1947-ben február 24-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. Az országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy február 25. a kommunizmus áldozatainak emléknapja legyen. A polgári politikus elfogása szimbolikus erejű volt: azt bizonyította, hogy a kommunista párt erőszakos hatalomátvételt készít elő. A kommunizmus szolnoki áldozataira pénteken délután a Tisza Szálló falán elhelyezett emléktáblánál emlékeztek.
Az emléktábla azoknak a neveit őrzi, akik 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején vesztették életüket Szamuely Tibor rémuralma alatt. A magyar vörös hadsereg május 3-án délután elfoglalta Szolnokot. Néhány óra múlva megérkezett Szamuely népbiztos és kísérete. A Lenin-fiúk gyorsan dolgoztak; sorra tartóztatták le az embereket, sokakat a nyílt utcán lőttek agyon. Szabó István alpolgármester beszédében elmondta: A kommunizmus ámokfutása Magyarországon először 1919. március 21-e és augusztus 1-je között söpört végig. A bolsevik típusú proletárdiktatúra 133 napja alatt, a „Lenin-fiúk” nagyon sok embert gyilkoltak meg. A tanácsköztársaság kommunistái voltak azok, akik Magyarországon kormányprogrammá emelték a politikai terrorizmust.
Szabó István alpolgármester kiemelte, mi, szolnokiak is megéltük a magunk tragédiáját, amiről aztán évtizedeken keresztül nem volt szabad beszélnünk. Szamuely Tibor szabadcsapatai számos szolnokit öltek meg, pusztán csak azért, mert becsületes emberek voltak, s mertek szólni a bűntettekért, ki mertek állni az igazukért.
A rendezvényt koszorúzás zárta.