Gőzerővel folyik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat közel 350 millió forint támogatást elnyert „Megyei identitásfejlesztés Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című pályázatának előkészítése. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyik fontos célja a helyi közösségek fejlesztése, az adott térséghez, közösséghez való tartozás tudatának erősítése.
Ehhez a megye nagyon erős alappal bír, hiszen az országban egyedülálló módon nevében viseli a megyét „ősidők” óta lakó két népcsoportot, a jászokat és kunokat. A „büszke jászok” és „konok kunok” megőrizték és ápolják hagyományaikat, kultúrájukat. A Jászság és Nagykunság mellett a megye harmadik jellegzetes térsége a Mezőtúr-Tiszazug térség, ami szintén jelentős hagyománnyal és örökséggel bír. Erre az erős alapra épít a megye egészére kiterjedő projekt, ami 3 éves időtartama alatt az említett három térség és a megye egésze identitásának, a „jó itt élni” érzés erősítését célozza a lakosság széles körű bevonásával.
Jelenleg a projektfejlesztési szakasz zajlik, melynek egyik első állomása volt a Megyeházán február 5-én megtartott hálózatépítő és szakértői műhelymunka, amire első körben olyan szervezeteket, egyesületeket, kulturális és egyéb intézmények képviselőit várta a Megyei Önkormányzat, akik rálátással bírnak a megye kulturális, oktatási és sportéletére, hagyományőrző tevékenységére, s így a projekt során megvalósuló számos és sokrétű eseménybe szakértőként, együttműködőként kapcsolódhatnak be. A hálózatépítés ezzel természetesen nem zárul le, hiszen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat civil szervezetek, önkéntesek és fiatalok közreműködésére, a hagyományápolásban és közösségfejlesztésben érintett szakmai szervezetek széleskörű partnerségére és együttműködésére számít.
Átlagosan 842 137 forintra nőtt az építőipari kontármunkákból származó lakossági kár mértéke, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző évhez képest. Bár csökkent a kontárkárosultak aránya, a bizalom nem mozdul: a szakemberek teljesítményét továbbra is átlagosan 3,6 csillagra értékeli a lakosság. Megdöbbentően sok a negatív tapasztalat, amelyek szájról szájra terjednek, és erősítik az szakemberekkel szembeni negatív előítéletet – derül ki a Mapei Kft. lapunkhoz eljuttatott Építőipari Bizalmi Index 2025 kutatásából.
Önkormányzati forrásból mintegy 1,7 milliárd forintot fordít Kaposvár a közvilágítási rendszerének rekonstrukciójára. A beruházástól a közvilágítási költségek 40 százalékos megtakarítását várják.