2020.10.25, Vasárnap

Hirdetés

Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt

mti

2016.09.12. 14:53

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik.

Hirdetés

A fokgazdálkodás lényege, hogy tavaszi  áradás alkalmával a folyó vizét átengedik az árterületekre, amivel  ívóhelyet biztosítanak  a halaknak, így horgászati lehetőséget, a szárazabb időszakra öntözővizet is nyernek. Az ár levonulása után a víz az ártérben tartható, de vissza is vezethető a folyóba és a területen legeltetés folyhat.
    

A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet.   

A rákóczifalvai fokgazdálkodás még nagyon az elején jár, de már most nagy eredményeket ért el és hosszútávra terveznek a szakemberek. Fotó: Rákóczifalva Facebook oldal

  

- A természetes vízi halgazdálkodás indítására 2013-ban megállapodást kötött a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a rákóczifalvai önkormányzat, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) és az akkor halászati jogot gyakorló Halász Kft. - ismertette Szöllősi Béla, a Horgászegyesületek a Tiszáért társulás elnöke.

- A Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségnek  évente 30-35 millió forint értékben kell halat telepítenie a Tiszába a halgazdálkodási törvény szerint. Fokgazdálkodás bevezetésével ennek többszöröse, akár 50-100 millió forint értékű ivadék is előállítható - vetítette előre.     

A társulás elnöke elmondta: a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetségének  kötelezettsége az árterületeken maradt halak visszajuttatása a mederbe. 
    

Tavasszal, az áprilisi ívást követő ötödik-hatodik héten lenne célszerű visszaengedni a halakat a Tiszába. Idén, a környezetvédelmi szempontokat, illetve azt figyelembe véve, hogy Rákóczifalván sok védett madárfaj él, szeptember elejéig vártak ezzel a munkával. A tápláléklánc-vizsgálat alapján ősz elejére azonban már olyan mértékben kiürült a víz, hogy a halaknak nem maradt táplálék. A  jövőben már nem szabad ilyen későig várni - hangsúlyozta.

A próbahalászat során nagymennyiségű 10-12 cm-es ivadékot fogtak. Főleg pontyok és kárászok bukkantak fel, de akadt köztük védett faj és keszeg is. Fotó: Rákóczifalva Facebook oldal

Hozzátette: körülbelül egy mázsa kárászt becsültek fel a szövetség munkatársai a napokban. A pontyok mennyiségéről még nem tudott pontos adatot mondani, mivel azok csak később kerülnek sorra.     

Szöllősi Béla hozzátette,  a pontyok immár harmadik éve nem tudtak ívni a mederben. Az áradás idején árterekre kijutott pontyok viszont sikeresen szaporodtak. A tapasztalatok szerint a természetes vizekben, árterületeken született ivadékok életképesebbek, mint a mesterséges körülmények között élők utódai. A négy-öt centiméteres öthetes pontyokat már bele lehet engedni a mederbe.