A legmodernebb technológiákkal gazdagodott a honvéd tisztképzés Szolnokon

Vargha Tamás, aki egyben Fejér vármegye 1-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője is, mérföldkőnek nevezte ezt napot a honvéd tisztképzés és a katonai kutatások fejlesztése terén.

Hozzátette: az egyetem oktatói, a honvédtisztjelöltek és a Magyar Honvédség tisztjei a legújabb eszközökkel készülhetnek a jövő kihívásaira, az ország védelmére és a magyar emberek szolgálatára.

 

 

Beszélt arról, hogy szomszédságunkban már több mint három éve dúl háború, "mi kezdetektől fogva a béke pártján álltunk és állunk". Kötelességünk, hogy ebből a konfliktusból is, mint más konfliktusból, ami zajlott és zajlik a világban, a következményeket és a tanulságokat levonjuk - fűzte hozzá.

A mesterséges intelligencia alkalmazása, a dróntechnológia fejlődése és fejlesztése, illetve a kiberbiztonsági rendszerek kutatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a Magyar Honvédség lépést tudjon tartani az új kihívásokkal és egy korszerű, jól felszerelt modern haderőt biztosítson Magyarország védelmére - hangoztatta.

Az új szimulátorok és eszközök segítenek abban, hogy a tisztjelöltek egy élethű és modern környezetben sajátíthassák el a döntéshozatali mechanizmusokat és szerezzék meg a mindennapi szolgálatukhoz szükséges készségeket - mondta. Ezek az eszközök lehetőséget teremtenek további technikai kutatások és fejlesztések támogatására is - jegyezte meg. Valós idejű adatok gyűjtésével új stratégiák és taktikák kidolgozására nyílik lehetőség, ez pedig szintén hozzájárul a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztéséhez - közölte.

 

 

Hangsúlyozta, hogy a legmodernebb eszközök sem elegendőek önmagukban. A haza védelme során a legfontosabb a magyar katona, aki ezeket az eszközöket értő módon használni tudja - jelentette ki. Szavai szerint büszkék a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, amiért folyamatosan törekszik a fejlődésre, a fejlesztésre, és nyitott az innovációs megoldásokra.

Vargha Tamás megköszönte azoknak a szakembereknek a munkáját, akik részt vettek az eszközök fejlesztésében, és akik segítették az eszközök Szolnokra eljuttatását. Munkájuk eredményeképpen Szolnokon a tisztképzés ma a legmodernebb technológiákkal gazdagodhatott - emelte ki.

A parlamenti államtitkár az eseményen köszöntötte Józsa Dávid székesfehérvári világbajnok vitorlázórepülőt.

Deli Gergely, az NKE rektora arról, beszélt, hogy az eseményen az egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző karán zajló kitartó kutatási, fejlesztési munka kézzelfogható eredményei tekinthetők meg és a legújabb innovatív eszközöket adják át az állami légiközlekedési alapképzési szakon tanuló honvédtiszt-jelölteknek.

Küldetésüknek nevezte, hogy stratégiai jelentőségű, a jelenkor kihívásaira reagáló oktatási és kutatási feladatokat lássanak el.

A ma átadott újgenerációs eszközök támogatják az élményszerű, gyakorlatorientált és innovatív képzést az állami légiközlekedési alapképzési szakon - közölte.

 

Ezek az eszközök a Magyar Honvédség számára is kiemelt jelentőséggel bírhatnak, hatékonyan támogathatják a katonai feladatokra való felkészülést, a kiképzési gyakorlat előkészítését és szakszerű tervezését - sorolta. A korszerű szimulációs technológia csökkenti a képzési költségeket, optimalizálja a gyakorlati tapasztalatszerzést és hozzájárul a honvédség magas szintű felkészültségéhez - részletezte. Emellett egyedülálló kutatási, fejlesztési lehetőségeket is biztosítanak, különösen a légiforgalmi irányítás, a repülésbiztonság, valamint a pilóta nélküli rendszerek interakcióinak mélyebb tudományos vizsgálatára. Hozzátette: stratégiai céljuk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel tovább erősítsék nemzetközi szinten is kutatási együttműködéseiket és támogassák a védelmi szektor technológiai innovációit.

"Versenyképességünk és eredményességünk kulcsa a tudományos munka és az oktatási módszerek ötvözése az innovatív eszközökkel" - fogalmazott.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a szerdán átadott egyik eszköz egy modern, repülőtéri toronyirányító szimulátor, amellyel egy integrált mintarepülőtéri környezetet tudnak teremteni. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos légijárművek mellett, a nagyméretű pilóta nélküli légijárműrendszerek irányítása is lehetségessé válik.

A másik egy ZLIN 242 típusú repülőgépszimulátor, ami az állami légiközlekedési alapképzési szakon tanuló hallgatók oktatásában kap jelentős szerepet.

A harmadik egy XR laboratórium, amely segítségével vizsgálni tudják a különböző virtuális, kiterjesztett és vegyes valóságot, illetve az úgynevezett "digitális iker megoldások" alkalmazhatóságát.

A szimulátorok és az XR laboratórium, valamint az azoknak otthont adó helyiségek felújítása, berendezése a hazai Tématerületi Kiválósági program (TKP) és az Európai Unió támogatási forrásokon alapuló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) projekt finanszírozásával valósut meg, csaknem 400 millió forint értékben.