Vadlibák dézsmálják a napraforgót Tiszafüred környékén. A madarak a közeli nemzeti parki területeken költenek, azonban két éve rájöttek, hogy a fiatal napraforgó remek táplálékforrás. A vadludak ráadásul ebben az időszakban védettek, így nem lőhetőek. Megoldásként a gazdák a közeli halastavak kormoránok riasztására használt gázágyúit kérték kölcsön, ezek segítségével védik a termést.
– A halastavaknál használt riasztóeszközöket most Tiszafüred környékén, külterületén gazdálkodó földtulajdonosok működtetik, mert idén a vadliba nagy károkat okoz. Riasztására és a károkozás megelőzésére nem sok lehetőség van – mondja Bajor Imre, a Tiszafüredi Földtulajdonosi Vadásztársaság elnök-helyettese.
– Úgy körülbelül két éve a vadliba rájött, hogy a napraforgó jó csemege. Azelőtt olyan, hogy napraforgóban libakár? Nem is létezett! Mi határosak vagyunk a nemzeti parkkal, a vadliba ott megveti a lábát a védett élőhelyen. Kijárnak a mezőgazdasági kultúrába és két- és négyleveles állapotában lecsípik a napraforgót. Ezért a növény teljesen elpusztul – ismerteti a szakember.
A vadásztársaság felé bejelentett kárigény eddig többszáz hektár. Kisebb-nagyobb sikerrel próbálják riasztani a kártevőket. Most az vált be, hogy madárijesztőket és gázágyút helyeznek ki. A vadliba fél a lövés hangjától, így nem száll le és nem dézsmálja a napraforgót. A halastó-tulajdonosok a gázágyúkat kölcsönadták a mezőgazdászoknak, földtulajdonosoknak, hogy óvni tudják a vetést.
– A gázágyúkat tizenöt éve használjuk a halastavaknál, Tiszafüreden az összes halastó használ ilyet, de a lakók idáig nem panaszkodtak, mert a tavak olyan messze vannak a várostól, hogy a hanghatás nem jut el addig – érvel Bajor Imre. A gázágyúk most jelentősen közelebb kerültek a városhoz, mezőgazdasági területeken működnek, ezért hallják a lakosok az említett hanghatást. A vadliba okozta károk a vetés után jelentkeztek először. Többféle módon próbáltak már védekezni ellenük.
– A vetés után két héttel vettük észre, hogy nagy területen hiányzik a napraforgó. A liba lecsipkedte a növény sziklevelét, így az nem hajt ki. Olyan nagymértékű volt a kár, hogy újra kellett vetni, nálam ez ötvenhárom hektárt érintett. Mire a vetőmagot megrendeltük és újra elvetettük, már milliós kárnál jártunk – idézi fel a szoljon.hu-nak Jóvér Kálmán mezőgazdasági vállalkozó, akinek földje egy nádas-vizes élőhely mellett van, ahol a vadlibák tartózkodnak. Mikor a nemzeti park illetékesét tájékoztatták arról, hogy a napraforgótáblákra nemzeti parki területről érkezik a vadliba, kiderült, hogy a vadliba költési időszakban vadászati tilalom alatt áll, így nem lőhető. Ráadásul a nemzeti park felé nem élhetnek kárigénnyel sem.
– Több módszerrel próbálkoztunk, eredménytelenül. Tizenkét hektárt már harmadjára kellett újravetni. Már minden tőlünk telhetőt megtettünk. Vadászni a libára csak december 1-től lehet, ami rajtunk, mezőgazdászokon nem segít, a mi gondunk tavasszal és kora nyáron jelentkezik – fogalmaz a családi gazdálkodó.
A későn elvetett napraforgó gondozása nem egyszerű, ráadásul csak az őszi betakarításkor derül ki, hogy a korai és késői vetésben milyen különbségek és minőségi eltérések lesznek. Bár az elmúlt években inkább a mezeinyúl-kár volt jellemző, idén a vadliba már többszáz hektáron okozott milliós károkat. Úgy tudni, az egész Tisza-tónál hasonló a helyzet.
A szakemberek szerint a gázágyúk még júniusban visszakerülnek a halastavakhoz, tehát napokon belül elcsendesednek. Az látható, hogy a probléma megoldása hosszú időbe fog telni, de most, a nyári hónapokra elhallgatnak az ágyúk. Ugyanakkor tavasszal nagy eséllyel újraindul az üzem, mert a vadliba megtanulta, hogy a napraforgó kiváló csemege, így jövőre is próbálkozni fog.
A mezőgazdasági károk pedig Tiszafüredre és a Tisza-tó környékére is nagy hatással vannak, tehát a probléma hosszú távú megoldást vagy megszokást kíván – vélekednek a helyi gazdák.