Megemlékeztek Szolnokon Furkó Kálmánra, a magyar kyokushin karate egyik megalapítójára

Katonai és karatés tiszteletadás mellett emlékeztek Furkó Kálmán ezredesre, ejtőernyősre, a magyar kyokushin karate egyik megalapítójára csütörtökön Szolnokon.

Furkó Kálmán, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, aki a világon negyedikként szerzett 8. mesterfokozatot (dant) augusztus 3-án hunyt el 74 éves korában.

 

A Magyar Karate Szakszövetség (MKSZ) által szervezett megemlékezésen Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka bejelentette: Benkő Tibor honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség érdekében végzett önzetlen tevékenysége, kiemelkedő szakmai eredményei, példaértékű életútja emlékére a Honvédelemért kitüntető cím babérkoszorúval ékesített fokozatát adományozta posztumusz Furkó Kálmánnak. Az elismerést Ruszin-Szendi Romulusz és Sándor Tamás, a Magyar Honvédség Parancsnokságának különleges műveleti szemlélője adták át Furkó Kálmán özvegyének.

 

Gyerekkora óta arról álmodott, hogy ejtőernyős lehessen

Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta: megrendülten vesznek búcsút a "megtörhetetlen kősziklától", a "rendíthetetlen harcostól". A legendás katona és sportoló életútját felidézve elmondta: Furkó Kálmán - aki 1947. január 2-án született Nyírbátorban - már gyermekként rajongott a mozgásért, a sportért. A Magyar Néphadseregben is testnevelő tiszti beosztásban kezdte pályáját. Furkó Kálmánt egy fiatalkorában olvasott könyv terelte a felderítő, kommandós irányba, így 1973-ban Szolnokra kerülve álma vált valóra, amikor az ejtőernyős felderítőkhöz került.

Furkó Kálmán volt, aki megteremtette a magyar katonai közelharc alapjait. Szakértelmével, töretlen akaratával mind a katonai, mind a rendőri különleges egységek kiképzésére a mai napig hatással van

- tette hozzá a parancsnok.

Ruszin-Szendi Romulusz azt is kiemelte, hogy Furkó Kálmánt mindig mély tisztelet övezte. Szellemiségét, vezetői felfogását jól példázza, hogy ő volt a vezető, aki mindig azt mondta: "Utánam!" és nem azt, hogy "Előre!". Mindig ő mutatta be a gyakorlatokat, az akadály leküzdését, ő hagyta el elsőként a gépet az ejtőernyős ugrásnál - fejtette ki.

 

Nem csak a karaténak, a magyar egyetemes sportnak is legendás, ikonikus alakja volt

Később Furkó Kálmán a katonai hagyományok ápolásának szentelte éveit. Ő szorgalmazta többek között, hogy a szolnoki különleges rendeltetésű ezred vitéz Bertalan Árpádról legyen elnevezve, akit példaképének tekintett.

"A kívülről rettenthetetlen, megközelíthetetlen harcos egy melegszívű, igaz barát volt, akire mindig lehetett számítani"

- fogalmazott az altábornagy.

A Magyar Honvédség nemcsak egy kiváló főtisztet, egy nagyszerű kiképzőt, hanem egy legendát veszített. Furkó Kálmán saját életművével maradandó értéket teremtett a Magyar Honvédségnek és Magyarországnak - szögezte le a Magyar Honvédség parancsnoka. Mészáros János, az MKSZ elnöke beszédében elmondta: nem volt könnyű dolga Furkó Kálmán tanítványainak, de családjának, barátainak sem, mert nála be kellett tartani azokat a szabályokat, amiket ő értékként gondolt, ezek között fontos volt számára többek között a hűség, a kitartás és a bátorság.

Furkó Kálmán olyan vezető egyéniség volt a karatéban, aki "karatésként is katona volt". "Ő volt az elsőszámú nagymester", "ő volt a shihan", "a Kálmán"

- emelte ki az MKSZ elnöke.

Mészáros János azt mondta: nem volt olyan, aki ne ismerte volna Furkó Kálmánt, mint katonát vagy mint karatést. A Magyar Honvédség és a magyar karate "olyan ikont vesztett, amilyen nem lesz még egy" - szögezte le, megjegyezve: Furkó Kálmán nem csak a karaténak, a magyar egyetemes sportnak is legendás, ikonikus alakja volt.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere hangsúlyozta: Furkó Kálmán halála Szolnok városának vesztesége is. Elmondta: végig az a szerény ember maradt, mint amilyen akkor volt, amikor fiatalemberként Szolnokra költözött.

"A mi hősünk volt", sokaknak volt tanítója, példaképe. Tőle lehetett megtanulni, hogy a sors folyamatos küzdelem, és ez a küzdelem megtanít alázatosnak, tisztelettudónak lenni

- fűzte hozzá.

A polgármester kiemelte, hogy a kiváló sportember, a "legyőzhetetlen katona" még idősebb korában is hűen szolgálta Szolnok városának sportéletét. Furkó Kálmán halála pótolhatatlan veszteség Szolnok városának, mert nemcsak a magyar sportélet nagyságától vesznek búcsút, hanem baráttól, mentortól, generációk nevelőjétől - mondta Szalay Ferenc.

 

Több százan jelentek meg a Furkó Kálmán tiszteletére épített szentélynél

A megemlékezésen beszédet mondott a karate sportágának több kiemelkedő képviselője, köztük videóüzenetében shihan Kendzsi Midori, a WKO karate világszervezet elnöke is búcsút vett shihan Furkó Kálmántól.

A szolnoki Tiszaliget Sportcsarnokban tartott megemlékezésre egy szentélyt is felépítettek, ahol elhelyezték Furkó Kálmán hamvait tartalmazó urnát, fényképeit, kitüntetéseit és karateruháját.

A szentélynél emberek százai helyeztek el koszorúkat, egy-egy szál virágot. Családja, barátai, sportolók, állami és sportvezetők mellett számos magyar és külföldi városból érkeztek Furkó Kálmán tisztelői, hogy búcsút vegyenek a legendás sportolótól és kiképzőtiszttől.

A több órás megemlékezésen a szentély két oldalán - egymást cserélve - végig sorfalat álltak: katonák, karatékák, valamint a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetségének (MEBSZ) képviselői, köztük a MEBSZ elnöke: Boldizsár Gábor. A megemlékezésen részt vett mások mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség több tábornoka, valamint Besenyei Péter műrepülő-világbajnok is.

Furkó Kálmán nyugállományú ezredest délután katonai tiszteletadás mellett helyezték végső nyugalomra a szolnoki Kőrösi úti temetőben.