A Kun-Mediátor felszámolási eljárása alatt lehetne tisztázni, hogy a rendőrségi információk szerinti lefoglalt vagyonból a hitelezői igényeket milyen módon és arányban lehet kielégíteni.
A Kun-Mediátor felszámolási eljárása alatt lehetne tisztázni, hogy a rendőrségi információk szerinti lefoglalt vagyonból a hitelezői igényeket milyen módon és arányban lehet kielégíteni.
A rendőrség 2015. április 14-én tette közzé, hogy sikkasztás bűntettének gyanúja miatt nyomozást indított, miután a Kun-Mediátor Kft. karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz. A feljelentők az átlagosnál magasabb kamat reményében helyezték el megtakarításaikat a kft.-nél. A társaság utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonta az engedélyezési hivatal.
Dobrossy István azon dolgozik, hogy a Kun-Mediátor Kft. március 26-ai cégnyilvántartásból történő törlése után felszámolási eljárássá alakuljon át a törlés. A rendőrség végleges tájékoztatására vár, információi szerint még mindig folyamatban vannak a meghallgatások. Eddigi ismeretei szerint a kár 10-20 milliárd forint körül lehet, de azt nem tudja, hogy hány károsult jelentkezett be feljelentőként. Továbbá az is kérdéses, hogy hányan fognak hitelezőként bejelentkezni. A hitelezőknek a törléstől számított 60 napjuk van arra, hogy a cégbíróságnál bejelentsék hitelezői igényüket. Tényleges kár alapján a jogosultaknak, hitelezőknek akkor van lehetőségük bárkivel szemben kártérítési pert indítani, ha a hitelezői igény bejelentését követően a felszámolótól tájékoztatást kapnak, amely szerint a hitelezői igény nem elégíthető ki a társaság elzárt vagyonából. Felmerült eddig a felelőssége néhány banknak, az államnak, illetve azoknak a tisztségviselőnek, akiknek a cégből hasznuk származott, például a jelenleg is körözés alatt álló Dobrai Sándornénak, a Kun-Mediátor ügyvezetőjének és családtagjainak. Felszámolási eljárásnál a kielégítési sorrendben első helyen szerepel a felszámolás költségei mellett a dolgozók munkabére, végkielégítése, ezt követik a köztartozások, majd a hitelezői igények.
forrás: mti