Új állandó régészeti kiállítás nyílt a szolnoki Damjanich János Múzeumban

A kiállítást megnyitó Raczky Pál, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének egyetemi tanára elmondta: az új tárlat fő módszertani alapjait, időrendi kereteit jól végiggondolt történeti rendszer határozza meg és tartja tematikus egységben.

A kiállítás alcímében jelzett 10 ezer év a pattintott kőkor végétől a középkor végéig terjedő időszakot fedi le Jász-Nagykun-Szolnok megye területén.

Hozzátette: a szolnoki múzeum új állandó régészeti kiállítás csütörtökön megnyíló két terme többszintű reprezentációs módszerrel igyekszik bemutatni a rendelkezésre álló régészeti forrásokat.

Az egyes időszakokra jellemző, vitrinekbe rendezett leletcsoportok, a használati eszközök, a tárgyak általános korszakos áttekintést nyújtanak - mondta a kutató. Raczky Pál példaként említette, hogy a látogatók középkori éremkincseket is láthatnak Tiszagyendáról és Kunmadarasról. Hasonlóan értékes sírmellékleteket mutatnak be a Rákóczifalván nemrég feltárt rézkori temetőből vagy a Nagykörűben napvilágot látott honfoglaló sírok környezetéből. Készült továbbá három lakóépület-rekonstrukció - két őskori és egy avar kori - a teljes ásatási dokumentációt felhasználva - sorolta. Ezek a legapróbb részletekig hiteles modellek teszik az egész kiállítási teret igazán életszerűvé, amire a kiállítás címének első fele, az "Élők Háza" is utal- fűzte hozzá. Elmondta:

kimutatható, hogy az újonnan készült edények nyersanyagába sokszor belekeverték az összetört régi cseréptöredékek darabjait, megtartva így a "régi és új corpus közötti kapcsolatot, a folyamatosságot". Az archaikus ember számára "a dolgoknak élete és lelke volt."

Szólt arról is, hogy Szolnok és a Közép-Tisza-vidék régóta áll a hazai és nemzetközi régészeti figyelem középpontjában. Ennek a tudományos érdeklődésnek a kezdete Rómer Flórisnak, a magyar régészet és muzeológia atyjának 1876-os nagy rendezvényére, a VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Antropológiai Kongresszus idejére tehető. A Magyar Nemzeti Múzeumban erre az alkalomra rendezett, a Kárpát-medence történetét megjelentető kiállításon két nagy vitrinben először mutatták be Tószeg-Laposhalom őskori településéről frissen feltárt leletanyag legszebb darabjait a húsz országból érkezett érdeklődőknek. A kongresszus résztvevőinek ráadásul 1876 szeptemberben helyszíni látogatást is szerveztek Tószegre - közölte. Ezt a rendezvényt lehet nevezni az első szabadtéri múzeumi kiállításnak és "szakmai demonstrációnak" ebben a Tisza-vidéki régióban - jegyezte meg.

Raczky Pál reményét fejezte ki, hogy az új szolnoki kiállítás számos üzenete gondolati inspirációt rejt a látogatók számára is, hozzásegít a régmúlt világ jobb megismeréséhez, továbbá az oktatás során kiváló segédanyagként szolgál.

Horváth László, a szolnoki Damjanich János Múzeum igazgatója a kiállításmegnyitón elmondta: huszonöt-harminc évre készülnek ezek az állandó kiállítások, így évtizedekre meghatározzák az intézmény arculatát. Hozzátette: korszerű, látogatóbarát tárlatot hívtak életre, az installációkkal is ezt a szemléletet követik. Az őskőkori témájú tárlóval induló kiállítás kora újkori témájú vitrinnel zárul- mondta. Példaként említette, hogy fali dekorációk készültek a tárgyakból vett motívumok alapján, egy nagyobb fotómontázs ásatási életképeket ábrázol, illetve illusztrációkkal díszített tablók is láthatók. A megújulás része, hogy a múzeum földszintjén a bejáratánál ajándékbolt, kávézó, ruhatár létesül - fűzte hozzá.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere méltatta a "magas minőségű" kiállítást. Hangsúlyozta a kultúra, a hagyományőrzés fontosságát. Szólt arról, hogy a Tisza-parti megyeszékhely kiváló gazdasági potenciállal bír, megemlítette, hogy új híd épül, illetve az útépítések miatt számtalan régészeti feltárás volt az elmúlt időszakban. Hozzátette: mindez a magyar kormány gazdaság- illetve kultúrpolitikájának is köszönhető.