Költözik a tiszaföldvári Tiszazugi Múzeum gyűjteménye

A sportegyesület és jogelődei 1963 óta kutatják a település határában lévő Ódorvári-hasadékbarlangot, 1971 óta a Hajnóczy-barlangot és 2005-től a Kos-barlangot is - közölte a sportegyesület vezetője.

Varga Csaba elmondta: az elmúlt évtizedekben nemcsak a barlangot ismerték meg, hanem az ott élők mindennapjait és a lakosokat is. A bükkzsérci fotókból készült tablók, makettek és a néprajzi eszközök már több alkalommal láthatóak voltak Tiszaföldváron. Az ódorvári természetkutatás ötven éves jubileuma alkalmából, 2013-ban pedig Bükkzsércen mutatták be a kordokumentumokat egy időszakos tárlaton. A gyűjtemény jelentős része azóta is a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen található, de a tiszaföldvári Tiszazugi Múzeum raktárában is őrzik egyes darabjait.

Béres Mária, a Tiszazugi Földrajzi Múzeum igazgatója elmondta, a bükkzsérci önkormányzat és a tiszaföldvári múzeum hamarosan szerződést köt arról, hogy a gyűjtemény egésze mikor, milyen feltételekkel kerül Bükkzsércre, ahol egy barlangászmúzeumban hoznak létre állandó tárlatot. A tárgyakat tartós letétbe adják a bükkzsércieknek.

Vasas Csaba, a mintegy ezer lelkes Bükkzsérc (független) polgármestere elmondta, a múzeumot a faluközpont régi iskolaépületéből alakítanák ki, az ingatlant az egyháztól bérelnék tartós használatra. Az épületet a tervek szerint még idén felújítják és be is rendezik, interaktív tárlatot hozva létre benne. A település vezetője bízik abban, hogy a tárlat idegenforgalmi látványosság is lesz.

A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium 1963 óta nyaranta rendez kutatótábort diákjai részére az Ódor-várromnál. Ebben a táborban barlangkutató csoport is működik. A barlangkutatók 1963-tól 1971-ig főként a cseppkőbarlangban dolgoztak. A Vámőrségi Barlangkutató Csoport 1962-ben 180 méter hosszúságban tárta fel ezt a barlangot, a diákoknak sikerült további 30-35 méterrel növelniük azt.
Varga Csaba hozzátette, 1971-ben a véletlen is közrejátszott a későbbi Hajnóczy-barlang felfedezésében. Táborozás előtt néhány nappal vezető nélkül maradt a barlangkutató csoport, így a diákok nem dolgozhattak a cseppkőbarlangban. Akkor történt meg a korábbi terepbejárásokon feljegyzett egyik "rókalyuk" bontása. A mintegy három napos munkával sikerült úgy kitágítani a szűk bejáratot, hogy 1971. július 25-én már be lehetett jutni a barlangba.