Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte a Jászok Egyesülete

Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az elszármazott jászságiakat az otthon élőkkel összekapcsoló Jászok Egyesülete március 19-én Budapesten. A rendezvényen Dobos László alapító ügyvivő kiemelte: “egyek vagyunk, egy történelmi múlt összekapcsol bennünket”.

A jubileumi rendezvény koszorúzással kezdődött a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, ahol katonai tiszteletadással emlékeztek meg a jász katonai ősökről. 

Dobos László alapító ügyvivő ünnepi beszédében elmondta, az egyesület legfontosabb küldetése az elszármazott és otthon élő jászok összefogása, a rendszeres találkozási pont megteremtése a diaszpóra számára, és az évenkénti Jász Világtalálkozó megszervezése társrendezőként. Ugyancsak cél kiadványok megjelentetése, valamint ösztöndíjak nyújtása.

- 1991-ben e napon harminchat alapító hozta létre az egyesületet, és akkor kimondták: adósak a szülőföldnek. Erről a törekvésről szólt az elmúlt 25 esztendő – idézte a kezdeteket Dobos László.
Az elért eredmények közül a jász értékrend megerősödéséhez és a jász öntudat reneszánszához való hozzájárulást, a Jászság múltjával foglalkozó alapvető történeti, néprajzi munkák közreadását, a világban szétszórt jászok összekapcsolását emelte ki.
- Szeretnénk még többet leróni azokból az adósságokból, amelyekkel a szülőföldnek tartozunk, a Budapesten összegyűjtött erőket a Jászságban felhasználni. Szeretnénk fiatalítani, további helyi csoportokat létrehozni. - fűzte hozzá az ügyvivő, aki a közeljövő egyik fontos feladatának nevezte az egyesület YouTube-csatornájának létrehozását.

Az egyesület honlapja szerint a két világháború közötti évtizedekben már működött a fővárosba került jászságiak szervezete, a "Jászok Egyesülete Budapesten" elnevezéssel. Az egyesület vezetője Jászárokszállás szülötte, Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. A szervezetet aztán 1946-ban - több tízezer más egyesülettel együtt - feloszlatták.

A hetvenes években rendre jöttek létre a fővárosban a különböző megyék baráti társaságai. Ezek egyike volt a Szolnok Megyeiek Baráti Köre, mely döntően a hivatalnoki és gazdasági elit elszármazott képviselőit tömörítette, a rendezvényekre eljártak a Pest-Budán gyökeret vert jászok is. Az egyesülési jog 1989-es újraszabályozását követően hozták létre a jászságból elkerült személyek a Jászok Egyesülete szervező bizottságát 1990-ben, majd a név- és címlisták begyűjtése, egyeztetése, számos előkészítő megbeszélés után 1991. március 19-én alakult meg a Jászok Egyesülete. Az alakuló ülés 36 résztvevője kimondta: olyan, a jászsági elszármazottakat tömörítő szervezetet kíván létrehozni, mely intézményes kapcsot teremt az otthon élők és a diaszpóra között. "Adósai vagyunk szülőföldünknek" - írták csatlakozásra buzdító felhívásukban.

A Jászok Egyesülete havonta tart összejövetelt Budapesten, a meghívott vendégek a jászok és a Jászság története, néprajza, kulturális hagyományai ismertetése mellett rendszeresen szólnak a felnevelő táj mai valóságáról: az ipar, a közművelődés, a közbiztonság, a demográfia kérdéseiről. Az egyesület számos jászsági kezdeményezést támogatott, karolt fel. Az általános és középiskolások részére szervezett történelmi vetélkedők, a különböző hagyományőrző rendezvények sorából kiemelkedik az évente megszervezett Jász Világtalálkozó. Ezen a látványos külsőségekkel megrendezett kulturális seregszemlén az otthon élő, az elszármazott, valamint a kirajzott (szervezett telepítés eredményeként elköltözött) jászok találkoznak, évente más-más jászsági településen.

forrás: mti, lokal.hu

Fotó: mti/Szigetváry Zsolt

Galéria