Lassult a lakáspiaci tempó

Az adásvételi tranzakciók számának növekedése 2019-ben megállt, és az Otthon Centrum adatai szerint az egy évvel ezelőttihez képest kis mértékben visszaesett. A forgalom zömét továbbra is a főváros és a megyei jogú városok adták.

KSH előzetes adatai és saját értékesítési statisztikája alapján az Otthon Centrum hozzávetőleg 140 ezer adásvétellel számol 2019-ben. Ez éves szinten mintegy 15%-os visszaesést jelent országosan. Budapesten ennél is nagyobb csökkenést tapasztaltak az elemzők. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta, hogy a fővárosban negyedével esett vissza az adásvételek száma tavaly. Véleménye szerint 2020 a tavalyihoz hasonló év lesz, elsősorban a nagyobb városok környékén lévő településeken várható sok adásvétel, ahol 2019-ben alig vagy egyáltalán nem volt visszaesés a lakáspiacon.

Az elemzési vezető kiemelte, hogy a fővároson kívül, a településméret mellett a földrajzi elhelyezkedés is nagyban meghatározza az eladott lakások számát, ugyanis ahol fejlődik a gazdaság, kedvezőek a megélhetési feltételek és új munkahelyek létesülnek, ott előbb vagy utóbb megjelennek a lakásvásárlók is. A vándorlási mérleg ugyancsak ezt igazolja: a tendencia a korábbinál is markánsabban mutatja, hogy az osztrák határrégiót leszámítva az ország peremvidékeinek lakosságszáma folyamatosan csökken. Ezzel szemben Budapest vonzáskörzete, valamint Győr-Moson-Sopron megye, illetve a Balaton menti települések maradtak a beköltözők kedvelt célterületei 2019-ben is.

A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint a hat éve tartó töretlen szárnyalásnak vége, a lakásárak növekedése 2019 III. negyedévében megtorpant, – értékelte az adatokat Soóki-Tóth Gábor. Mint mondta, a publikált előzetes adatok még nem tükrözik a teljes képet, ezért nem szabad elhamarkodott következtetést levonni. Ugyanez igaz az adásvételek számában érzékelt csökkenésre is, messze nem esett vissza olyan mértékben a piac, mint azt egyesek az előzetes adatok alapján gondolják.

Az elemzési vezető arról is beszélt, hogy az Otthon Centrum értékesítési adatai szerint az egy lakás négyzetméterre vetített átlagár növekedése 2018-2019 között a téglaépítésű társasházi lakásoknál átlagosan 21 százalék volt. A középvárosokban viszont átlagon felüli, 40 százalékot meghaladó növekedés volt tapasztalható. A panellakások maradtak jellemzően a legolcsóbbak, ezért továbbra is ez a lakástípus az, amelyet a legtöbb vásárló meg tud fizetni. A növekvő kereslet azonban a panellakások áremelkedésében is tetten érhető volt. A főváros belső kerületeiben és a budai lakótelepeken 2013 óta legalább háromszorosára nőtt az átlagos négyzetméterár, míg a megyei jogú városokban és Pest megyében kétszeresnél is magasabb volt a növekedés a válság mélypontja óta.

A családi házak négyzetméterárai az Otthon Centrum adatai szerint átlagosan harmadával nőttek ugyanezen időszak alatt. „Budán majdnem duplázódott az átlagár, a külső pesti kerületekben is ehhez közelített a növekedés, de a régióközpontokban is másfélszeres volt az áremelkedés 2013 óta” – összegzett Soóki-Tóth Gábor, aki azt is elmondta, hogy ebben a kategóriában év közben már árcsökkenés volt tapasztalható.

Az elemzéséből az is kiderül, hogy 2019-ben a fővárosi használt téglalakások négyzetméterára minden kerületben legalább 10 százalékot emelkedett az előző évhez képest. 20 százalékot meghaladó átlagár-növekedés volt Budán a III., a XII. kerületben, a pesti oldalon a VIII., IX., X., XIII. kerületben és a külső kerületek többségében. Budapesten négy kerületben is meghaladta a használt tégla építésű társasházi lakások átlagos négyzetméterára a 800 ezer forintos értéket.

Vidéken, a városokban 5 százaléknál nagyobb növekedés volt jellemző: kivéve Győrben, ahol 20 százalék feletti átlagár növekedést tapasztalt az Otthon Centrum. Tatabánya és Szolnok esetében pedig harmadával nőttek az árak, míg Székesfehérváron 10 százalék feletti volt a növekedés. A legdrágább átlagos négyzetméterárat Budapest belvárosában (V. kerületben) kellett fizetni 2019-ben, ahol a legolcsóbb vidéki városhoz, Salgótarjánhoz képest kilencszer többet kértek átlagosan egy lakás négyzetméteréért. Az új lakások árszintjében is markáns a különbség: a kínálati átlagos négyzetméter ár vidéken 550 ezer forint, míg Budapesten majdnem 1 millió forint.

A vevőknek nyújtott árengedmény a tégla építésű lakásoknál a budapesti agglomerációban volt a legkisebb (5,4 százalék), a kistelepüléseken ennek a dupláját voltak kénytelenek elfogadni az eladók. Az eladás sikerességét nem csupán az ár, de az értékesítési idő is minősíti. Családi házat a legnehezebb eladni. 2019 folyamán átlagosan majdnem fél évre volt szükség az értékesítéshez, míg a társasházi lakások a leggyorsabban a vidéki középvárosokban és a megyei jogú városokban keltek el, átlagosan 2,7 hónap alatt.