Példa értékű együttműködés a gyermekek védelméért

A 2015-ben végzett gyermekvédelmi munkát és a jelzőrendszer működését értékelték a helyi gyermekvédelmi szakemberek, a Védőnői Szolgálat munkatársa, a nevelési-oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelősei és a civilszervezetek képviselői a Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központ éves gyermekvédelmi tanácskozásán.

A rendezvény célja nem csupán a jogszabály által előírt kötelezettség teljesítése. Ennél sokkal fontosabb, hogy áttekintették a település előző évi jelzőrendszeri működését. Hogy párbeszédet kezdeményeztek mindazokkal, akik részesei a gyermekvédelemnek. Közösen fogalmaztak meg olyan megvalósítható célokat, feladatokat, melyekkel jobbá tehetik a segítő hálót a településen – hangsúlyozta a tanácskozáson Gonda Lajosné intézményvezető.

Hazánkban csaknem 500 ezer gyermek él olyan alacsony jövedelmű családban, akiknek megélhetéséhez pénzbeli támogatásra van szükség. Hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetben él a KSH adatai szerint 230 ezer saját családjában nevelkedő kiskorú és fiatal felnőtt. 131 ezer gyermek veszélyeztetett, fejlődésüket környezeti, magatartásbeli, egészségügyi vagy anyagi okok nehezítik. Sorsuk jobbítására, a gyermekek esélyeinek javítására a gyermekjólét és gyermekvédelem komplex rendszere kínál többféle beavatkozási lehetőséget annak érdekében, hogy ne kelljen szüleiktől, megszokott környezetükből kiszakítani és szakellátásba utalni, nevelőszülő vagy lakásotthon gondozására bízni őket.

A települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata a gyermekjóléti szolgálat fenntartása, amelynek elsődleges a szerepe a gyermekeket veszélyeztető problémák megelőzésében, megoldásában.

Ennek érdekében a szolgálatok észlelő- és jelzőrendszert működtetnek, együttműködve többek között az egészségügyi, nevelési-oktatási intézményekkel, különböző hatóságokkal, egyházakkal, civil szerveződésekkel. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjainak törvényben rögzített feladata a gyermek veszélyeztetettségének figyelése és kezelése, különösen a gyermekkel való rossz bánásmód – bántalmazás, elhanyagolás – eseteinek feltárása.

A gyermekjóléti szolgálatok számára pedig kötelezettség a jelzések fogadása, rögzítése, a veszélyeztetett gyermekek problémáinak feltárása és a megoldások keresése.

A martfűi gyermekjóléti szolgálat az elmúlt évben 635 esetben nyújtott segítséget a hozzájuk fordulóknak.

A 2014-ben a gyermekjóléti szolgálatok látókörébe került, mintegy 140 ezer veszélyeztetett kiskorúnál fő okként, az esetek 62%-ában a környezeti, 18%-ában a magatartási, 14%-ában az anyagi és 6%-ában az egészségi kategóriát jelölték meg. A kiskorúak 5%-a bántalmazás, 17%-a elhanyagolás miatt volt veszélyeztetett.

A környezeti gondokon belül a nevelési problémák (21%), a szülők és a család életvitele (21%), valamint a családi konfliktus (13%) voltak a veszélyeztetettség vezető okai. Egy-egy gyermeknél átlagosan három problémát regisztráltak a szakemberek, leggyakrabban családi konfliktusból adódó vagy lakhatással összefüggő okot.

Gondáné Erika beszámolója alapján Martfűn is jelentős számban volt elsődleges a gyermeknevelési probléma (291), ezt követte a család életvitelében jelentkező (186), majd a magatartási probléma és teljesítményzavar (70). Az anyagi gondot (26), fő okként, megelőzte a családban jelentkező konfliktus (33). Egyre gyakoribbá válik a családi gondok mögött meghúzódó pszichés zavar.

A már kialakult veszélyeztetettség észleléséhez és orvoslásához a gyermekjóléti szolgálathoz beérkező jelzések is nélkülözhetetlenek. A problémák zöme sok esetben a család által a nyilvánosság előtt titkolt, ugyanakkor a szakemberek észlelését követően esetenként orvosolható.

A gyermekjóléti szolgálatok által működtetett jelzőrendszert alkotó intézményekben dolgozó szakemberek a gyermekjóléti szolgálatnak jelzik az észlelt problémát. Amennyiben szükségét látják, hatósági eljárást is kezdeményezhetnek a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy más veszélyeztető ok fennállása esetén, illetve akkor is, ha a gyermek önmagára veszélyes magatartást tanúsít. Jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A névtelen bejelentéseket is minden esetben kivizsgálják. A gyermekjóléti szolgálatokhoz önként is fordulhat mind a gyermek, mind a szülő.

Az ügyekben érintett személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.

A legjellemzőbben az oktatási intézmények dolgozói élnek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálatok felé. Minden harmadik jelzést a települési önkormányzatok jegyzői küldik, de a rendőrség vagy az egyéb bűnügyi szervek is számos esetben élnek ezzel a lehetőséggel a gyermekek érdekében. A martfűi tapasztalat is hasonló, a helyi iskolákkal jól kialakult rendszer működik e tekintetben.

Az írásbeli jelzések száma csökken, bár az intézményekkel folytatott esetmegbeszélések alapján talán jóval több esetben lenne rá szükség! – hangsúlyozta beszámolójában Gondáné Erika.

Az országos adatok szerint minden harmadik gyermek alapproblémája családi konfliktusból, életvezetési gondokból, minden ötödik megélhetési nehézségekből fakadt, tehát a család helyzete és nem a gyermek viselkedése a probléma kiváltója. Ezzel a megállapítással többnyire egyetért a martfűi gyermekjóléti intézmény vezetője is, hangsúlyozva, hogy leginkább a gyermeknevelési problémák jelennek meg, részben olyan szerepválsággal, hogy gyakran a gyermek az irányító a felnőttel szemben. Nincsenek szabályok, hajlamosak a szülők – különböző okból – oly mértékben megengedők lenni, hogy volt, hogy maga a gyermek fogalmazta meg ezzel kapcsolatos rossz érzéseit. A szülői értő figyelem hiánya sokszor generátora a gyermek magatartásproblémáinak, figyelemfelhívásainak.

A gyermekjóléti szolgálatok gondozásába kerülők szinte minden esetben egyaránt küzdenek az anyagi, a gyermeknevelési és az életviteli problémákkal, így az orvoslásuk sem lehetséges csupán anyagi eszközökkel.

A viszonylag jól, objektíven is mérhető és észlehető anyagi problémák mellett a sokszor eltitkolt konfliktusokból fakadó problémák felfedésében nagy szerepe lehet a jelzőrendszer azon tagjainak, akik közvetlen, sok esetben napi kapcsolatban állnak az érintettekkel.

Rendszerint a problémák együttesen, egymással is összefüggésben jelentkeznek, és komplex beavatkozást igényelnek. A pénzbeli juttatások és a gyermekjóléti alapellátások meghatározó szerepe érvényesül abban, hogy a közvetettebb problémákat számottevő mértékben megoldják.

Martfűn jelenleg 124 gyermekkorú részesül gyermekvédelmi kedvezményben, ez a településen élő kiskorúak – 956 fő – számához képest közel 13%.

A gondozásba vett gyermekek száma 2015. évben 26 fő volt, eseti megjelenés, segítségnyújtás tanácsadás és ügyintézés formájában 33 gyermeknél jelent meg, 27 gyermek, 81 alkalommal vette igénybe a pszichológiai szolgáltatást, és 9 szakellátásban élő gyermek vér szerinti szülőjével tartott a szolgálat folyamatos kapcsolatot. Összesen 88 gyermek esetében nyújtottak segítséget és támogatást. Ebből 36 gyermek érdekében érkezett jelzés a jelzőrendszeri intézményektől.

A gyermekvédelmi tanácskozáson résztvevő szakmai képviselők közül elsőként Mikes Anita, a Védőnői Szolgálat munkatársa számolt be a szolgálat működésében bekövetkezett változásokról, az új terhesgondozási rendszerről, az átalakuló szűrővizsgálatokról, a várandós gondozás során a védőnő és szülész-nőgyógyásszal való állandó konzultáció lehetőségének megszűnéséről, a várandósság rizikó szerinti nyilvántartásáról, a szülésznő fogadás lehetőségéről.

A Védőnői Szolgálat jelenleg 250 családot gondoz, 31 csecsemőt, 89 kisdedet és 153 kisgyermeket. Közülük 16 veszélyeztetett gyermeket tartanak nyilván.

A Játékvár Óvoda és Bölcsőde bölcsőde vezetője szerint ebben a korosztályban is kézzelfogható, hogy egyre nehezebben élnek a családok, romlik a szociális helyzet, a megélhetés, ezáltal a gyermekek neveltségi szintje is. A szülők sokszor túl megengedőek, kevésbé kérnek tanácsot, nehezül a kommunikáció. Egyre több a magatartászavaros gyermek. Cseriné Gál Katalin kiemelten fontosnak tartja a korai fejlesztést, logopédus, fejlesztő pedagógus igénybevételét.

Bettenbuch Tünde, az óvoda Kossuth úti tagintézményének gyermekvédelmi felelőse egy-egy család életében akár szélsőséges változásokról, olyan élethelyzetekről számolt be, amelyeket a gyermekjóléti szolgálat nélkül nem tudnának megoldani. Az egyre fokozódó magatartási problémák mellett az alapvető étkezési szokások, étkezési technika elsajátítása is gondot okoz. Az internetes adatkezelés terén, a szülők mások gyermekeit érintő bejegyzéseit is igyekeznek visszafogni.

A szülői felelősség fontosságát hangsúlyozta Varczag Györgyné, a Május 1 úti óvoda gyermekvédelmi felelőse. A korábban az óvodákban végzett gyermekorvosi státuszvizsgálat előnyeiről is szólt. Véleménye szerint a szülők nem mindig reálisan mérik fel a problémákat. Az orvosi véleményre hivatkozva sikeresebb lehetne a szülőkkel való együttműködés.

– A Martfűi József Attila Általános Iskolában igyekeznek intézményi szinten kezelni a jelentkező problémákat. A gyermekjóléti szolgálattal való egyeztetés során világossá válik, hogy mit kell már valóban hivatalosan jelezni – hangsúlyozta Donkó Ágnes, az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. Egyre több magatartási problémával találkoznak, elsősorban az alsóbb évfolyamokban, különösen az elsősök beilleszkedése terén. A problémák változóak: az előző tanévben súlyos gyermekbántalmazás, az idén a magatartásgondok jellemzőek, amelyeket igazgatói szinten is kezelni kellett. Két diáknak az iskolát is el kellett hagynia.

Ettől a tanévtől iskolapszichológus segíti az intézmény munkáját, akihez a szülők jelentkezhetnek be gyermekükkel.

A település szegregátumaiban élő gyermekek nehéz helyzetéről is hallhattunk. A Zsófia területen élők iskolába járásának megkönnyítése érdekében fontos lenne legalább a fő út kiépítése.

Sikerként könyvelhette el az oktatási intézmény, hogy az elmúlt évben 158 gyermek utazhatott kedvezményesen a Balatonra, szinte csak az útiköltség megtérítésével.

– Sokszor alkut kell kötni a szülővel, mert így sokkal inkább előre lehet jutni – véli Földi Edina, az oktatási intézmény igazgatója. Ahol azt látják, hogy papír, feljegyzés nélkül is meg tudják oldani a problémát, ott nem, de a tényleges, intézményen belül nem kezelhető esetekben nagyon jó az együttműködés a szolgálattal. Az általános iskola igazgatója gondnak látja, hogy bizonyos törvényi kategóriákat úgy határolnak be, ahogy az statisztikailag kedvező. Ezzel azonban épp a gyermekek esnek el fontos jogosultságoktól.

– Tényleg probléma a törvényi háttér, ki számít hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyereknek – erősítette meg Kissné Széll Anikó, a SZSZSZC Martfűi Damjanich János Szakképző Iskolája, Gimnáziuma és Kollégiuma gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse. Jelenleg 35 hátrányos, ebből 22 halmozottan hátrányos helyzetű (1 martfűi) fiatalt tartanak nyilván. Ez azonban nem reális, ennél sokkal több rászoruló diákról van tudomásuk. Egyre kevesebb a helyi tanuló, a környező településekről érkeznek a diákok, más-más szocializációval. Nehéz a diákokat a házirend betartására nevelni. Az előző évekhez képest a drogozás visszaesett, de a dohányzók száma magas. A tanulók mulasztása továbbra is gondot jelent, magas az igazolt és az igazolatlan hiányzások aránya.

Jelentősen javítana a rászoruló diákok helyzetén, ha a kollégium hétvégén is üzemelhetne, és a kollégisták hétvégi étkeztetését is meg lehetne oldani.

A Szolnoki Rendőrkapitányság a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bejelentéseket kiemelten kezeli. A rendőrkapitányság beszámolója alapján 2015-ben egy olyan bűncselekmény történt Martfűn, amely a családon belüli erőszakkal volt összefüggésben (testi sértés). Ezen túlmenően 4 általános ügyben vizsgálódtak családon belüli erőszakkal kapcsolatos rendőri intézkedés alapján. Egyik ügyben sem volt szükség jelzésadásra.

– Sok helyen kiszolgálják alkohollal a fiatalokat. A drog, a füves cigi is jelen van a településen, de nem jellemző – osztotta meg tapasztalatait Forgács László, a Martfűi Polgárőr Egyesület vezetője. Elsősorban a környező településekről érkező fiatalok okoznak kisebb-nagyobb gondot a viselkedésükkel.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Martfűi Csoportja is sokszor szembesül a gyermekek nehéz helyzetével. – Sok család küzd rendkívül súlyos problémákkal, alacsonyak a jövedelmek, magas az egyedülálló szülők száma – erősítette meg Vass Éva, a szolgálat helyi vezetője. – A szégyenérzet, az elszigetelődés a családoknál felveti, hogy mit lehet tenni. Nehezen mernek segítséget kérni. A gyermek fejlődésének alapja lenne egy biztos otthon, biztos anya, a szeretetteljes családi környezet. Vass Éva fontosnak tartaná az ez irányú pszichikai tanácsadás kiszélesítését, a fiatal szülők erősítését, támogatását.

A Martfű Városi Művelődési Központ és Könyvtár kiemelt szakmai feladata, hogy kulturális és szabadidős programjai a lakosság széles rétegéhez eljussanak és hozzáférhetőek legyenek. Az önkormányzat jelentős támogatásával megvalósuló családi rendezvényei, a Városi Könyvtár támogató programjai mind ezt szolgálják. Az intézmény ez irányú tevékenységéről Deákné Szilágyi Andrea közművelődési munkatárs adott számot. Új jelenség, hogy feltűnik egy-egy gyermek a délelőtti iskolai időszakban a közművelődési intézményben. Ezt igyekeznek időben jelezni az oktatási intézménynek.

– Mai világunkban rengeteg olyan zúdul a gyerekek nyakába, ami ellentétes az egészséges társadalmi felfogással. Mindenhol a család gyengítését lehet látni – fogalmazott Rágyanszky István önkormányzati képviselő. Az Oktatási, Művelődési, Sport, Civil és Egyházi Kapcsolatok Bizottságának vezetője arról is beszélt, hogy városunk sajátos, viszonylag jó helyzetben van, a lakosság összetétele is sokszor szerencsésebb, mint más településeké. Az önkormányzat kifejezett figyelemmel fordul a gyermekjóléti szolgálat felé, segítve a szolgálat hatékony működését.

– Valóban nem küzdünk olyan mélységű és mértékű problémákkal, mint sok más település – erősítette meg Gondáné Erika. – Az önkormányzat biztosítja a szükséges pénzbeli lehetőségeket, a szolgálatnak a személyes gondoskodás terén vannak feladatai. Meg kell azt a bizalmat teremtenünk, hogy merjenek segítséget kérni az itt élők. A hatósági intézkedés a legutolsó eszköz, amire sor kerülhet – bíztatta a jelzőrendszer tagjait a problémák jelzésére.

A gyermekjóléti szolgálat vezetője kollégáival új módszereket dolgoz ki a közös jelzőrendszeri együttműködéshez, meghatározva célokat, fogalmakat, problémákat és munkamódszereket. Az ehhez szükséges munkacsoport létrehozásában is számít a gyermekvédelmi konferencia résztvevőinek segítő közreműködésére.

forrás: martfu.hu