Wittner Mária, az 56-os forradalom halálra, majd életfogytiglanra ítélt hőse, volt országgyűlési képviselő saját kezűleg készített, egyedi, az 56-os forradalmat jelképező zászlót adott át a teátrum vezetőjének.
Ez a zászló a keresztény Magyarországot képviseli – mondta Wittner Mária. A forradalom napjaiban az erős szél előfordult, hogy befordította a zászló sarkát a közepébe vágott lyukba, s ez megtörte lobogását. Azon gondolkodtam, mit lehetne tenni.
Végül a Kossuth címer, s annak hátoldalán Krisztus arca került zászló közepébe, de készült olyan változat is, melyen Mindszenty bíboros, Miasszonyunk, a mártír Tóth Ilona vagy Mansfeld Péter látható. A zászlókból templomokba, iskolákba került, mert nagyon fontos, hogy a fiatalok emlékezzenek az 56-os eseményekre, s tovább vigyék annak eszméjét – mondta a szabadságharcos.
Megható pillanat ez, s úgy gondolom, színházunk azért kaphatta ezt a nemes ajándékot, mert 2007-ben bemutattuk Kiss Józsefnek Az angyalok nem sírnak című darabját, amely az 56-os forradalom és szabadságharc napjait idézi fel megrendítően. A bemutatón Wittner Mária is részt vett díszvendégként – szólt elfogódottan Balázs Péter igazgató, s hozzátette, a lobógónak méltó helyet keresnek majd a színházon belül.
Wittner Mária politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.