A szivattyútelep helyiségében, az esztergomi Duna Múzeum közreműködésével berendezett kiállítás a magyar gazdaságtörténet egyik leginkább figyelemreméltó időszakába, a lecsapolások és ármentesítések idejébe enged bepillantást.
A Magyar Hidrológiai Társaság centenáriuma és Szolnoki Területi Szervezete 50 éves jubileuma alkalmából tartott rendezvények záróakkordjaként a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság május 11-én emlékszobát avatott az országban elsőként üzembe állított, gőzenergiát hasznosító Sajfoki szivattyútelepen. A megnyitón köszöntőt mondott Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója, az egyedülálló gazdaságtörténeti emlékeket és műszaki kuriózumokat pedig Kovács Ferenc, az igazgatóság szolnoki szakaszmérnökségének munkatársa ajánlotta a meghívottak figyelmébe.
A Tisza-völgy 19. század közepén megkezdett árvízvédelmi munkálatai során a töltésekkel együtt a nagyobb, állandó vízfolyások torkolatánál zsilipek épültek azzal a céllal, hogy a mentesített területeken összegyűlő belvizek lefolyását lehetővé tegyék. Árvizek alatt azonban a zsilipeket zárva kellett tartani, így az árhullámokkal egyidejű - főleg tavaszi – belvizek gyakori elöntéseket okoztak.
Az árvízvédelmi töltések kiépítését az árterület érdekelt földbirtokosai által alapított társulatok végezték, de vízrendezési kötelezettségeik abban az időben még nem voltak egyértelműen szabályozva. Így kerülhetett sor arra, hogy jászsági érdekeltek egy, a belvizektől különösen sokat szenvedő csoportja 1877-ben megalakította a Sajfoki Belvízszabályozó Társulatot és az 1862-ben épült Sajfoki zsilip mellett 1878-ban megépítette az ország első belvízátemelő szivattyútelepét Tiszasülytől északra, Szolnok és Heves megye határán, a Tisza jobb partján, ezzel új korszakot nyitva a vízrendezés fejlődésében.
Az elsőként üzembe állított, 90 lóerő teljesítményű gőzgéppel meghajtott, másodpercenként 1,3 köbméter vizet átemelő szivattyús egységet még Angliában készítette a londoni Gwynne John &. Henry cég. A két évtizeddel későbbi bővítés alkalmával további két gépegységgel egészült ki a telep, amelyeket már hazai üzemek, a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár Rt., valamint Röck István Gép, Gőzkazán Gyára és Vasöntödéje állították elő. Utóbbi, 1897-ben kooperációban előállított, ugyancsak az akkori technika élvonalát képviselő berendezések egészen 1980-ig teljesítettek szolgálatot, s gyakorlatilag ma is működőképesek.
A 18 tabló bemutatja a Heves-Szolnok-Jász-vidéki Tisza és Belvíz Társulat területén megvalósított mentesítési munkálatok jelentősebb mozzanatait, azok irányítóit, valamint az utódok közelmúltban elvégzett védekezési tevékenységét és fejlesztési terveit.
A megnyitó résztvevőinek egy kisfilmet is levetítettek, amely a korabeli gőzerejű szivattyútelepek üzemeltetésének mindennapjait elevenítette fel.
A Sajfoki szivattyútelepet, az ipari forradalom időszakát idéző gépeket, s az emlékszobát előzetes bejelentkezést követően tekinthetik meg látogatócsoportok.