Október hónap műtárgyaként Sáros András „KORCSOLYÁZÓK (olaj, vászon 50×70 cm)” című festményét ajánlják az érdeklődők figyelmébe. A festmény október végéig tekinthető meg a Galéria nyitvatartási idejében.
A festményt Sáros László György DLA Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja mutatta be a Galériában.
Az ünnepélyes festménybemutatón a Palotásy János Zeneiskola növendékei adtak rövid műsort, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a festőművész pályájáról, alkotásairól, mindennapjairól a család tagjaival, Sáros Katalinnal, Sáros András Miklós Munkácsy-díjas grafikus művésszel, és menyével, Tenkács Márta okl. építészmérnökkel.
Jászberényben, a Lehel Vezér Gimnázium falán elhelyezett emléktábla őrzi Sáros András emlékét, amelyet a művészetet szerető jászberényiek és a művész családja állítottak.
Sáros András festőművész (Kürt, 1912. október 18 – Jászberény 1983. július 1.) élete jelentős részét Jászberényben töltötte, markáns alakja a jászsági művészetnek. 1932-től a budapesti Ipar-művészeti Iskola grafikai szakára, majd Szőnyi István szabadiskolájába járt. 1933-tól 1938-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Glatz Oszkár és Rudnay Gyula voltak. 1945-től 1968-ig a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium rajztanára volt, majd 1976-ig a Jászberényi Tanító-képző Főiskola Rajzi Tanszékének tanszékvezető tanáraként dolgozott.
„Festészeti elvem – vallotta egy nyilatkozatában – a valóságból kiindulva és annak talaján állva, leegyszerűsített formákkal ábrázolni a valóságot. Témáim főként az alföldi tájhoz kötődnek. Színkezelésem is egyszerű, szeretem a csendes hangulatú, párás, kékesszürke árnyalatokat.” Olajképei, akvarelljei és temperái rendszeresen szerepeltek országos kiállításokon a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szolnoki és jászberényi tárlatain.