta-mocsár természetvédelmi terület őrzi az egykori mocsárvilág emlékeit, azokat a folyómedreket, ahol régen az ősi Zagyva folyt. A Hajta-menti vizes élőhelyek kiterjedése a hatvanas évek vízrendezését követően jelentősen csökkent, a környező nádasok és rétek nagy része pedig kiszáradt. Ezzel a vízvilág élőlényeinek élettere is szűkült.

 

Különleges természetvédelmi időablakba tekinthettek be az érdeklődők

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egy európai uniós pályázat keretében rekonstrukciós munkálatokat végez a területen, melynek célja az élőhely állapotának javítása. A természetvédelmi őrszolgálat négy kilométeres, vezetett túráján a minap lehetőséget adtak a nagyközönség számára is arra, hogy megismerjék a beruházást. Olyan útvonalon járták be az oltalom alatt álló élőhelyeket, amelyek egyéni bejárására egyébként nincs lehetőség.

A természetkedvelők a megszokott utakat elhagyva, a nádasban lévő keréknyomokon és a munkaterületen keresztül fedezhették fel a Hajta-mocsár természeti értékeit. Németh András természetvédelmi őrkerület vezető bemutatta, hogy a beavatkozás hatására majd hogyan alakul vissza a nádas területe, az élőlények pedig fokozatosan foglalják vissza az egyes zónákat.

A túrán különleges természetvédelmi időablakba tekinthettek be az érdeklődők, amely csak néhány hónapig lesz jelenlegi formájában látható. A munkálatok befejezését követően, várhatóan jövő nyárra a természet birtokba veszi az élőhelyrekonstrukció területét. A nádas teljesen zárt élőhelyet alkot majd, amit akkor már nem lehet látogatni.

 

Gyorsan beindul a növényesedés

Tavaszra a madárfajok is megérkeznek és visszaáll a rend, újra védett fajok élőhelyévé válik a terület. Ezt csak kívülről, például az épülő új madármegfigyelő toronyból tekinthetik meg az emberek – avatott be a részletekbe Németh András.

Elmondta, a Hajta-mocsár egyik legnagyobb problémája, hogy egyre többször kiszárad a terület. A beruházással vizes élőhelyeket létesítenek, ahol különböző állatfajok is életteret találnak, ezzel visszaadják régi fényét a Hajtának. A bejáráson megfigyelhető volt többek között, hogy a helyreállított területek egyes részein a víz még kristálytiszta, teljesen növénymentes.

Idővel azonban gyorsan beindul a növényesedés, majd kialakul egy életközösség. Négy-öt évig dinamikusan változik az élőhely, egészen addig, míg helyre nem áll az egyensúly. Ennek a folyamatnak az első félébe tekinthetünk be az elkövetkezendő hónapokban – tette hozzá a szakember.

 

Bővülhet a szabadidős lehetőség is

A vizes élőhelyek rehabilitációjával és a patak időszakos visszaduzzasztásával szabályozzák a víz megtartását a területen, valamint a kotrási munkálatokkal együtt több hektáros nyílt vizű tórendszert alakítanak ki. Ezzel növelik a Hajtában fészkelő, vízhez kötődő madarak, például a bíbicek, bakcsók, nyári ludak, nagy kócsagok állományát – tájékoztatott a beruházásról a Duna-Ipoly Nemzeti Park közleménye.

A természetvédelmi célú fejlesztés nem csak a vízi élőlények életfeltételeire, de a terület vízgazdálkodására, illetve a rekreációs, szabadidős lehetőségekre, ezáltal a turizmusra is kedvezően hat.