2020.10.29, Csütörtök

Hirdetés

Varsóban tartották Sopsits Árpád A martfűi rém című filmjének világpremierjét

mti

2016.10.12. 12:50

A martfűi rém valós eseményeken alapul. 1957-ben brutálisan megöltek egy nőt Martfűn. A gyilkosságért elítéltek egy férfit, pár évvel később azonban újra megrázó halálesetek történtek. Egy frissen végzett ügyész rájön, hogy a börtönben ártatlan ember bűnhődik, ám az 1956-os forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát.

Hirdetés

A 32. Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották Sopsits Árpád legújabb művének világpremierjét. A rendező a vasárnapi bemutató után azt mondta, hogy bár A martfűi rém többrétegű, történelmi vonalat is tartalmazó film, elsősorban mégis izgalmas alkotásnak, "társadalompolitikai pszichothrillernek" szánta.

    
A "fonottkalácsszerűen felépített" filmnek három rétege van: a nyomozás, a sorozatgyilkos élete és az ártatlanul elítélt ember élete - fogalmazott Sopsits Árpád. A film történelmi hátteréről elmondta, nem akart egy sematikus rajzot adni egy korról, ezért többféle embertípust vonultat fel, köztük - például Szirmai Zoltán ügyész személyében - olyanokat, "akik nem kötnek kompromisszumot, nem veszítik el szuverén személyiségüket". 

"Lehet, hogy ez sok áldozattal jár, lehet, hogy a környezetük nehezen tűri ezt és elítéli őket", de ennek köszönhető, hogy "nincs olyan társadalom, amelyben ne lennének lázadók, akik szembemennek a hatalommal" - mondta a rendező.


A fél évszázaddal ezelőtti rémtörténetre vonatkozó igazság megismerhetőségét firtató kérdésre válaszolva Sopsits az ügyész egyik nyomozótársát idézte: "Senki nem lesz hálás neked, amiért kideríted az igazságot". Ez a hozzáállás sokaknál azóta sem változott - tette hozzá a rendező. "Lehet, hogy igyekszünk megismerni az igazságot, de van, aki pozíciójánál, helyzeténél fogva egyáltalán nem vágyik erre" - vélekedett. Rámutatva az emberölésért ártatlanul elítélt Pusoma Dénes, illetve a móri gyilkosságokért tévesen elítélt Kaiser Ede esetére, elmondta: a bírói tévedések nem csak a filmben felidézett korszakra jellemzőek.


A Szirmai ügyészt megtestesítő Bárnai Péter is úgy vélte, a világ ma lényegében nagyon hasonló, mint a filmben felelevenített történet idején, "ugyanez ma is megtörténhetne - ma is mindenki csak a saját életét félti". Hozzátette, "abban a korszakban, a totális rendszerben pedig volt is miért aggódni".


A film másik embertípusáról, az áldozatokról beszélve, Sopsits elmondta: ezek nem csak a meggyilkolt nők, valamint a Dosztojevszkij-féle irracionális bűnhődést felidéző, ártatlanul elítélt Réti. "Azok is áldozatául eshetnek egy rendszernek, akik úgy tűnik, hogy felette állnak, érinthetetlenek" - mutatott rá. Ebben az összefüggésben a filmben elhangzott mondatot idézte: "A mi rendszerünk alapja, hogy bizonytalanságban tartjuk a híveinket, a barátainkat és az ellenségeinket egyaránt".


Sopsits úgy értékelte: Varsóban a film értő közönségre találhat, hiszen a két kelet-közép-európai nemzetnek sok szempontból azonos sorsa van, így a lengyelek valószínűleg nemcsak a film pszichothriller-vonalát, hanem a társadalmi-politikai vonatkozásait is meg fogják érteni. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, az volt a szándéka, hogy a politikai vonaltól függetlenül a film "legalább olyan izgalmas legyen, mint egy hagyományos krimi".

 

A martfűi rémet a rendező a múlttal való "másfajta szembesülésnek", "műfaji kitekintésnek" nevezte, ahhoz képest, amit a Céllövölde, a Torzók és a Hetedik kör című filmjei képviseltek. "A Hetedik körrel egy trilógia problematikáját lezártam, amely vizsgálta egy kamasz lehetőségeit a 80-as évek elején, a 90-es években és a kétezres években" - mondta. "A válasz egyre szomorúbb volt, és ezt nem lehetett tovább fokozni" - tette hozzá. Elmondta: legújabb alkotása a korábbiakhoz képest kevésbé személyes, nincs benne önéletrajziság.


A Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával készült film legfontosabb szerepeiben Bárnai Péteren kívül Hajduk Károly, Anger Zsolt, Jászberényi Gábor, Trill Zsolt, Szamosi Zsófi és Balsai Mónika látható. A forgatókönyvet Sopsits Árpád írta, az operatőr Szabó Gábor volt, producerei Ferenczy Gábor és Tőzsér Attila. 

 

A martfűi rém a magyar mozikban november 10-től lesz látható.

 

KultúraSopsits ÁrpádA martfűi rémVarsói Nemzetközi Filmfesztivál