Egy Stradivari-cselló és egy Stradivari-hegedű hangja is hallható lesz a Szolnoki Szimfonikusok Arcok című hangversenyén február 6-án, hétfőn, a Tisza-parti város Aba-Novák Agóra Kulturális Központjában, a koncerten Baráti Kristóf Liszt-díjas hegedűművész és Várdai István Liszt-díjas csellista is fellép.
Ignácz Ervin, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a művészek számára az egyik legnagyobb elismerés, ha Stradivarin játszhatnak. Mintegy öt-hatszáz Stradivari-alkotta hangszer van a világon, ebből nagybőgő hat-hét darab, cselló hatvanöt-hetvenöt, a többi hegedű. A hangszerek értéke több millió dollár.
A hétfő esti koncerten Baráti Kristóf Liszt-díjas hegedűművész szólaltatja meg az egyik hangszert. A művész több éve birtokolja az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű hangszert a Stradivari Society (Chicago) jóvoltából. Baráti Kristóf több alkalommal bemutatkozott már hegedűjátékával a szolnoki közönség előtt, nem egyszer karmesterként állt a Szolnoki Szimfonikus Zenekar élén - közölte az ügyvezető.
Várdai István Liszt-díjas csellista azt a hangszert szólaltathatja meg, amelyet a zenetörténészek eddigi ismeretei szerint Stradivari 28 évesen elsőként készített a műhelyében, 1673-ban - számolt be Ignácz Ervin. A művésznek nem ez az első fellépése Szolnokon, ám karmesterként ezen az esten ismerheti meg a helyi publikum.
A legendás csellót Ex du Pré-Harrell Stradivarius néven tartják számon, utalva korábbi tulajdonosaira: a tragikusan fiatalon, sclerosis multiplexben meghalt Jacqueline du Pré angol csellistára és Lynn Harrell amerikai művészre. A hangszert egy német mecénás vásárolta meg és adta Várdai István csellista számára tartós, meghatározatlan idejű használatra.
Ignácz Ervin elmondta, a hétfő délutáni főpróba is nyilvános.
Antonio Stradivari (Cremona, 1644 - Cremona, 1737. december 18.) olasz hegedűkészítő legjobb hangszereit 1698 és 1725 között készítette. Ezek még tökéletesebbek, mint az 1725 és 1730 között készültek. Az 1730 utáni példányokat - valószínűleg - már a fiai (Francesco és Omobono) készítették. Becslések szerint több mint 1100 hangszert alkotott (beleszámítva a brácsákat, csellókat, hárfákat, viola da gambákat, lantokat és gitárokat). Ezekből 650 maradt fenn, de csak körülbelül 50 maradt meg tökéletesen állapotban.
A 3D nyomtatás már nagyjából két évtizede elérhető technológia. Egyre elterjedtebb hazánkban is, ugyanakkor az építőipart lassabban érte el a többi szektornál, ami az ágazat korábban tapasztalt alacsony digitalizációs fokával magyarázható. Ahogyan azonban a robotika és a 3D modell alapú tervezés egyre elterjedtebb lett az iparágban, úgy lehetőség nyílt arra, hogy a pionír vállalatok is magukévá tudják tenni a 3D nyomtatást, a betonnyomtatás által.