Október hónap műtárgyaként Sáros András „KORCSOLYÁZÓK (olaj, vászon 50×70 cm)” című festményét ajánlják az érdeklődők figyelmébe. A festmény október végéig tekinthető meg a Galéria nyitvatartási idejében.
A festményt Sáros László György DLA Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja mutatta be a Galériában.
Az ünnepélyes festménybemutatón a Palotásy János Zeneiskola növendékei adtak rövid műsort, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a festőművész pályájáról, alkotásairól, mindennapjairól a család tagjaival, Sáros Katalinnal, Sáros András Miklós Munkácsy-díjas grafikus művésszel, és menyével, Tenkács Márta okl. építészmérnökkel.
Jászberényben, a Lehel Vezér Gimnázium falán elhelyezett emléktábla őrzi Sáros András emlékét, amelyet a művészetet szerető jászberényiek és a művész családja állítottak.
Sáros András festőművész (Kürt, 1912. október 18 – Jászberény 1983. július 1.) élete jelentős részét Jászberényben töltötte, markáns alakja a jászsági művészetnek. 1932-től a budapesti Ipar-művészeti Iskola grafikai szakára, majd Szőnyi István szabadiskolájába járt. 1933-tól 1938-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Glatz Oszkár és Rudnay Gyula voltak. 1945-től 1968-ig a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium rajztanára volt, majd 1976-ig a Jászberényi Tanító-képző Főiskola Rajzi Tanszékének tanszékvezető tanáraként dolgozott.
„Festészeti elvem – vallotta egy nyilatkozatában – a valóságból kiindulva és annak talaján állva, leegyszerűsített formákkal ábrázolni a valóságot. Témáim főként az alföldi tájhoz kötődnek. Színkezelésem is egyszerű, szeretem a csendes hangulatú, párás, kékesszürke árnyalatokat.” Olajképei, akvarelljei és temperái rendszeresen szerepeltek országos kiállításokon a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége szolnoki és jászberényi tárlatain.
Fontos állomás lesz az első beton öntése, amelyet három hónappal megelőz az úgynevezett szerelőbeton kivitelezése.
Fontos állomás lesz az első beton öntése, amelyet három hónappal megelőz az úgynevezett szerelőbeton kivitelezése.