Lezajlott a 29. Jász Világtalálkozó

A jászok múltja és jelene élő történelem, jövője közös jövő; egyetemes és nemzeti kulturális örökségünk "ékköve", fontos és féltve őrzött darabja - hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára szombaton Jászszentandráson, a három napon át tartó 29. Jász Világtalálkozó második napján tartott díszünnepségén.

Závogyán Magdolna elmondta: a találkozónak otthont adó település hűen ápolja a Jászság, a jászok hagyományait. "Jásznak születni kell", de látogatóként is úgy érzik, hogy oda tartoznak. Ezt teszi az erős és öntudatos közösség ereje, az emelt fővel felvállalt identitás és tanúságtétel a szülőföld, a hovatartozás, az értékek és a sokszínűségben egységes nemzet mellett - hangsúlyozta.

Rámutatott, hogy identitásunknak számos rétege van: őseink emlékezete, származásunk, hagyományaink, kultúránk, hitünk metszetében születnek és formálódnak ezek a rétegek egy életen át. Szavai szerint egy történelmi népcsoporthoz való tartozást sokféleképpen lehet értelmezni és megélni. Lehet tudomást sem venni róla, udvarias érdeklődést mutatni iránta, ám lehetséges teljes szívvel-lélekkel és elmével azonosulni is, tudatosan keresni és megtalálni a közösséget, "a felemelő összetartozásnak a csodáját"- fogalmazott.

Az államtitkár szerint kivételes gazdagságú kultúránk sokkal szegényebb volna a jászok öröksége és hagyományai nélkül. Egy olyan népcsoport hagyományai nélkül, amely szabadságát példaértékűen és bátran őrizte, és amely identitása megtartása mellett mindig a haza ügyét kereste. Jövőnk olyan "kősziklákon" nyugszik, mint nemzettalkotó jászság összetartozása és eleven hagyománya - hangoztatta.

A "nagy múltú" rendezvényről úgy vélekedett, sokan idegenként érkeznek ide, és jóbarátként távoznak, " útkereső jászként jönnek, és megerősített identitással távoznak".

A jászság a hűség, a bátorság és az összetartozás közössége, amelynek minden korban voltak és vannak válaszai a történelem kihívásaira - emlékeztetett Závogyán Magdolna. Ilyen válasz volt az Európa csodálatát is kiérdemlő tizennyolcadik századi tett, amikor a bátor, elnyomást nem tűrő jászok saját pénzből váltották vissza szabadságukat. Ilyen válasz volt a közösség ragaszkodása az önrendelkezéséhez, saját intézményeihez, és ilyen válasz a mindenek felett álló hűség - mondta.

Pócs János, a térség országgyűlési képviselője méltatta, hogy nincs az országban még egy olyan összetartó népcsoport, mint a jászok. Beszélt arról, hogy Jászszentandrás megújult, és több száz millió forintos beruházás során korszerűsödik majd a településen levő gyógyfürdő strand.

Kolláth Bálint, Jászszentandrás polgármestere az összetartás fontosságáról beszélt. A jászok a legsötétebb órákban fogtak össze szabadságukért és jogaikért - hangoztatta.

A rendezvényen részt vettek a jász települések polgármesterei, a jász- és a kunkapitányok.

A díszünnepségen átadták a jászsági és települési díjakat. Az idei Jászságért Díjat Varró Bernadett, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusának nyugalmazott főigazgatója kapta. A Jászszentandrásért Díjat a Jászszentandrási Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek ítélték.

Berki László leköszönő jászkapitány beszámolója után beiktatták Szabó László új jászkapitányt.

A jászok első világtalálkozóját 1995-ben Jászberényben tartották a jász redemptio, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. A jász önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.