A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania

Fazekas Sándor a városháza előtti téren, az 1956-os forradalom karcagi emléktáblájánál csaknem kétszáz jelenlévő előtt azt mondta: néhány héttel ezelőtt létrejött egy olyan nemzeti egység, amely abban kifejezhető, hogy "Magyarország legyen magyar ország" a jövőben is," a mi hazánk legyen olyan, amilyennek szeretjük és akarjuk".
Fontos, hogy ez az egység megmaradjon, mert a jövőre nézve szilárd támpont lehet, amelyet megerősít a hazaszeretet és az összefogás.

A miniszter világtörténelmi jelentőségűnek nevezte a hat évtizeddel ezelőtti forradalmat és szabadságharcot. A magyarok büszkék lehetnek arra, hogy vallhatják: szabadnak születtek. A magyarok ősei a Kárpát-medencében az elsők között álltak csatába, ha a szabadságért kellett küzdeni, így volt ez 1848-ban és 1956-ban is - emlékeztetett.

A szabadság alapja a föld, és a nemzet nem létezhet a haza földje nélkül, mindig meg kellett küzdeni a szülőföldért, az országért, a Nagykunságért is. Szólt arról, hogy 1956-ban a magyarság összefogva, a történelmében ritkán látható egységben fordult az önkényuralom, az elnyomás, a sztálinista terror, a gazdasági csőd, az élelmiszerhiány, a kolhozosítás, a föld elvétele ellen.
A kezdetek a szabadságot, a kunok földtulajdonát meghozó 1745-ös jászkun redemptióhoz köthetők, amely a téeszesítéssel, a kollektivizálással, a parasztgazdaságok felszámolásával és a családok tönkretételével ért véget,  "a redemptio végére a kommunizmus tette a pontot" - idézte fel.
A sztálinizmus legnagyobb áldozata a földjétől megfosztott, a kommunista terror által tönkretett magyar parasztság volt - közölte a miniszter, hozzátéve: a cél az volt, hogy a nagyipari proletariátus sorait vidéki emberekkel töltsék fel.

Karcagról csaknem négyezer ember menekült el a téeszesítés idején. Több mint négyszázezer embert érintettek a börtönbüntetések, vagyonelkobzások és bírságok, a kifizethetetlen adók és pótadók. A saját szülőföldjükön tették tönkre őket és vették el mindenüket.
"Szüleink, nagyszüleink, dédszüleink világa akkor veszítette el az önépítés lehetőségét", hogy saját maguknak érezzék ezt a világot, ezt az országot, ezt a hazát az emberek - mondta Fazekas Sándor.
"Hiszen akinek nincsen földje, az elveszíti az értékeket, támpontokat, de aztán magára talál"- fogalmazott Fazekas Sándor. Hozzátette, ilyen magára találása volt a magyar nemzetnek, a vidéknek 1956 és 1989. A történelem visszazökkent a régi kerékvágásba 1989-ben, újra egy polgári Magyarország építését végezhetjük, annak keretei között élhetünk és dolgozhatunk.

A beszédeket követően megkoszorúzták az 1956-os forradalom egyik mártírja, Kemény Pál síremlékét.