Az 1848-49-es forradalomra emlékeztek a büszke kunok

Az Alföld önálló közössége, a Nagykunok valamennyi szabadságharcunkban, így 1848-ban is hitet tettek az erős, független Magyarország mellett. Akkor is, és ma is egyértelmű: fennmaradásunk csak szilárd nemzetállami keretek között biztosított. Nem engedhetünk sem külső erők befolyásának, sem egyes, magukat államok fölöttinek beállító szervezetek gyámkodásának – hangsúlyozta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett kisújszállási ünnepi megemlékezésen a földművelésügyi miniszter.

Fazekas Sándor párhuzamot vonva a 48-49-es forradalom és szabadságharc, Arany János születésének kétszázadik, Kisújszállás újratelepülésének háromszázadik évfordulója között úgy fogalmazott: 1848 ma is a legfontosabb ünnep a szabad Nagykunok számára. Megtestesíti a függetlenség érzését és értékét, és mindazt, amit Arany János nyelvén tudunk megfogalmazni. A mi kun őseink mindig a függetlenségért, a szabadságért harcolók soraiban voltak – fogalmazott a miniszter: nem lettek törökké 150 év alatt, de nem álltak a bécsi udvar mellé sem. Sosem voltak a labancok között, inkább a nehezebb, a bujdosást jelentő utat választották, de meg nem alkudtak! Visszajöttek a másfélszáz éves török uralomban megtizedelt falvaikba, elsők voltak, amikor Rákóczi mellett kellett küzdeni és nem hódoltak be a Habsburgoknak sem.

Nehéz ma már elképzelnünk – folytatta beszédét Fazekas Sándor – azt a hihetetlen lelkesültséget, amelyet 1848-ban érezhettek elődeink. Az önálló magyar állam létrejöttének ünnepi pillanatait, azt, hogy a nemzet saját kezébe vette sorsát. A Nagykunok, közöttük a kisújszállásiak is a nemzet szabadságáért küzdöttek. Nem elsősorban a jobbágyfelszabadításért, mert a Nagykunok sosem voltak jobbágyok. Őket a magyar nemzet szabadságának kivívása és megvédése állította a forradalom ügye mellé.

Mindez elődeink vérében volt – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Talán a puszták szélfútta világából hozták magukkal és őrizzük mi is lelkünkben ezt az érzést, a makacs, keményfejű ragaszkodást a szabadsághoz és a függetlenséghez- mondta. Ne engedjünk mi sem a 48-ból, emlékezzünk méltósággal eleinkre! Tisztelet a hősöknek, tisztelet a bátraknak! A szabadságot sosem adják ajándékba, azért minden generációnak meg kell küzdenie.

Kun őseinkre büszkék lehetünk, mindig ott voltak az első sorban, magukat nem kímélve küzdöttek a szabadságért! Most ugyanaz a tét, mint 48-ban. Országunk önállósága, az, hogy Magyarország maradjon továbbra is a magyaroké. Annakidején Kunmadaras polgárai az elsők között támogatták a szabadságért és függetlenségért harcolókat. A település lakosai helytálltak a háborúban, de bizonyítottak békében is. A dicsőséges 48-49-es forradalom és szabadságharc emléke adjon erőt céljaink eléréséhez – zárta beszédét a földművelésügyi miniszter, aki a település polgármesterével együtt avatta fel a kunmadarasi szabadságharcos emlékművet.