A sasok védelmére hívják fel a figyelmet a Jászságban

Hazánk legnagyobb és legimpozánsabb ragadozó madara a réti sas, szárnyfesztávja akár a két és fél métert is elérheti. A nyílt terepet és az erdők szélét kedveli, fészkeit is ide építi. A parlagi sas némileg kisebb, de igen méltóságteljes ragadozó madár, elsősorban hörcsögre, ürgére és mezei nyúlra vadászik, de nagy ritkán a beteg őzgidát is zsákmányul ejtheti. E két ragadozó madáron kívül héják, vércsék és egerészölyvek is szép számban vannak erdeinkben, s mindannyian a költési, fiókanevelési időszakban a legérzékenyebbek a zavarásra.

A réti és a parlagi sasoknál a decemberi fészek rendrakás után megkezdődik a költési időszak. A fiókák március végén, április elején kelnek ki a tojásokból. 

Ez idő alatt fokozott védelemre szorulnak, ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának szakemberei az aktív fészkek körül korlátozásokat léptettek életbe.

Ezek a korlátozások az erdőgazdálkodókat érintik:

• a lakott sas fészkek 200 méteres távolságán belül december 1-től július 15-ig,
• 100 méteres környezetében pedig egész évben tilos a fakitermelés.

Réti sas fészkek elsősorban a Tisza és a Hármas-Körös ártéri erdeiben találhatóak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 30 fészek ismert, ezek feléből sikeresen repültek ki fiókák 2021-ben. Parlagi sas fészekből még ennél is több van megyénkben, elsősorban a Jászságban, a Tisza-tó környékén és Mesterszállás külterületén.